Idén 175 kormoránt lőttek ki Győr-Moson-Sopronban - A halőrök a vadászatra jogosultakkal közösen végezték a kilövéseket

A megyei horgászszövetség ügyvezető elnöke, Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna szerint elsősorban nem a megyénkben élő őshonos, nálunk fészkelő kormoránokkal van a probléma. Telente ugyanis, északról a Balti országokból, a Német Alföldről, és Hollandiából csapatostól érkezik meg hozzánk a kormorán, amint hidegebbre fordul az időjárás.

– Tavaly és idén is később lett hideg az időjárás. Erre mondhatnánk, hogy jó, mert addig sem okoznak károkat a madarak, viszont a kilövési engedélyünk csak február 15-ig szólt. Január második felében, amikor hidegebb lett, megjelentek az átvonuló madarak, ekkor lőttük ki őket. Négyszer tudtunk gyérítést szervezni, mert ugyanebben az időben a vadásztársasságoknak gazdasági vadászata is van, akkor nem zavarhatjuk a feladataikat – fogalmazott lapunknak Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a megyei horgászszövetség ügyvezető elnöke.

A kárókatona gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halőr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében. Amennyiben azonban a riasztás, illetve gyérítés természetvédelmi területen történik, mint Győr-Moson-Sopron esetében – hiszen a megyei vízterületek nagy része természetvédelmi területen található –, a tevékenység természetvédelmi engedély köteles. Ezt évről évre megkéri a szövetség, idén 175 madár kilövésére kaptak engedélyt.

– Az engedély birtokában a halőrök a vadászatra jogosultakkal közösen végezték el a gyérítést, amiért köszönet jár a vadászatra jogosultaknak, mert sokszor bizony ezt nehéz összeegyeztetni a vadgazdálkodási tevékenységgel. A gyérítések érintették a dunakiliti tározótér területét, az ágrendszert, hogy csak néhányat említsek a helyszínek közül – tette hozzá az ügyvezető elnök.

Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna részletezte: a szakirodalom szerint a kárókatona naponta fél kiló halat fogyaszt el. Ha a kilőtt madarakat nézzük, ez 87,5 kilogrammot jelent, a vonuló madarak itt tartózkodási idejével számolva pedig kicsivel több mint 13200 kilogramm halról beszélhetünk. Ha ezt a ponty jelenlegi kilókénti árával felszorozzuk (tavaly a ponty bruttó 1500 forint volt, a süllő 6300), láthatjuk, hogy ez a madármennyiség mintegy 20 millió forintos kárt okozott, és ez csak egy nagyon kis hányada az itt telelő madaraknak. Arról nem is beszélve, hogy a kárókatona sok esetben csak megsebzi a halakat, ami később a sérülés miatt pusztul el. Fontos azt is tudni, hogy ínyenc madárról beszélünk, mely szívesebben fogyasztja a hengeres testű halakat, így a kősüllőt, süllőt, kecsegét, amelyek magasabb áron kaphatóak és a védett halakról még nem is ejtettünk szót.

– A természetnek meg van a maga rendje, így nekünk nem az időjárásban kell bíznunk, inkább az állami segítségben. Jövőre ismét tárgyalni fogunk, elsősorban arról, hogy a kilövési határidőt eltolhassuk, ami eddig február 15-öt volt. A lehálózás jó megoldás lehet kis egyesületi vizeken, de ez szinte kivitelezhetetlen a természetes vizeket nézve. Ebben egyébként élen jár az Abdai Horgász Egyesület, akik évről évre madzaggal hálózzák körbe a vízfelszínük tetejét, ezáltal biztonságot nyújtva a halaknak – mondta el Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna.