Hit

2024.05.13. 17:42

Megnyílt a Szent István-könyvhét

Megkezdődött a Szent István-könyvhét hétfőn Budapesten. A keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb magyarországi seregszemléjét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat (SzIT) fővédője nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen – írja az MTI.

MW

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője beszédet mond a Szent István-könyvhét megnyitóján a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2024. május 13-án

Forrás: MTI

Fotó: Purger Tamás

Erdő Péter azt kívánta a könyvhét látogatóinak, hogy

a kiadványokat olvasva mélyüljenek el és erősödjenek meg hitükben.

Farkas Olivér, a SzIT igazgatója ismertette: a 31. alkalommal megrendezett könyvhéten 29 kiadó mintegy 7000 kiadvánnyal, köztük 65 könyvheti újdonsággal várja az érdeklődőket péntekig az V. kerületi Ferenciek terén.

Délutánonként 34 szerző dedikálja műveit, a könyvheti programok megtalálhatók a könyvhét katalógusában, illetve a rendezvény honlapján, a szentistvankonyvhet.hu oldalon – tette hozzá.

Farkas Olivér elmondta:

a seregszemlén a magyarországi szerzetesrendeket az Agapé, a Bencés, a Don Bosco, a Jezsuita és a Korda Kiadó, a protestáns egyházi közösségeket a Harmat, a Kálvin János, a Luther Kiadó, valamint a Magyar Bibliatársulat Alapítvány képviseli.

A részt vevő katolikus egyházi kiadók közül a többi között a Jel Kiadót, a Szent Gellért Kiadót és a Szent István Társulatot, a magánkiadók közül pedig egyebek mellett a Kairosz, a L'Harmattan, a Tinta Kiadót és az Országos Széchényi Könyvtárat említette.

Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke a könyvhétre megjelent könyvek közül kiemelte Barsi Balázs Breviárium és Lackfi János Miért engedi Isten? című, a Szent István Társulatnál megjelent kötetét.

Megemlítette Várszegi Asztrik és Palotai Gabriella Pár-beszédben című beszélgetéskötetét, valamint Wolfgang Huber: Dietrich Bonhoeffer, A szabadság felé vezető úton című, a Luther és a Kálvin kiadó gondozásában megjelent könyvét.

Lackfi János és Barsi Balázs kapta idén a Stephanus-díjat

Barsi Balázs ferences szerzetes és Lackfi János költő kapta idén a Stephanus-díjat. Az elismeréseket Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke adta át hétfőn Budapesten.

Spányi Antal ismertette: a Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közös kulturális díja, amelyet a Szent István-könyvhét ünnepi megnyitóján adnak át irodalmi és teológiai kategóriában.

A díjazottak olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén. A díjat 1993-tól napjainkig 64 ember nyerte el – tette hozzá.

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója laudációjában igazi „társteremtő”-nek nevezte Lackfi Jánost, aki komolyan veszi, amire minden ember hivatott: megéli magában Isten termékenyítő jelenlétét.

Elmondta: az „alig felfogható” termékenységű író, költő, műfordító, 80 könyv, 42 franciából fordított kötet, 10 dráma szerzője, aki szüntelenül publikál offline és online felületeken.

Művei 15 nyelvre fordítva fejtik ki hatásukat az irodalomra és más művészeti ágakra is – mondta.

Lackfi János az elismerést megköszönve felidézte: egyetemistaként Lator Lászlótól sajátította el azt a verseszményt, amelyet újholdasnak szokás nevezni, és amely szerint egy erős költői szöveg „felfelé nyitott”, és rejtjelezetten beszél a  transzcendensről. Hozzátette: felnőtt megtérőként ő is ezzel a „szégyenlősséggel” beszélt hitéről.

Hét éve azonban Isten „új megtérést adott” neki, és elkezdett „egészen szemérmetlenül beszélni” az istenszeretetéről.

BARSI Balázs; LACKFI János
Lackfi János költő (b) és Barsi Balázs ferences szerzetes, miután átvették a Stephanus-díjat a Szent István-könyvhét megnyitóján a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2024. május 13-án
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI

Lackfi János megindítónak nevezte, ha a „senkire rá nem szoruló Isten” tudja használni az ő „izgágaságát”, hogy „döbbenetes páratlanságát közölje”.

Tulassay Tivadar orvos, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Barsi Balázst méltatva kiemelte: életműve úgy része a magyar keresztény kultúrának, hogy munkássága európai dimenziójú, az európai szellemi életbe is beépül.

Teológusként nemcsak a hittudomány mélységeit ismeri és tudja szuggesztíven átadni, hanem igazi tanárember, generációk nevelője, aki soha nem szűnő lelkesedésével vonzza magához diákjait – hangzott el.

Emellett Barsi Balázs az egyházzene és a katolikus liturgia évezredes értékeinek őrzője, és a magyar egyházzene saját hagyományaira támaszkodó egyik megújítója, aki vallja, hogy az ősi gregorián elsősorban nem zene, hanem a lélek bőségéből fakadó imádság, válasz a szeretetét kinyilatkoztató Istennek.

Legtöbben mégis prédikátorként ismerik, prédikációi sok embernek jelentenek lelki támaszt, és sokan vannak, akik minden napot Barsi Balázs elmélkedéseivel kezdenek és fejeznek be – mondta Tulassay Tivadar.

Barsi Balázs megköszönve a díjat arról beszélt: a „köszönöm” szó, amelyet olyan gyakran használunk, valójában minden ember életében beteljesülésre vár.

Sokszor imádságunkat is megrontja, hogy miközben túl sokszor mondjuk ki, valójában nem engedjük a köszönöm „szó mélyén szunnyadó vulkánt kitörni” – fogalmazott.

Kiemelte: ez a szó akkor valósulhat meg teljesen, amikor majd színről színre látjuk a Teremtőt, akkor azonban meg is szűnik, átadva helyét egy másik, a szeretet szónak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!