Az üvegpalackot megvédték - A soproni borászok is folytatják az egyeztetést

Július 1-jétől gyökeresen megváltozott Magyarországon a hulladékgazdálkodás szabályozása. A változások egyaránt érintik a gyártókat, a forgalmazókat és a fogyasztókat. A borászok egyik szeme nevet, mert az üveg esetében maradt a 19 forintos termékdíj, a többi csomagolóanyagra kirótt díjak viszont nőnek.

Bódvai Ildikó

A hegyközségek az üvegek esetében értek el sikert. Céljuk, hogy ne növekedjenek tovább az ágazat terhei. A felvételen Molnár Ákos és Magyar Dezső. Fotó: Máthé Daniella

Az új szabályrendszer egyik eleme a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, az EPR. Ez alapján a gyártócégek EPR- díjat kötelesek fizetni a hulladékhasznosítási koncessziót elnyert MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felé. A hulladékhasznosítás finanszírozása a jövőben ebből a díjból történik, nem pedig a környezetvédelmi termékdíjból. Viszont mindkét díjat fizetni kell: az EPR-díjat a MOHU-nak, a termékdíjat pedig a NAV-nak.

A változások jelentősek, közvetlenül vagy közvetve a vállalkozások széles körét érintik, köztük a szőlész-borász ágazatot. A borászok azt mondják, az új rendszer sokmilliós pluszterhet jelent számukra. Ezeket a költségeket a szőlő felvásárlási árának csökkentésével vagy a bor fogyasztói árának növelésével lehetne kompenzálni. Előbbi a szőlőtermelőket tenné tönkre, utóbbit pedig a fogyasztók pénztárcája nem bírná el.

– A magyar szőlészek és borászok elkötelezettek a környezetkímélő technológiák alkalmazása és a környezetterhelés csökkentése mellett. Ez a vállalás a hegyközségi tagok belső meggyőződéséből ered, hiszen az évről évre megújuló természet körforgásában dolgoznak. Fontos a biológiai sokszínűség megőrzése, de a fenntartható gazdálkodásnak nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági aspektusai is vannak. Biztosítani kell az ágazat szereplőinek megélhetését is, ezért is kezdeményeztünk tárgyalásokat az illetékes minisztériumokkal

– mondta Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnökségi tagja, a szőlészeti szekció vezetője.

Szakmai lobbijuk részben eredménnyel járt, mert sikerült a két héttel ezelőtti soproni, kihelyezett kormány- ülés elé vinni a témát, ahol az üvegpalackokkal kapcsolatban pozitív döntés született: egyelőre marad a 19 forintos termékdíj és nem lép életbe a 77 forintos pluszemelés. Közleményükben úgy fogalmaznak: „A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa örömmel értesült Magyarország Kormányának döntéséről, miszerint az uniós előírások miatt bevezetésre kerülő hulladékgazdálkodási szabályozás nem eredményezheti a borászok terheinek növekedését. A kormányzattal az elmúlt hónapokban folytatott egyeztetéseken a HNT hazánk 22 borvidékén dolgozó 25.000 szőlőtermelő és mintegy 2000 borászati hegyközségi tag védelmében kérte a szabályozás felülvizsgálatát.”

A kormány döntését követően a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa folytatja a szakmai egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal a részletszabályok mielőbbi kidolgozása érdekében. Az egyezte- tések során a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) felülvizsgálata mellett, azzal párhuzamosan napirendre akarják venni a 2024. január 1-jén induló, kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményeit is. A kormányzattal zajló tárgyalásokon a céljuk, hogy ne növekedjenek az ágazat gazdasági és bürokratikus terhei.

– Azt tartanánk kívánatosnak, hogy más nyugat- európai bortermelő országhoz hasonlóan 2030-ig nálunk se vezessék be a csomagolóanyagokra vonatkozó előírásokat. Magyarországon ráadásul kétszer is fizetünk értük: amikor megvásároljuk a csomagolóanyagot, megfizetjük a környezetvédelmi termékdíjat, és akkor is fizetni kell, amikor forgalomba hozzuk a terméket – mondta Magyar Dezső, a Sop-Vin Kft. ügyvezetője.

– Mi közepes borászatnak számítunk, de így is 49-féle csomagolóanyagot használunk. Egyenként kell lemérni például minden boroscímkét, dugót, kartondobozt, zsugorfóliát, és havonta jelenteni, hogy milyen tömegben használtuk fel. Ennek alapján kell megfizetni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Ez sokmilliós pluszköltséget és hallatlan adminisztrációs terhet jelent. Egyelőre bele sem gondolok, hogyan fogjuk ezt teljesíteni

– tette hozzá cseppet sem derűsen Magyar Dezső.

Iváncsics Zoltán a kisebb termelők közé tartozik. Ők átalányban fizetik a termékdíjat, azt pedig, hogy az új rendszerben pontosan mik vonatkoznak rájuk, még nem tudja. Azt mondja, sok minden képlékeny még a jogszabály körül. Egy biztos, ha tovább emelkednek a borászok terhei, az nagy problémát fog jelenteni az ágazat számára. Egyre kevesebb ugyanis a pénzük az embereknek, ezért csökken a kereslet a minőségi borok iránt. – Aki eddig öt kartont vett, most csak kettőt vesz, a palackozott bor helyett pedig beéri a folyóborral – tette hozzá a jó nevű soproni borász.