Hőnel Béla építészre emlékeztek Mosonmagyaróváron - fotók

160 évvel ezelőtt, 1863. december 3-án született Hőnel Béla, a szepességi Mateóczon, mely ma Poprád részét alkotja, a szlovák-lengyel határon. A neves építész emléke előtt tisztelegtek magyaróvári emléktáblája előtt szombaton.

Beregszászi Balázs,  az emléktábla létesítője Hőnel Béla életútját vázolta.

– Bizonyosan nem lehet tudni, de legnagyobb valószínűséggel Rokobauer József, vagy már az özvegye hívására jöhetett, hiszen Hőnel Béla lett az üzletvezetője az özvegy által továbbvitt építőipari vállalkozásnak – fejtette ki Beregszászi Balázs, aki szerint Hőnel tevékenységének fő korszaka egybeesett Moson vármegye és Magyaróvár gazdasági felvirágzásával. Ekkor kezdődött rohamosan a kis Magyaróvár nagyközség, ám megyeszékhely minden irányú növekedése, a Töltény gyár a mai Mofém-telep felé, a Lőporgyár az Ipartelep felé. Az Ujtelepen, a Mosoni országút és a Vasúti út mentén, mely háromszögben annyi parcellázást és építkezést folytatott, hogy a '20-as években Hőnel-telepnek is hívták.

– Nem csak városunkban, de környékünkön is jelentős köz- és magánépítkezéseket folytatott. Leginkább Mosonszolnokon, a mai Újrónafőn, Dunakilitin, a mai Jánossomorját alkotó településeken, Halászin, Magyarkimlén, Máriakálnokon, Rajkán és Károlyházán. Vannak ma Hőnel épületek az Ausztriához csatolt nyugat-magyarországi részeken, azaz Burgenlandban Miklóshalmán, Bánfalun, Gátán, Köpcsényben és Zurányban, illetve Szlovákiában Oroszváron – emlékeztett.

Hozzátette: „Hőnel pedig oly lenyomatot hagyott városunkban és térségünkben, és még az utánunk jövő generációk számára is, hogy méltán nevezhetjük a térség legmeghatározóbb építészének. Az építészet művészeti ág, ezért valójában tekinthetjük őt városszépítőnek, a térségünk építőművészének.”

Az építészen kívül lett belőle még magyaróvári és Moson vármegyei képviselő, sportegyesületek alapítója, a Magyaróvári Ipartestület elnöke, a Szepesi Szövetség elnöke, a Magyaróvári Házépítő Rt. alelnöke és még számos társadalmi szervezetnek oszlopos tagja volt. A kiváló férfi életének lángja 1937. június 26-án hunyt ki.

Beregszászi Balázs arra is rámutatott, hogy az az épület, ahol az emléktábla áll (az egykori magyaróvári posta), szintén Hőnel nevéhez köthető: építészként tervezte, építette magának, és ő adta bérbe a részeit a Magyar Királyi Postának.

Az építési engedélyt 1909 márciusában kapta meg Hőnel, és október 4-én már megnyitott a posta. Az épület azóta is Magyaróvár egyik legszebb épülete, nem véletlenül hívták Postapalotának. Az épületet később többször bővítették, de megőrizte jellegzetességeit, végül Hőnel 1936-ban eladta, és a magyar posta, bérlőből lett az új tulajdonos.
Beregszászi Balázs a mindkét világháborút túlélt épület jelenéről is beszélt: a 2022-ben bekövetkezett energiaválság megpecsételni látszik a sorsát.

– A 113 évet postahivatalként szolgáló épület, évszázados postatörténeti múltja sem jelentett számára méltányosságot a takarékossággal szemben. 2022 novemberében országszerte 210 településen összesen 366 posta zárt be a téli időszakra. Az épület jelenleg fel- és elhagyott, méltatlan sorsra jutott a még 2016-ban az Európai Virágos Városok versenyének különdíjasa, „Európa Legszebb Főterén”. Remélem, hogy ez nem a véget jelenti, hanem boldog megújulás előtt áll a város legszebb épülete; újra az őt megillető legkiemelkedőbb helyre kerül és továbbra is gyönyörködhetünk benne – zárta gondolatait Beregszászi Balázs.

A megemlékezés keretében megkoszorúzták az emléktáblát.