Győr 750

2021.12.11. 07:44

Hétvégi séták Győrben - Árulkodó részletek a bíróságon

A 750 éves városévforduló évében, városunk történetének áttekintésében, kulcsfontosságúak azok az évszázadok és események, melyek a folyók, a kereskedelem, a folyami áruszállítás, majd később az iparfejlesztés szerepét foglalják össze Győr fejlődésével összefüggésben. Városunk gazdasági jelentőségét igazolják ezek a történetek több száz évre visszatekintve.

Csobayné Pintér Éva

Forrás: Csapó Balázs / Kisalföld

1890. október 2-án Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter alapította meg a Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarát, mely egyike volt az öt területi jogokkal létrehozott kerületi kamarának. A tizennyolcezer főnyi győri iparos és kereskedő hivatalos érdekképviseletét látta el. Városunk a 19. század első felétől a gabonakereskedelem legjelentősebb vidéki központja volt. A század végétől pedig a kereskedővárosból fokozatosan iparvárossá alakult át, a sorra létrejövő ipari cégeknek köszönhetően.

 

Lechner Ödön is felfigyelt az építészre

 

Kamarai székház építéséről 1902. augusztus 25-én döntött a közgyűlés. Málnai Béla és Román Miklós budapesti műépítészek terveit fogadták el a beérkezett pályázatok közül. 

 

Román Miklós (1878-1941) a Budapesti Műegyetem elvégzését (1901) követően állami ösztöndíjjal Olaszországban, Franciaországban és Németországban járt tanulmányúton. Egyetemi évfolyamtársával, a vele egyidőben diplomázó Málnai Bélával (1878-1941), akire már egyetemi évei alatt felfigyelt Lechner Ödön, együtt pályáztak. Tervük első díjas lett. 

 

Szimbólumok ékesítik

 

1903-ban megkezdődött az építkezés a mai Szent István úton, a mai Radnóti Iskola szomszédságában. A kivitelezési munkákat többségében a térség iparosai végezték el. Az épület homlokzatán két szobor látható, a férfialak az ipart, a női alak a kereskedelmet szimbolizálja. A kamarai tagok tevékenységére, a város gazdasági ágazataira pedig domborművek is utalnak a homlokzati díszítésbe rejtve. Múlt heti feladványunk egy itt ábrázolt hajó volt. A szobrok és domborművek alkotója a győri Horváth Adorján (1874-1943) szobrászművész volt. Több alkotásával is találkozhatunk a belváros épületeinek homlokzatain. 

 

Hitelből fejezték be

 

1904 augusztusában készült el a kamara új otthona. Impozáns belső tereit helyi és fővárosi iparosok munkáival (korlátokkal, üvegablakokkal, kályhákkal) díszítették. Mivel az építésre szánt keretet túllépték, még hitelt is vettek fel a munkák befejezésére. A gyönyörű, kupolás sarokpalotaként megépült új székházát 1907. május 29-én avatták fel ünnepélyes keretek között. 

 

Egymást váltották a tulajdonosok

 

1948-ban miniszteri rendelet szüntette meg a kereskedelmi és iparkamarákat, így az épület funkciója is megváltozott. A bejárat mellett egy 1991. október 23-án felavatott emléktábla tanúskodik a tragikus sorsú Szigethy Attila elnökletével itt működő Dunántúli Nemzeti Tanácsról az ’56-os forradalom idején. 1972 után a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Székház feliratot viselte az épület homlokzata. Később helyi építészeti emlékké nyilvánították. A 2021-ben 180 éves TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társaság) Pannon Egyesülete is volt az épület tulajdonosa. 

 

A Leier cégcsoport 2016-ban megvásárolta és egy igényes felújítással impozánsan újjávarázsolta. Megőrizték a kíváncsi szemek elől elrejtett legfőbb építészeti értékeket: a köralapú aulát, a kapriorai márványból készült lépcsőt, a kovácsoltvas korlátot, az ólomüveg ablakot és a kupolát is. A homlokzat szobrait restauráltatták és az épület eredeti színét visszaállították. 2018 őszén a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság költözött ide. A kamara pedig 1994 októberében alakult újjá, és felépítette új székházát az egykori Gőzfürdő helyén, melybe 2000 augusztusában költözhettek be.

 

Osztrák szív adott új életet

 

Nagy szerencséje városunknak, hogy a tulajdonos, Michael Leier szívügye a patinás épületek megmentése, ráadásul úgy, hogy közben funkciót kapjanak, élet legyen bennük, s régi szépségük megőrzésével korszerűen használhatók legyenek. Így több történelmi jelentőségű, értékes épületnek adta vissza a szépségét Győrben.

 

Leier úr munkájának elismeréseként Győr díszpolgára lett és Magyarország kormánya is kitüntette. 2002-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, 2013-ban a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével díjazták.

 

Játsszon velünk!

Kedves olvasóink! Játékra invitáljuk Önöket!

Győr jellegzetes épületeinek, utcáinak, szobrainak egy-egy érdekes részletét villantjuk fel, mutatjuk be egy-egy fotóval. A feladat egyszerű: amennyiben felismeri a fotók alapján hogy hol járunk, mit látunk a képen, írják meg nekünk a [email protected] címre és sorsoláson vehetnek részt. A megfejtéseket a megjelenést követő szerdán, 16 óráig várjuk. A helyes megfejtők közül minden héten egy szerencsés értékes Kisalföld ajándékcsomaggal lesz gazdagabb.

A játékszabályzatot megtalálja kisalfold.hu/jatekszabalyzatok oldalon.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában