Durva történet – teljesen összeomlott a bíróságon Joli néni feltételezett gyilkosa

Egy óra alatt döntött a Szombathelyi Járásbíróság a huszonöt évvel ezelőtti gersekaráti rablógyilkosság gyanúsítottja, N. Zsolt letartóztatásáról csütörtökön – írja a vaol.hu. A lap szerint a bíróság az ügyészséggel egyetértve úgy látta, nagy a szökés, elrejtőzés veszélye, a gyanúsított szabadlábon hagyása ráadásul a bizonyítást is veszélyeztetné. (A végzés ellen a gyanúsított és a védője fellebbezett: elsődlegesen szabadlábra helyezés, másodlagosan enyhébb kényszerintézkedés – bűnügyi felügyelet – elrendelése érdekében.)

Időközben kiderült, a férfi korábban rendőrként dolgozott a vasvári rendőrkapitányságon, ahonnan állítólag azért ment el, mert idegileg megterhelte az ott zajló munka.

Egykori kollégájukat a rendőrök most vezetőszáron hozták a szombathelyi bíróság épületébe. A szemmel láthatóan teljesen összeomlott férfi nehezen viselte az eljárást, amit többször meg is kellett szakítani, mivel rosszul lett.

A lap információi szerint hasonló okokból már szerdán is orvosi kezelésre szorult. A férfit – miközben a folyosón próbálta összeszedni magát – a felesége nyugtatgatta, próbált lelket önteni férjébe, aki tagadja, hogy bűnös lenne, és akinek ártatlanságáról párja is meg van győződve. Sőt úgy tudjuk, kollégái, szomszédai, és a falubeliek jó része sem hiszi, hogy ő lenne az elkövető.

Valamiért mégiscsak megvádolták N. Zsoltot, az okokról pedig Vassné dr. Szele Adrienn, a Vas Megyei Főügyészség szóvivője beszélt.

Mint megtudták, a férfi gyanúsítását a megszerzett tárgyi bizonyítékok tették lehetővé, de azt, hogy pontosan mik ezek a bizonyítékok, nem árulhatta el.

Valószínűleg DNS-nyomokról lehet szó és erre utal a magyar FBI-nak is nevezett Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön reggel kiadott közleménye is, amiben azt írták, hogy az 1996-os rablógyilkossággal az NNI nyomozói idén kezdtek újra foglalkozni, majd a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársaival összefogva, a nyomozás folytatása mellett döntöttek. Mint írják, az adatgyűjtések és tanúkihallgatások mellett a legmodernebb eszközökkel végzett szakértői vizsgálatok vezettek eredményre, így sikerült azonosítani a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét.

Az persze kérdés, miért éppen most vették elő újra ezt az ügyet, de az ügyészségi szóvivő szerint ennek nincs különösebb oka, az NNI folyamatosan nyitja újra a döglött aktákat, a gersekaráti ügy pedig most került sorra.

Az újranyitott akta alaposan megbolygatta a falu életét. Gersekarát bezárkózott. A településre negyed évszázad óta nehezedő súlyos titok lehetséges megoldása nem hozott nyugalmat. A falu utcáit járva a lap próbált szomszédokat, falubelieket megszólaltatni a történtekkel kapcsolatban, de mindenhol falakba ütköztek. Ahogyan az egyik ott élő fogalmazott, nem fogunk találni senkit, aki nyilatkozna. Félig igaza lett, névvel, arccal senki nem vállalta szavait, de annyit megtudott a vaol.hu, hogy Zsoltéknál házkutatást is tartott a rendőrség, ám nem találtak semmit, viszont a szóbeszéd szerint annak idején egy ékszerdobozon és az áldozat körme alatt is megtalálták az elkövető DNS-ét. Hogy így van-e, vagy sem, nem tudhatjuk.

A férfi elfogását és a huszonöt évvel ezelőtti brutális rablógyilkosság részleteit a vaol.hu írta meg először szerdán, aztán az NNI csütörtökön reggel megerősítette a Vas Népe információit, a Vas Megyei Főügyészség kiadott közleményéből pedig már azt is tudjuk, hogy az elkövető annak idején ötvenezer forint készpénzt és harmincezer forint értékű ékszert zsákmányolt.

Ha bebizonyosodik, hogy valóban N. Zsolt ölte meg Joli nénit, a bíróságnak először is arról kell majd döntenie, hogy az elkövetés- vagy az elbíráláskori törvények alapján hozzon-e ítéletet. Mindig a kedvezőbbet kell választani,

márpedig ezért a bűncselekményért határozott idejű büntetés esetén a régi büntető törvénykönyv (Btk.) szerint legfeljebb 15 évet, míg a mostani Btk. szerint maximum 20 évet kaphat. Azonban mindkét esetben lehetőség van életfogy­tig tartó szabadságvesztés kiszabására is, de a bírói gyakorlat azt mutatja, hogy hasonló esetekben nem alkalmazzák a legsúlyosabb büntetést, arról nem is beszélve, hogy a rendkívüli idő­múlás nyomatékos enyhítő körülménynek számít.