Megújult a barokk orgona Pannonhalmán - videó, fotók

• Egy év alatt készült el a pannonhalmi Nagyboldogasszony-­kápolna orgonájának felújítása. Lapunk az összeépítés kezdetén járhatott a helyszínen.
• Nemcsak az épített és természeti örökség, de a hangszerek tekintetében is különleges hely a bencés monostor. Dejcsics Konrád atya, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója elmondta, hogy hét orgonával büszkélkedhetnek a várhegyen.
• – Közülük négy a XVII–XVIII–XIX. századból származik, három pedig XX–XXI. századi építésű. Elkezdtünk két évvel ezelőtt egy orgonamentő projektet, amiben a régi korok emlékeire összpontosítunk.
• Tavaly újítottuk fel a Podkoniczky-orgonát, majd mérlegeltünk, hogy a maradék három esetében hol van szükség a legsürgősebb beavatkozásra. Így esett a választás a Boldog­asszony-kápolna 1820-ban épített orgonájára.

– A kápolna orgonája ide készült, úgy tervezték, hogy ebben a térben szólaljon meg, itt lát el liturgikus szolgálatot – mondta el lapunknak Dejcsics Konrád atya. Különleges akusztikája van az épületnek, így már a XX. század hetvenes éveiben is koncertorgonának használták, lemezfelvétel is készült itt.

– Ha visszakapja az eredeti barokk hangzását, akkor nemcsak istentiszteleti szolgálatot tud ellátni, de a koncert­életünket is gazdagítja. Június 24-én, a Múzeumok Éjszakáján szólalhat meg először, majd több nyári koncerten. A kápolna építési korának megfelelő – XVIII. századi – orgona-hangzásvilágot kapunk egy eredeti barokk térben. Homolya Dávid orgonaművész és nemzetközi szakértő felügyelte a felújítást. Véleménye szerint a legnagyobb kihívást az okozta, hogy az idők során rendkívül sokan nyúltak már hozzá a hangszerhez.

– A sípparaméterek és a szélnyomás is változott, a fémsípokból több hiányzott, amelyeket szedett-vedett, más hangszerekből pótoltak. A műemléki jellegű felújítás során úgy gondoltuk, a régi anyagot megilleti az a tisztelet, hogy visszakeressük. Annak ellenére, hogy jobb minőségben könnyebb és olcsóbb volna újat előállítani. A munkálatokhoz a győri mester többi hangszerének tanulmányozása adott nagy segítséget.

– Szükség volt korabeli példákra. Elgasz Ferenc – eredetileg Franz Elgasz – orgonáira tudtunk támaszkodni. A cél az eredeti hangzás, megjelenés és játékérzet visszaadása volt, hogy tükrözze azt a korszakot, amiben ez a hangszer megszületett. Ahogyan Homolya Dávid elmondta, minden egyes felújítás tanulságai a következők szakmaiságát építik, így ehhez is sokat tudtak meríteni korábbi tapasztalatokból. Bors László erdélyi orgonaépítő azt mondta, bár az új technikának is adtak helyet, azért az eredeti funkciók élveztek előnyt a munka során.

– Visszaépítettük az eredeti állapotára, így lehet fújtatni is az orgonát. Az 1800-as évekig szíjhúzással fújtattak. Ám az nehéz volt, és az orgonista nem tudott egyedül gyakorolni, csak segítséggel. A modern technikát is bele kellett csempészni, motor fújja a levegőt, de ez kívülről nem látszik. A mester elmondta: elég sok eredeti alkatrésze megvolt a hangszernek, azonban sípot és billentyűsort is kellett után gyártani.

– Az eredetiekre nagyon vigyáztunk, azokat restauráltuk. Volt két-három faragás, amit el akartunk ugyan dobni, mert a szú megette, ám végül meg tudtuk menteni. Bors László egyébként Győrben tanult, a Révai-gimnáziumban végzett, de Erdélyben végzi a mesterségét. Azt mondja, harminc év alatt Erdély 3000 orgonájából 150-et tudott felújítani, így van még munka. – Van, akit annyira meg tud hatni egy orgonamuzsika, hogy megkönnyezi, mást nem érdekel. Mi azoknak dolgozunk, akik szeretik, és elsősorban a Jóistennek. És ha még egy-két embert be tudunk csalni vele a templomba, már megérte!