Indul a kullancsszezon - Győr-Moson-Sopronban szerencsére nem beszélhetünk erősen fertőzött területekről

A kullancsok aktivitása a jó idő beköszöntével indul, az általuk terjesztett fertőzések szezonalitása főleg a tavaszi-őszi időszakra esik, amikor meleg az idő, de nem forró. Ha nincs igazán hideg tél vagy nem olyan forró a nyár, a kullancsok nem pusztulnak el, a következő évben még több lesz belőlük, mivel élettartamuk 3–8 év. 

– Megyei viszonylatban – noha nem rendelkezünk naprakész adatokkal – nem beszélhetünk erősen fertőzött területekről. A helyi adottságoktól függően, egyes felmérések szerint 3 és 58 százalék között változhat a fertőzött egyedek száma – mondta el dr. Bodnár Judit, a Soproni Gyógyközpont infektológus főorvosa. 

– A kullancsok jellemzően a bozótos aljnövényzetben, a fűszálak tetején bújnak meg, ezért térd- és derékmagasság között, a hajlatokban a legvalószínűbb a csípésük. Az tévhit, hogy a fáról esnek ránk. Ha a nyakon, fül mögött észleljük a csípést, az azért lehet, mert lefekszünk, leülünk. Kirándulás vagy séta alkalmával célszerű világos ruhát, hosszúnadrágot, zárt cipőt viselnünk, így azonnal észrevehető, ha kullancs mászik ránk – hívja fel a figyelmet a szakember. 

– Fontos, hogy a szabadban töltött időt követően az első 24 órában alaposan vizsgáljuk át magunkat. Használjunk tükröt vagy kérjük meg családtagjainkat, hogy segítsenek a kullancsvizitben. Ha így járunk el, kisebb az esélye annak, hogy megfertőződünk – teszi hozzá a doktornő. 
– Abban az esetben, ha mégis találunk magunkon kullancsot, de nincs a közelben kullancscsipesz, eltávolítására a szemöldökcsipesz vagy erős cérnahurok is alkalmas. Figyeljünk, hogy a kivételnél óvatosan, a bőrnél fogjuk meg az állatot és egyenesen, türelmesen húzzuk ki, a potrohát ne nyomjuk össze és krémmel se kenjük be – hangzik a jó tanács. 

A leggyakoribb kullancs által terjesztett betegség a Lyme-kór. Jellemző tünete a csípés helyén néhány napon belül megjelenő, 5–10 centiméteres, kokárdára emlékeztető folt. – Gyanús, növekvő bőrpír észlelésekor forduljunk a háziorvoshoz akkor is, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy megcsípett-e a kullancs – kéri a doktornő. Amennyiben így teszünk, azonnal elkezdődhet a megfelelő kezelés. 

A másik ismert megbetegedés a vírusos agyvelőgyulladás, ami védőoltás-sorozattal megelőzhető. Az első két oltást célszerű a kullancsaktivitás előtt, télen beadatni, az emlékeztető oltásokra életkortól függően 3–5 évente van szükség. – Ha valaki mégis most szánja rá magát az oltás felvételére, gyorsított séma alkalmazható. Aki rendszeresen a szabadban tartózkodik, annak feltétlenül javasolt a védőoltás – tette hozzá a doktornő. – Az agyvelőgyulladás lappangási ideje átlagosan 14 nap. Tünetei között kétszer magasra szökő, úgynevezett „kétpúpú” láz, fejfájás, rossz közérzet, idegrendszeri panaszok fordulnak elő. – Ritkán igényel kórházi ellátást, a legtöbb esetben magától gyógyul – nyugtat meg bennünket a főorvos asszony. 
– Ha arról szeretnénk meggyőződni, hogy a lakóhelyünkön élnek-e kullancsok, erősítsünk egy hosszú botra fehér vásznat és azzal pásztázzuk végig a bokros, füves területet, majd a textilt égessük el – hangzik a jó tanács.