Kulisszák mögött: A péri repülőtér felett az ég - fotók

Nyitókép: Roszik Róbert napfénytartammérő műszerrel a péri repülőtéren.

Kevesen tudják, hogy 2007 június elseje óta a péri repülőtéren működik az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) állomása. A likócsi meteorológiai állomásról költöztek ki a szakemberek a Győr közeli repülőtérre, igaz, néhány automata mérőberendezés maradt a korábbi főhadiszálláson.

Bár a döntést elbocsátások kísérték, szakmai szempontból mind az OMSZ, mind a péri repülőtér jól járt az új állomás nyitásával. A közös megfigyeléseket ugyanis a repülésmeteorológiában használatos berendezések támogatják, vagyis a szoros kapcsolat mindkét fél számára előnyös. Érdekesség, hogy a napi méréseket mindenki nyomon követheti a péri repülőtér honlapján.

"A honlapon többek közt nem csupán az aktuális helyi hőmérsékletet, a harmatpontot, a szélsebességet, a felhőréteg mennyiségét vagy a páratartalmat tekinthetik meg az időjárás iránt érdeklődők, hanem a reptér webkamerájának élőképét is. Ezenkívül a torony rádióadásába szintén belehallgathatnak a repülés szerelmesei" - tudtuk meg György Attilától, a Győr-Pér repülőtér üzemeltetési igazgatójától.

A péri METAR-kódot japán pilóta is érti

A reptér főépületének első emeletén kapott helyet az OMSZ mérőállomása. Roszik Róbert észlelőt nem a legjobb pillanatban zavartuk meg érkezésünkkor. "Minden órában a 10. és a 40. percben kell elvégeznem az észleléseket, az adatokat pedig negyedig és háromnegyedig el kell juttatnom a fővárosi központba" - kezdte Roszik Róbert. Az utóbbi mondatból Olvasóink sejthetik, hogy negyed előtt két perccel kopogtattunk a szoba ajtaján... Komoly időjárási helyzet szerencsére nem volt látogatásunkkor, Tél tábornok szundikált a februárhoz képest meglepően enyhe, tavaszias időben.

"A péri repülőtér biztonságos működése szempontjából a legfontosabb feladatom a METAR-adatok rögzítése. A METAR (a mozaikszó jelentése: repülési rendszeres időjárás) kódolt formában írja le adott reptéren megfigyelt időjárást, melyet szabályos időközönként frissítek. Utóbbi adatsort Pérrel együtt összesen nyolc magyarországi reptéren közlik az év mindennapján" - hallottuk Roszik Róberttől. A soproni származású férfi kereken 20 éve dolgozik főállású észlelőként. Szakmai elhivatottságáról mindent elmond, hogy kisgyerekként már figyelte a felhőket, kémlelte az égboltot.

"A METAR szám- és betűsor egyezményes jelrendszer, amelyet a pilótáknak és repülőtéri személyzetnek hiba nélkül, rövid időn belül tudniuk kell értelmezni. A rendszert azért vezették be, hogy bármilyen nemzetiségű pilóta a világ minden részén tisztában legyen mind az indulási, mind az érkezési pont időjárásával. Így nyelvi akadályok nem játszanak szerepet. Ha például japán pilóta szeretne landolni nálunk, akkor a METAR-kódokból ő is azonnal megtudja, milyen időjárásra számíthat Péren" - vette át a szót György Attila.

Ha jégeső bombázza a gépeket a magasban

"Több olyan időjárási helyzet előfordulhat, amely roppant veszélyessé teszi a repülést. Ahogy mi szoktuk mondani: az időjárásnak jogában áll megtiltani a fel- vagy leszállást.

Ha ónos eső esik a gépre, akkor jégtelenítő berendezéssel mossuk le a repülő felületét. A szárny esetében különösen veszélyes az odafagyott ónos eső, mivel így a gép felhajtóereje jelentősen csökkenhet felszálláskor. A zivatarfelhőkkel nem csupán a villámok, hanem az örvényes turbulencia miatt több mint felelőtlenség találkozni fenn.

Ha a repülőgép zivatarzónába repül, akkor az intenzív magasságváltozást eredményezhet, ami veszélyes lehet légijárműre. A hetvenes években több emberéletet követelő tragédia történt emiatt. Szomorú, de igaz mondás: a repülés történetét sokszor vérrel írták.

A jégeső szintén komoly veszélytényező - 3000-4000 méter magasban 30-40 cm-es darabok üthetik-vághatják a repülőt -, mint ahogyan a köd is. Ha 60 méter magasból a pilóta nem látja a repülőtér leszállópályájának fényeit a köd miatt, akkor más repülőteret kell választania a leszálláshoz, mivel nem biztonságos a további süllyedés.

Megjegyzem, a péri repülőtér kétmilliárdos fejlesztése során rendkívül erős, intenzív fényű világítást kapott a kifutópályánk.

Az új fénytechnika és műszeres leszállító rendszer lehetővé teszi, hogy mostoha időjárási körülmények között is landoljanak a gépek. Sokszor a ködben érkező gépet nem látjuk a repülőtér tornyából, csak a hangját halljuk amikor, már a pályán gurulva csökken a gép sebessége" - említette meg György Attila.

Az időjárás a földi kiszolgáló-személyzetet szintén próbára teszi. 80/100 km/óra erősségű szél feldöntheti a kisgépeket. Ilyenkor gondolkodásra nincs idő, azonnal féktuskókkal kell biztosítani a repülőgép futóműveit, vagy hangárba kell vontatni a gépet.

A legkeményebb tél

"A péri mérőállomás évről évre modernizálódik, fejlődik. Az emberi tényezőre, tapasztalatokra, megérzésekre azonban szükség van. A gépek nem ismerhetik a hely mikroklímáját. Utóbbi években megtanultuk, hogy az időjárás váratlanul lecsaphat. Gondoljunk a három évvel ezelőtti hófúvásra szűkebb pátriánkban.

Megjegyzem, számomra a legkeményebb téli időjárás még mindig a '87-es zord január. 29 éve három napig havazott viharos, időnként orkán erősségű széllökések mellett. A havazás után mínusz 20-25 fokig hűlt le a
hőmérséklet éjszaka. Se előtte, se utána nem éltem át hasonlót" - búcsúzott Roszik Róbert.