Quaestor-ügy: ki zárolta a Tarsoly-birodalom egyik legértékesebb ingatlanját?

Az Átlátszó.hu internetes oldalon november 25-én "Az ügyészség nem zárolta a Quaestor értékes ingatlanprojektjét, a leendő olimpiai falut" címmel jelent meg cikk. Ebben az ügyészség szerint több valótlan állítás szerepel.

Ezek szerint: "Nem teljesítette a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vegye... Furcsa módon nem az ügyészség, hanem a Quaestor-ügy vádlottjai kezdeményezték, hogy a hatóság bűnügyi zár alá vegyen olyan ingatlanokat, amelyeket eddig kihagytak a sorból a büntetőeljárás során..."

Ezzel szemben a valóság a következő: T. Csaba a nyomozás során, illetve a vagyon-visszaszerzési eljárás során nem indítványozta a Quaestor csoport vagyonelemeinek zár alá vételét. Ezzel szemben az ügyben zár alá vételt az ügyészség indítványára a nyomozási bíró rendelt el. Jellemző továbbá, hogy a nyomozás során foganatosított zár alá vételek elrendelése ellen az érintett vádlottak és védőik fellebbezéseket jelentettek be, eredménytelenül. A most csütörtöki tárgyaláson a vádlott és védője által előterjesztett zár alá vételi indítványt pedig a főügyészség a törvényi rendelkezések alapján nem is teljesítheti, mivel az eljárás már köztudottan bírói szakban van, ennél fogva az indítványokról kizárólag a bíróság jogosult dönteni, nem pedig az ügyészség.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a nyomozás elrendelése után elrendelt és később fenntartott vagyoni jellegű biztosítási intézkedések (lefoglalás, zár alá vétel) elsődlegesen a későbbi vádlottak magánvagyonát érintették. A Quaestor cégvagyonnak a zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntető eljárás menetétől független, lehetőség szerinti leggyorsabb, a sértettek minél teljesebb kielégítésének célját szolgálta. Bűnügyi zár alá vetelük a felszámolási eljárást nehezítette volna meg és kitolta volna a sértetti igények kielégítését a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére.

A hivatkozott cikkben valótlanul utalnak tovább arra, hogy a főügyészség a "Quaestor tárgyi eszközeinek" értékénél nem vette figyelembe a könyv szerinti érték és piaci érték közötti különbséget. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ügyészség az indítványában egyértelmű különbséget tett a könyvszakértői  megállapítások, valamint az ingatlanforgalmi szakértői megállapítások között, vagyis a könyv szerinti érték és a piaci érték között.

A Fővárosi Főügyészség a pénteki nap folyamán a közvélemény hiteles és korrekt tájékoztatása érdekében több ízben kérte a cikk írójától, majd a szerkesztőtől is a hivatkozott cikk kiegészítését a főügyészségi állásponttal - tekintettel arra is, hogy a főügyészség még a fenti tárgyalás napján, csütörtökön e tárgyban sajtóközleményt is kiadott -, erre azonban nem került sor, illetve a főügyészség észrevételeivel és kérésével kapcsolatban azóta sem kapott választ.