˝Villanyszerelő, mennyit keresel? Gyere, többet adok!˝ - Lopják a munkásokat az építkezésekről

Olvasónk azzal hívta fel szerkesztőségünket, hogy Győrzámolyon építkezik, és nemrégiben elcsábították, ahogy ő fogalmazott: ellopták az egyik villanyszerelőjét. Mint mondta, mostanság mások is hasonló esetekről számoltak be.

Úgy tudja, hogy reggelenként egy kisbusz jár végig a győrzámolyi építkezéseken, és abból szólongatják a munkásokat, ráígérve napi bérükre. Kikiáltanak a busz ablakán: „Villanyszerelő, mennyit keresel óránként? Szállj be, gyere velem, mert én egy ezressel többet adok neked!" A biztonsági őrök szinte már nem is az építkezéshez szükséges anyagot őrzik, hanem a munkásokat.

Gede László egy üvegkorlátok szerelésével foglalkozó cég munkatársa Győrben. Hallott már a munkaerő-csábításról; szerinte leginkább a szakképzetlen munkaerőt lehet elvinni. Náluk hűségesek a dolgozók. Fotó: H. Baranyai Edina

„A településen ötven-hatvan helyen biztosan építkeznek, és ismerve azt, hogy az építőiparban mekkora a munkaerőhiány, nem csodálkoznék, ha valóban így szednék össze a munkásokat – mondta a Kisalföldnek Győrzámoly polgármestere, Horváth Gábor. – Talán a kőművesek még nagyobb kincsnek számítanak, mint a villanyszerelők."

A nyúli Péter Károly 1964 óta dolgozik az építőiparban kőművesként, burkolóként. Azt mondja, hogy az országnak ezen a részén nagy az emberhiány, ráadásul a fiatalok nem akarnak dolgozni, nehéz rávenni őket a nehéz fizikai munkára. „Ha segédet keresek magam mellé, kétezer forintos órabér plusz egy üveg bor alatt nem is állnak szóba velem" – mesélte. Ő is tapasztalta már, hogy ráígértek az építkezésen frissen munkába álló fizetésére. Ma ez van: a vállalkozónak kell a munkás után mennie, nincs mit tenni, mondja.

Kun Gábor kivitelezéssel foglalkozik, országszerte és megyénkben is építenek társasházakat, de szállodát is. „Budapesten már korábban elkezdődött ez a fajta tisztességtelen munkaerő-csábítás – mesélte lapunknak a győri Átrium Kft. kivitelezésért felelős vezetője. – Ott reggelenként a barkácsáruházból kilépő, a napi munkához építőanyagot vásárló munkásokat szólongatják le a vállalkozók és vinnék őket a saját építkezéseikre."

A vajdasági Óbecséről érkezett Dániel egy győri építkezésen dolgozik. Mint mondja, jó fizetést kap, nem hagyná cserben munkáltatóját. Fotó: H. Baranyai Edina

Ahogy elárulta, ketté kell választani: szakképzett munkaerő kevés van, viszont sok képzetlen brigád érkezik Kelet-Magyarországról, a határon túlról, Ukrajnából és Romániából. Róluk csak az első pár nap után derül ki, hogy munkájuk több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. „Hosszan mesélhetnék arról, hogyan teszik tönkre a faanyagot, vagy arról, hogy újra kell csempézni utánuk egy helyiséget". Ezzel együtt az a véleménye, hogy normális szakembert nem lehet elcsábítani, csak azt, aki segédmunkát végez, naponta fizetik és feketén dolgozik. De az így elcsábítottak nyolcvan százalékát másnap úgyis elzavarják, mert rosszul dolgozott.

Mint Kun Gábor lapunknak elmondta, egy szakmunkás órabére nettó 1700 forintnál kezdődik és egészen ötezer forintig felmehet. Egy villanyszerelő bére 2000–2300 forinttól indul, egy gépész ötezer forintot is elkérhet egy órára. Ő úgy látja: ha csak annyi építkezés lenne az országban, mint 2010-ben volt, a fiatalok képzésének akadozása, az utánpótlás elmaradása ellenére elég munkáskéz lenne. Tapasztalata szerint a magyar gazdaság erősödésével Ausztria elszívó hatása egyre kevésbé érvényesül majd. Egy szakképzett burkoló egy négyzetméter lerakásáért elkér háromezer forintot, és egy nap könnyedén lerak tíz négyzetmétert. Ha egy hónapban csak húsz napot dolgozik, már 600 ezer forintnál jár. Ennyi pénzért már megéri itthon maradni. Ezért várható, hogy az Ausztriában dolgozó mesterek közül sokan visszaszivárognak a megyei építkezésekre.