2017.10.24. 10:46
Darnózseli gyilkosság - Hatályon kívül helyezték az ítéletet, új eljárás lesz
Első fokon felmentették N. Jánost, ezt helyezték most hatályon kívül.
A Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, új eljárás lesz tehát.
A bírói indoklás szerint:
Kiindulási pont: holttest nem került elő. A család bejelentésére kezdték a körözést. Adatbeszerzések után kezdődött a nyomozati szakasz. Meghallgatták a terheltet eközben. Átvizsgálták a Zseli rétet bejelentés alapján.
Teljes iratanyag mégsem állt rendelkezésre.
Hogyan, kinek kellett volna rendbe tenni, már hiába való dolog boncolgatni.
Az eljárás során történtek mulasztások.
Törvénysértő bizonyíték beszerzés nem volt.
Az első fokú bíróság eljárását is megvizsgáltuk: a bizonyítási eljárás teljes körű volt. Jogot, kötelességet nem került meg a bíróság. Bizonyítékot kirekeszteni emiatt nem kellett.
Ami probléma: adott bizonyítás lefolytatása. Tartalmi problémakörben vannak hiányosságok.
A megalapozottságról: megkerülni az ítéletet nem tudjuk. Egyfajta alkotómunka eredménye. Az egész bűnügyi iratot kellett kezelnünk, magunkévá kellett tenni. Megvizsgáltuk az ítéletet, összhangot nem találtunk a tényállás, a bizonyítékértékelés, az indokolás között. Olyan, többszörös törést láttunk, amin nem lehet átlépni.
Ebben a formában alkalmatlan, hogy érdemi felülbírálatot végezzünk.
A tényállásban sok konkrétumot nem találunk, hogy mi történt a sértett halála napján a vádlottal. A cellainformációk ömlesztve jönnek helyette, de nincs magyarázva. Ez így értelmezhetetlen. Akkor van helye a tényállásban, ha értelmezhető.
Sértett esetében ugyanez a helyzet: semmilyen formában nincs lefordítva az ömlesztett információ.
Ha a tényállás ilyen szinten nem fedi a szükséges kört, akkor nem alkalmas arra, hogy továbblépjünk. Nem azt vizsgálja, hogy helyes-e a felmentésre vonatkozó következtetés. Lehetne akár helyes is, de ilyen tényállás mellett eddig nem jutunk el.
Mi történt éjjel? Ez a tényállási rész is hiányos. Lényeges eleme pedig: mennyire hiányoznak azok az adatok, a vádlottra nézve akár kedvező, akár hátrányos lehet! De meg sem találjuk ezt a tényállási részt.
Ki kell, hogy mondjuk: önmagához képest törik az a logika, amelyre épít az első fokú bíróság ítélete.
A halál tényét és "a nagy valószínűséggel" az áldozat maradványait egymás mellé tenni eleve ellentmondás, ahogy az ügyész is kritizálta ezt a pontot.
Ha van a vádirat, s hiába szereti azt az ügyész, végigvinni ő maga nem tudja, akkor a bírónak ne remegjen meg a lába, hozzon ítéletet.
Már-már mosolyt keltő megállapításokkal azonban nem lehet megalapozott ítéletet hozni.
Oda-vissza ellentmondásokkal teletűzdelt indoklásokkal találkoztunk.
Az indokolási hiányosság olyan mértékű, hogy korrigálni mi nem tudjuk.
DNS-megállapítások: a védelem tette a dolgát, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy számtalan jogszabály rendezi, hogyan lehet mintát szolgáltatni és lefoglalni. És vitatta ennek a törvényességét. A bíróságnak kell ezt tisztáznia. Nem azért vagyunk, hogy bárkinek a hibáját firtassuk, de megállapítjuk. Az első fokú bíróság nem nyitotta meg az aktát, hogy ezt tisztázza. Tanúkihallgatást nem eszközölt.
A bíró a cellainformációkra, azok értelmezésére, a tanúvédelemre ismét, hosszabban kitért. A tanúk esetében a másodfokú bíróság sem érti, amit az ügyész sem, hogy egyes állításokat miért fogadott el az első fokú bíróság, másokat miért nem, s ezeket milyen elvek alapján helyezte el az ítéletében.
Tény az is, hogy bejelentésre mentek el az adott helyre, ahol megtalálták a maradványokat, ha az nincs, talán még mindig köröznék az eltűnt áldozatot. Ezt miért nem kezelték a súlyán?
(Egy laikus, kívülálló ezt a mondatot érzi a legmeghatározóbbnak - a szerk.)
Másik tanács jár majd el a megismételt eljárásban.
Pótolni kell adatokat, szükség esetén bizonyítási eljárásokat is. Nem írja elő az ítélőtábla elő a helyszíni tárgyalást, ez döntéskérdése. Nem kell félni attól sem, hogy adott bizonyítási szakaszt meg kell ismételni.
Érthető volt? - kérdezi végül a bíró.
Hogyne - válaszol N. János, aki szabadlábon védekezhet.
Adategyeztetéssel kezd a bíró. A szabályokat tisztázza, hogyan dolgozhat a sajtó.
Az ügyész kezd: Annak a valószínűsége, hogy nem N. János ölte meg a felségét pontosan annyi, mint hogy nem az áldozata maradványait találták meg a Zseli réten.
- Nem azt kérjük számon, hogy miért mérlegelt az első fokú bíróság úgy, ahogy. Hanem, hogy messze alulmaradt azoknak a kritériumoknak a teljesítésében, amelyeknek törvényileg meg kellett volna alapból felelni.
Az első fokú bíróság súlyos hiányosságokat tett a bizonyítékok értékelésekor.
A tényállás megállapításakor is.
A bíróság tévesen vonta kétségbe az azonosításhoz szolgáló minták eredetét. Ha pedig kétségbe vonta, miért nem járt utána?
Fontos iratok beszerzése is elmaradt.
A helyszíni tárgyalás elutasítása is hiba volt.
A különösen védett tanú folytatólagos kihallgatása is elmaradt.
Egyes, fontos tényeket kihagyott a tényállás megállapításakor....
Szakszerűtlen, iratellenes, elképesztően logikátlan az a tényállásban tett megállapítás: a maradványok csak "nagy valószínűséggel" származnak az áldozattól, s nem kizárólagosan.
Kemény szavakat használ az ügyész. S mindjárt az elején utalt arra is, hogy ez a gyilkosság példával szolgált egy másikhoz, ugyanis azóta egy másik hentes is feldarabolta a feleségét.
Iratellenes, ésszerűtlen megállapításokról beszél újból, amelyek tarthatatlanná teszik az első fokú bírói értékelést.
Több esetben csak egy-egy bizonyíték kapcsán magyarázta a tatabányai, miért nem bizonyítható a bűnösség. De ezek összefüggésére már nem tér ki. A levonható következtetések bemutatásával adós maradt.
Az kétséget kizáróan megállapítható (nyilván az autóban talált minták alapján - a szerk.), mondja az ügyész, hogy a sértett maradványai a vádlottnál voltak, amelyeket megpróbált eltüntetni. Ez önmagában bűncselekmény.
Az első fokú tanács nem foglalkozott a terhelt vallomásainak ellentmondásaival sem.
A mobilinformációk fontos bizonyítékokat szolgáltattak. De a tatabányai bíróság nem észlelte ezeket sem. A mobilhívások pedig mutatták, hogy a sértett és az áldozat mobilja egy helyen tartózkodott: Mosonmagyaróváron és Darnózselin is.
Az első fokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni - mondja az ügyész.
Egy az 530 trillióhoz - ez a válasza a perbeszéd elején tett kijelentéshez. Vagyis ennyi a valószínűsége annak, hogy nem N. János a gyilkos.
Az ügyvéd jön: Az ügyészi fellebbezésben sok mindenről van szó, sok lényegtelenről. A lényegről nem: a tatabányai bíróság rendkívül alapos munkát végzett. Minden bizonyítékot beszerzett és mérlegelt. Az ügyész azért hallgat a lényegről: a bekövetkezett halál oka, helye, ideje tisztázatlan. Minden bizonyítékot ezzel ütköztetett. De nincs bírói bizonyossággal megállapítható ok, hely és idő a halálra. Ez a lényeg. A többi, ügyészi felvetés mellékszál.
Az ügyvéd szerint az indokolási kötelezettségének is eleget tett. Minden laikus - az ügyfelem is értette -, mert érthető.
Felmerült egy daráló, ami a bulvársajtóban tematizálta az ügyet. Örömmel látom, hogy az ügyészég ezt már nem forszírozza. A "darabolós gyilkosság" kategória kikerült az ügyből.
Híváslista és cellainformáció közvetlen bizonyíték, mondja ügyész kartársam. De mire? - kérdez vissza pikírten az ügyvéd.
A közvetett bizonyítás minden kritériumának megfelelt az első fokú bíróság, teszi még hozzá, ellentmondva az ügyészi álláspontnak.
Az ügyvéd az ítélet helyben hagyását indítványozza.
Az ügyész erre nem reagál, de megtehette volna.
A sértetti oldal ügyvédje is szót kap: Teljes mértékben egyet értünk az ügyészséggel, szerintünk is felülbírálatra alkalmatlan az első fokú ítélet. A sértettek igazságos ítéletre várnak.
N. János az utolsó szó jogán:
- A védőbeszéddel egyetértek. Nem követtem el a bűncselekményt.
Ítélethirdetés 11 óra körül várható.
A tárgyalásra a vádlottat a testvére kísérte el, de itt vannak az áldozat családtagjai is. A váróhelyiség két távoli sarkában várnak a kezdésre. A sajtóérdeklődés is nagy, nem véletlenül: hasonló esetet, mint amit a vád állít, a megyei tárgyalótermek nem nagyon láttak.
A Győri Ítélőtáblán perceken belül elkezdődik N. János pere, akit az ügyészség felesége megölésével és feldarabolásával vádol, első fokon azonban a tatabányai bíróság felmentette ez alól. A kérdés másodfokon lényegében az, hogy dr. Kovács Tamás tanácsa helyben hagyja-e az első fokú ítéletet vagy hatályon kívül helyezi.
Percről percre jelentkezünk a tárgyalóteremből.
Első fokon – mint közismert – felmentették, mivel nem látták bizonyíthatónak, hogy ő ölte meg a feleségét, de a vád szerint az ítélet megalapozatlan, téves és hiányosan indokolt.
A férfi tavaly december 2-án mehetett haza Tatabányáról.
A Győri Ítélőtábla október 24-re tűzte ki a másodfokú nyilvános ülés napját, amikor sok minden eldől. Elvben három, de gyakorlatban két eset lehetséges. Maradhat a felmentés és akkor a 2014 júniusában megölt N.-né K. Juditnak nincsen perbe fogható gyilkosa. A másik, hogy hatályon kívül helyezik a tatabányai ítéletet.
Sorsdöntő nap a darnózseli gyilkosság ügyében >>
Darnózseli gyilkosság: ősszel határoznak >>
