Helyi gazdaság

2017.06.26. 09:48

Túlteljesült az éves cél a lakossági állampapír-piacon

Jelentős volt belföldön a forintállampapírok iránti kereslet a nagybani és a lakossági piacon is; a nettó lakossági értékesítés ezermilliárd forint felett volt, meghaladta az éves célt - nyilatkozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Világgazdaságnak.

A lap hétfői számában megjelent interjúban azt is hangsúlyozta, hogy a nagybani piacon is jobban alakult az értékesítés az éves terv időarányos részénél, ezért jelentős tartalék van.


Tavaly év vége óta a saját devizával rendelkező országok közül a csehek után a második legalacsonyabb állampapírhozamok Magyarországon vannak. Ennek eredményeképpen olcsón finanszírozható az állam, és a GDP-arányos kamatkiadások 3 százalék alá süllyedtek, ami 1,5 százalékpontos javulás 2009-2010-hez képest. Ez nettó 400-450 milliárd forintos megtakarítás az államkasszának, az adófizetőknek - fejtette ki.


Elmondta, hogy a mai külföldi befektetők körében a spekulatív tőke gyakorlatilag megszűnt, hosszú távú, saját minősítést is alkalmazó befektetési alapok vannak. A lakossági állampapírprogrammal és a devizaarány csökkentésével "kivették" az adósságportfólió kockázatosabb részét, és a jelenlegi alacsony hozamszint lényegében azt mutatja, hogy azt a magyar állampapírpiacot szimulálják, amely a régiós 40-60 százalék közötti adósságráta mellett lenne. Azaz látszik, hogy nem törvényszerű, hogy magasabb kamatok kellenek Magyarországon, elérhető és fenntartható az alacsony kamatszint - tette hozzá.


"A következő öt-hét évben már elérhetjük a 60 százalékos arányt, tehát ezt az időszakot hidalja át a lakossági piac felépítése" - mondta.


Leszögezte, nincsenek rejtett tulajdonosok, a lakosságnál lévő állampapírok állományáról, az egyes típusokról havonta közölnek adatot. "A rejtett tulajdonosok egy hangzatos cím, de teljes mértékben félrevezető" - fejtette ki. 


Elmondta azt is, a lakossági program elindításakor pontosan meghatározták, hogy kik vásárolhattak, akkor még ebbe a köre beletartoztak a befektetési alapok is, amelyek később kikerültek a körből, de az állományban még jelen vannak, amíg le nem járnak a papírjaik. Jelenleg a lakosság mellett vehetnek önkormányzatok, egyházak, nonprofit intézmények, de birtokolhatnak bankok is, mert az államtól közvetlenül nem, de az ügyfelektől árjegyzési kötelezettségük - tehát ez kötelességük - keretében vásárolhatnak. A hatezermilliárd forint 20-30 százaléka nem magánszemélynél van, ennek egy része a befektetési alapok öröksége. De belföldi szereplőknél van, tehát hozzájárultak ahhoz, hogy a túlzott külföldi tulajdon megszűnjön - mondta Barcza György. Megjegyezte egyben, ha úgy ítélik meg, hogy szükséges, változtatnak a vásárlók körén; jelenleg vizsgálják is ezt a kérdést.


Arra a kérdésre, hogy a nonprofit intézmények közül kiemelkednek-e az MNB alapítványai, azt mondta: az ÁKK-nak nincsenek olyan adatai, amelyek alátámasztanák ezt a felvetést. A nonprofit intézmények és az alapítványok vehetnek állampapírt. Az elmúlt időszakban már más befektetési formák felé fordultak az MNB-alapítványok, leépítve állampapír-állományukat. Így semmiképpen nem mondható, hogy kiemelkednének az MNB alapítványok.

Címkék#gazdaság
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában