Régészeti krimi

2019.12.10. 18:37

Elérhetők az Árpád-ház genealógiáját feltáró kutatás eredményei (videó)

A tudományos siker lehetőséget ad arra, hogy azonosítsuk nagy királyaink földi maradványait, és akár arra is, hogy az így megszerzett tudás révén rekonstruáljuk a török hódoltság idején elpusztított székesfehérvári királysírokat.

Az Árpád-házi királyok genetikai azonosítását tűzte ki céljául az a kutatás, amelyet 2012 és 2017 között az Országos Onkológiai Intézet végzett partnereivel – többek között a Göttingeni Egyetemmel, a Pécsi Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével – Kásler Miklós korábbi főigazgató, jelenlegi emberierőforrás-miniszter kezdeményezésére.

A vizsgálat a török korban elpusztult székesfehérvári Szűz Mária-bazilikából származó, ma a budapesti Mátyás-templomban őrzött csontvázak genetikai vizsgálatát jelentette, közöttük III. Béla király és felesége, Antiochiai Anna csontvázáét is.

Az eredményekről a genetikai tudományok egyik legnívósabb fórumán, az Archaeological and Anthropological Sciences című folyóiratban számolt be a kutatócsoport még 2018 elején.

Felfedezéseiket most magyarul is közzétették A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása című kötetükben, amelynek megjelenését a Méry Ratio Kiadó gondozta, és amelyet minden magyar könyvtárban elérhetővé tesznek.

Azonosítani tudjuk nagy királyaink földi maradványait

A keddi könyvbemutatón a kötet szerkesztőjeként Kásler Miklós motivációiról elárulta: orvosként is mindig érdekelte a történelem, és mindig is lenyűgözte őt Árpád-házi királyaink országvezetői teljesítménye, a Szent Korona-tan és az erre építkező magyar államszervezet egyedisége. Hozzátette továbbá, hogy irigykedve tekint azokra a népekre, amelyeknek megvannak a nemzeti emlékhelyeik, ahol leróhatják kegyeletüket nagy királyaik előtt.

A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása című kötetet minden magyar könyvtárban elérhetővé teszik

Ahogy fogalmazott, „ez a sóvárgás vezetett” arra a felismerésre, hogy amiként intézetükben vizsgálni tudják a daganatok úgynevezett génpolimorfizmusait, azaz a normálistól eltérő DNS jellegzetességeit, ugyanúgy vizsgálhatnák egy-egy normális – akár évszázados csontokból kinyert – DNS sajátosságait is.

A katolikus egyház hozzájárulásával felnyitott sírhelyek vizsgálata, bár annak sikerét tudományos körökből az indulás előtt sokan vitatták, több fontos eredményt is hozott. Kásler Miklós ezek közül kiemelte azt, hogy sikerült több maradvány személyazonosságát megállapítani, és hogy az Árpád-ház genetikai felmérésének köszönhetően lehetővé vált minden egyes, a székesfehérvári bazilikában eltemetett magyar király – nem csak az Árpád-háziak – maradványának azonosítása.

Arról pedig, hogy ez a tény milyen lehetőségeket rejt a jövőre nézve, a miniszter így fogalmazott: „Helyre lehet állítani az eredeti állapotot, tehát rekonstruálni lehet akármilyen formában a Nagyboldogasszony-templomot Székesfehérváron, és el lehet helyezni valóban örök nyugalomra nagy királyaink maradványait ott, ahol ők nyugodni akartak.”

Kásler Miklós a félreértések elkerülése végett fontosnak tartotta elmondani, hogy kutatásuk a nyelvi eredet kérdését nem érintette. Megjegyezte ugyanakkor, hogy két további angol nyelvű cikk is megjelenés előtt áll, amelyekből – ígérete szerint – még III. Béla király haja és szeme színe is kiderül majd.

A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy szívesen fogadja a kutatást érintő kritikákat, ha azok „az elvárható tudományos színvonalon, tényekkel alátámasztva” fogalmazódnak meg. Végül köszönetet mondott munkatársainak, „akik ebben a reménytelennek, már-már szürreálisnak tűnő tevékenységben társul szegődtek egy idealista cél érdekében, hogy menjünk vissza az időben, és tárjuk fel az értékeinket, és régi kövekből építsünk új hazát nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is”.

Híd az ősi és a modern magyar világ között

A könyvbemutatón megszólalt a kötet másik szerkesztője, Szentirmay Zoltán is, aki a kutatás szakmai kihívásairól, módszertani nehézségeiről emlékezett meg, felhívva a figyelmet arra, hogy senkit se riasszon el a kiadvány szakmai nyelvezete, mert minden fejezet végén közérthetően leírt összefoglalót olvashatnak az érdeklődők.

A kötetet az olvasó szemszögéből Toót-Holló Tamás irodalomtörténész értékelte, kiváló régészeti krimiként hivatkozva rá. Az Árpád-ház híd voltára is rámutatott, hangsúlyozva, hogy összeköti a magyar őstörténet homályba vesző, régi világát a modern magyar világgal, a Szent István-i Magyarországgal, amelyben ma élünk.

Toót-Holló Tamás kiemelte továbbá, hogy a könyv fotóiról szépen visszaköszön a „tisztelet kultúrája”, az a „szakrális tisztelet”, amellyel a kutatók közelítettek a kutatás tárgyához, azaz nagy királyaink földi maradványaihoz, és amellyel mindnyájunknak közelítenünk kellene hozzájuk.

Könyvadatok

Kásler Miklós–Szentirmay Zoltán (szerk.): A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása – történészi, régészeti, antopológiai, radiológiai, morfológiai, radiokarbonos kormeghatározási és genetikai adatok felhasználásával. Méry Ratio Kiadó, Budapest, 2019. Ára: 3500 Ft.

Borítókép: Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása című könyv bemutatóján a Kello Tankönyvcentrumában december 10-én, Budapesten. Háttérben a kötet egyik kinagyított felvétele, amelyen steril ruhába öltözve, rezgő csontfűrésszel a kezében szintén Kásler Miklós látható III. Béla csontváza mellett csontmintavétel közben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!