Győr 750

2021.08.21. 07:00

Hétvégi séták Győrben – Az országalapító szent ünnepe

Államalapításunk ünnepi hétvégéjén ismét a Belvárosban sétálunk.

Csobayné Pintér Éva

Augusztus 20-át az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította 1991-ben. Ez a nap az államalapító, egyben a magyar katolikus egyház egyik fővédőszentjének tiszteletére tartott ünnep. Szent István király 1083. augusztus 20-i szentté avatását koronként eltérően ünnepelték. 1771-ben, amikor Mária Terézia visszaszerezte Raguzából a Szent Jobbot, Budára szállíttatta, és országos ünneppé minősítette Szent István napját.

A ló az uralkodói hatalom megtestesítője, a jogar férfias erőt jelképez

A múlt heti feladványban szereplő ló számos szimbolikus jelentése között ott található, hogy az uralkodói hatalom megtestesítője. A fotón látható nézőpontból azonban egyszarvúnak, unikornisnak is tűnhet. Az unikornis ló-, esetleg bika- vagy kecsketestű mitikus állat, homloka közepén hosszú, hegyes szarvval. Jelentései között a hatalom is megtalálható, de ez inkább egy nőies jelkép, a tisztaság, a szüzesség jelképe, ám ég felé mutató egyetlen szarva az ellentétek (ég–föld, anyagi–szellemi) egységét is szimbolizálja.

A kiválasztott szobor azonban jól ismert. Három méter magas, pirogránit lapokból felrakott posztamensen álló, életnagyságú bronzszobor, Szent István király lovas szobra, akit kezében jogarral, fején koronával ábrázolt a szobrászművész, a kétszeres Kossuth-díjas Medgyessy Ferenc (1881–1958).

A jogar, mint uralkodói jelvény, általában rövid, díszes fémpálca. A kar meghosszabbítása, a hatalom, a tekintély, a felsőbbség, a királyi méltóság jele. Férfias erőt jelképez.

Önarckép a királyi szobor

A szobor Szent Istvánt, a maga korában a haladást képviselő nagy államférfit és hadvezért ábrázolja. Érdekessége, hogy a szobrászművész az államalapító király alakját önmagáról mintázta meg, így az alkotás a kiváló művész önarcképének is tekinthető. Szent István király városunk történetének is egyik meghatározó uralkodója. Ő alapította a püspökséget és a várispánságot. A Győri Egyházmegye főtemplomát, a Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária-székesegyházat, a város legrégibb és legjelentősebb műemlékét is ő alapította, építésének kezdetei uralkodása idejére esnek. Városunk különleges szakrális értékét emeli, hogy a Szent István-kori székesegyház 1997-ben II. János Pál pápától megkapta a kitüntető basilika minor (kisebb bazilika) címet. Magyarországon egyedülállóan háromszoros búcsújáró hely.

Több mint 20 év késéssel tudták felállítani

A Szent István-szobor felállításának története kalandos. Győr városa 1937-ben kérte fel a művészt egy Szent István lovas szobor megalkotására. Az eredeti terv szerint 1938-ban, a Szent István-emlékévben, a király halálának 900. évfordulóján szerették volna felállítani a róla újonnan elnevezett egykori Vilmos császár úton, a városháza épülete előtt. Medgyessy azonban, aki a Szent István lovas szobrot élete főművének tartotta, a tervezettnél hosszabb időt töltött a szobor megmintázásával. Különböző források arról tanúskodnak, hogy a minta csak 1940 és ’43 között készült el, míg más források szerint a szobor 1939-ben a párizsi világkiállításon első díjat nyert. A szobor győri felállítását azonban el kellett halasztani. Mire felállítható lett volna, előbb a pénz-, majd a bronzhiány miatt kellett lemondani a kivitelezésről. Időközben kitört a világháború, és 1941-ben a készítéséhez szükséges bronzot lefoglalták, így felállításával várni kellett a háború befejezéséig.

Mikor végre minden rendelkezésre állt volna, összetört az öntésre váró minta. Végül a megmaradt kisminta alapján kiöntött szobrot két évvel a művész halála után, 1960. április 13-án állították fel jelenlegi helyén, a Rába partján, a Sforza-bástya tövében, a Káptalandomb alatt kialakított kis téren.

Eredetileg tervezett helyén – a Szent István úton felállítva – jogarával nyugati irányba mutatott volna, jelezve, hogy uralkodásával a Nyugatot és a nyugati kereszténységet választotta.

Játsszon velünk!

Kedves olvasóink! Játékra invitáljuk Önöket!

Győr jellegzetes épületeinek, utcáinak, szobrainak egy-egy érdekes részletét villantjuk fel, mutatjuk be egy-egy fotóval. A feladat egyszerű: amennyiben felismeri a fotók alapján hogy hol járunk, mit látunk a képen, írják meg nekünk a [email protected] címre és sorsoláson vehetnek részt. A megfejtéseket a megjelenést követő szerdán, 16 óráig várjuk. A helyes megfejtők közül minden héten egy szerencsés értékes Kisalföld ajándékcsomaggal lesz gazdagabb.

A játékszabályzatot megtalálja kisalfold.hu/jatekszabalyzatok oldalon.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában