Győr és környéke

2018.12.10. 08:00

Egy éjjel tizenöt beteg a gyereksürgősségin

Ha januártól életbe lép a jogszabály, több dolgot még tisztázni kell.

Sudár Ágnes

A sürgősségi ellátás kétszeresen is témát szolgáltat a napokban. Múlt kedd óta külön részlegen fogadja az ország első gyermeksürgősségi osztálya – a győri Petz-kórházban – a legkisebb betegeket. Egy hét alatt máris volt olyan éjszaka, amikor 15 pácienst kellett ellátni. És mi lesz a helyzet a felnőttsürgősségin januártól? 


A gyermeksürgősségi ottjártunkkor, pénteken a déli órákban négy kicsi pácienst fogadott. Nem mindegy – s ezt az egyik kisbaba édesapja, Puska Miklós is hangsúlyozta –, hogy a gyerekeknek nem kell mostantól szembesülniük a felnőttek szenvedésével, esetleg a vér látványával. De legalább ennyire fontos, hogy az ellátáshoz is megvan-e a szükséges létszám és a szakdolgozói háttér. 

   

A győri gyermeksürgősségin napi átlagban 30–40 beteg ellátásával számoltak a nyitást meg- előzően, s az első napok tapasztalatai azt mutatják, hogy a számítások beigazolódnak. Éjszakánként 8–10 kisgyereket szoktak behozni a szüleik, de már az első napokban volt olyan éjjel, amikor 15 beteget láttak el. A belgyógyászati betegségek mellett egy áramütéses kisgyereket egy időre bent kellett fektetni a gyermeksürgősségin (SBO-n). Többen traumás sérülést, törést-vágást szenvedtek. 


A sürgősségi ellátás nemcsak a győri részleg miatt lett beszédtéma, hanem mert az egészségügyi kabinet a minap olyan tervvel és számokkal állt elő, amely január 1-jétől a rendszer legfájóbb elemeit – a betegek számára kilátástalannak látszó várakozást és a szakmailag nem indokolt ellátást – orvosolná. 


Dr. Tamás László János, a Petz-kórház főigazgatója leszögezte, hogy „a jogszabálytervezet nem állít számunkra megoldhatatlan feladatokat", több pontját ugyanis már most is alkalmazzák. De azért érdemes végigmenni a legfontosabb részeken. Mert van, amit a szakma jelenleg komoly kérdőjelekkel fogad. 

 

Fulladás miatt hozták a győri gyereksürgősségire ezt a kicsi babát, akit Horváth Beatrix nővér vizsgál épp.

Fulladás miatt hozták a győri gyereksürgősségire ezt a kicsi babát, akit Horváth Beatrix nővér vizsgál épp.


1. A koncepció szerint a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb" rögzíteni kell az informatikai rendszerbe. Az adminisztráción túlesettek közül a mentővel hozottaknak öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az „osztályozáson". Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek (speciálisan képzett diplomás ápolók) végeznék, ők döntenek arról, hogy kinek, mikor, milyen ellátást kell kapnia. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók.


Ez a rendszer lényege Győr- ben is, a kérdés csak az, hogy az öt-tíz perces elvárásnak meg tudnak-e mindenkor felelni. Kimondható, nagyobb betegforgalom esetében, ha egyszerre mondjuk négyen érkeznek: nem. De nem ez az érdemi kérdés, hanem a tervezet folytatása: 


2. A „kevésbé sürgős esetek" és a „halaszthatók" csoportjába tartozókat „akut alapellátási egységhez" irányítják. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő részleg lesz. Itt egy mentőtiszt (vagy rezidens orvos), illetve egy diplomás nővér látja el a pácienst. Az „alapellátási egység" házon belüli működésére van ugyan már próbálkozás, de leginkább Budapesten és gyerekeket ellátó intézményekben – a Heim Pál- kórházban például. Ezt egy városi, megyei, régiós szintű kórházban nehéz elképzelni, mint ahogy azt is, hogy honnan lesz kellő számú ember erre a részlegre. A legfőbb gond az, hogy a  két kategória (kevésé sürgős, halasztható) megállapítása nem mindig olyan egyértelmű, mint mondjuk egy ficamnál. Szakorvos kell ahhoz, hogy valakit biztonsággal küldjenek tovább egy szakrendelőbe, ahol őt később ellátják. Egy hasi, mellkasi fájdalomnál már korántsem egyértelmű az első diagnózis, s egy diplomás nővér vagy rezidens nem is biztos, hogy vállalkozna erre. A sürgősségin pedig épp azért lassú az ellátás azok számára, akik nem sürgős esetek, mert a szakorvos csak akkor jut el hozzájuk, ha az előbbi kategóriákba soroltakat már ellátta. 


 De meg kell találni az átjárót is a különböző fenntartású rendszerek között: más ugyanis a kórházé (állami) és az alapellátásé (önkormányzati). S ha a nem sür- gősségi ellátásba sorolt betegeket szinte azonnal – na jó: rövid időn belül – az „akut ellátóegységben" ellátják, mit szól majd az a sürgős ellátásra igen, de életmentésre nem szoruló páciens, aki viszont továbbra is kint vár és vár... A cél és a szándék érthető: csökkenteni az „SBO-ra nem való" betegek 40–60 százalékos arányát, de mint az előbbi anomália is mutatja: a számos megválaszolandó kérdés között ezt is tisztázni kell, a határidő pedig elvben január. 

Ezek is érdekelhetik