Győr és környéke

2016.11.24. 12:48

Quaestor-ügy - Feljelentést tesz a volt elnök nyilatkozata miatt az MNB

A MNB visszautasította a Magyar Narancs hetilapban csütörtökön megjelent Tarsoly Csabával készült interjúban megfogalmazott valótlan állításait. Az ügyészség is reagált.

kisalfold.hu

A Fővárosi Főügyészség közleménye:


A Quaestor ügy elsőrendű vádlottja, T. Csaba és védője az ügy mai tárgyalásán szóvá tette azt - amire egyúttal a vádlott az egyik hetilap mai számában megjelent interjújában is kitért -, hogy a nyomozás során a hatóságok (nyomozó hatóság, ügyészség) nem intézkedtek a Quaestor-csoport vagyontárgyai nagy részének biztosítása érdekében.


A vádlott és védője a mai tárgyaláson egyúttal indítványozta a Quaestor-csoport egyes vagyonelemeinek zár alá vételét.


A Fővárosi Főügyészség a fentiekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adja:


A nyomozás elrendelése után elrendelt és később fenntartott vagyoni jellegű biztosítási intézkedések (lefoglalás, zár alá vétel) elsődlegesen a későbbi vádlottak magánvagyonát érintették. A Quaestor cégvagyonnak a zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntető eljárás menetétől  független, lehetőség szerinti leggyorsabb, a sértettek minél teljesebb kielégítésének célját szolgálta.


Bűnügyi zár alá vételük a felszámolási eljárást nehezítette volna meg és kitolta volna a sértetti igények kielégítését a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan  idejére.


Továbbá, T. Csaba a nyomozás során, illetőleg a vagyon-visszaszerzési eljárás során nem indítványozta a Quaestor csoport vagyonelemeinek zár alá vételét. Ezzel szemben az ügyben zár alá vételt az ügyészség indítványára a nyomozási bíró rendelt el.


Jellemző továbbá, hogy a nyomozás során foganatosított zár alá vételek elrendelése ellen az érintett vádlottak és védőik fellebbezéseket jelentettek be, eredménytelenül.


Korábban:


Az MNB büntető feljelentést tesz a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt, és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett [namelink name="Tarsoly Csaba"] vádlottnak, a Quaestor volt elnök-vezérigazgatójának a jegybankkal, illetve annak tisztségviselőivel szemben csütörtökön napvilágot látott – a rágalmazás és becsületsértés tényállításait kimerítő – valótlanságai miatt - olvasható a Magyar Nemzeti Bank csütörtöki közleményében.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvételét követően, határozott és megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több, mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt három befektetési szolgáltató, a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária brókercégeinél. A jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában. Az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyelésüket (pl. ÉSZLA).


Az MNB határozottan cáfolja a Magyar Narancs hetilapban megjelent – a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt, és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett – Tarsoly Csaba vádlottal készült interjúban a vádlottnak az MNB-vel, vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításait.


Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez – az interjúban megjelent hamis állítással szemben – az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.


A vádlott hamis kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke „határozatlanság" helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos – s mint utóbbi kiderült, hamis – „öncsődjét" március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. Tarsoly Csaba vádlott ugyanis március 9-én délután az első meghallgatás során még mindig – hamis csődhelyzetre hivatkozva – megpróbálta félrevezetni a felügyeleti munkatársakat, továbbra is leplezni próbálván a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetését.


A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt – és semmiképpen sem „határozatlanság" – az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése. Emiatt került sor néhány órán belül a Quaestor-vezetők második meghallgatására, amely végén a vádlott vallomását jegyzőkönyvezték.


Valótlan Tarsoly Csaba vádlott azon állítása is, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank – új felügyelési módszerének köszönhetően az ügyfelek értékpapír- és pénzfedezettségi adatainak a helyszínen való előállíttatásával, illetve a brókercég teljes szerverállományának azonnali tükörmásolásával, valamint támaszkodva az aznap lefolytatott több meghallgatásra is – e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, kb. 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik.


A vádlott szintén a közvélemény – vagy az ellene folyó büntetőeljárást – kívánja félrevezetni azzal az állítással, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvény-kibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban az MNB (vagy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet) nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Az Európai Unióban hatályos úgynevezett Prospektus-direktíva szerint az uniós (magyar vagy az interjúban említett luxemburgi, stb.) felügyeleti hatóságoknak ugyanis nincs jogköre a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére.


Valótlan a vádlott állítása azért is, mert a Quaestor-csoport korábbi években meghirdetett kötvénykibocsátásai 12 hónapra szóltak, nem adódnak össze (vagyis ha a Hrurira ezen időszak alatt nem bocsátotta ki ténylegesen az általa meghirdetett kötvényállományt, azt a következő években jogszerűen már nem tehette meg.) Harmadsorban az MNB egyetlen 70 milliárd forintos kötvény-kibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben (ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte). A kiadott határozat teljes mértékben jogszerű volt. A vádirat szerint a károkat ugyanakkor éppen az okozta, hogy a a Quaestor nem valódi, hanem a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.


A Tarsoly Csaba által nagy nyilvánosság előtt tett, a rágalmazás és becsületsértés tényállásait kimerítő kijelentések miatt az MNB haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz a vádlottal szemben. Az MNB a szakmai munkájának befolyásolására tett kísérleteket visszautasítja. A jegybank honlapjának Quaestor fogyasztóvédelmi aloldalán folyamatosan közzéteszi az ügy kapcsán közérdeklődésre számot tartó információkat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!