Népítélet: Ön mennyi élelmiszert pazarol? Szavazzon!

A kedd esti főzés során több étel készült a szükségesnél. A megmaradt fél tál rakott krumpliból szerdán még fogyott, majd pár nap múlva két embernek való adag veszett kárba. Tegyük szívünkre a kezünket: ez a szituáció nem csak a cikk szerzőjével esett meg, hanem napi szinten előfordul a háztartásokban.

Az élelmiszerpazarlás világméretű problémákat okoz. A jelenség nem csak a gazdag nyugati társadalmakra jellemző. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület szerint itthon 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. "A tönkrement élelmiszerben minden benne van, a mezőgazdasági és ipari termeléstől kezdve a kereskedelmen át a vendéglátásig és a lakossági fogyasztásig" - nyilatkozta az élelmiszerek hazai adományozásával foglalkozó Élelmiszerbank elnöke, Cseh Balázs.

Ami ételt meghagynak a diákok az iskolai menzán, annak nagy része megy a szemétbe. Fotó: Délmagyar-archívum

A probléma sokrétű, Kovács Oszkár, a Szatmárkert-Hodász Szövetkezet igazgatósági elnökének szavai jól mutatják ezt. "Komoly gondot jelent a kis méretű, súlyú, szabálytalan alakú vagy minimális héjhibával rendelkező gyümölcsök értékesítése. Ezek belső, vállalati szabályozási okokból alapvetően nem kerülhetnek a polcokra. Így nem marad más megoldás, mint a megsemmisítés. Pedig ezeknek a gyümölcsöknek a tartalmi és élvezeti értéke, az ízvilága megegyezik az adott fajtára jellemzővel, attól semmivel nem marad el" - mondta Kovács Oszkár.

Tavalyi kutatás szerint 200 ezerre tehető azoknak a diákoknak a száma, akik a tanítási szünetekben nem jutnak elegendő élelemhez. Kíváncsiak vagyunk, Olvasóinknak milyen tapasztalataik vannak az élelmiszerpazarlásról, milyen ötleteket dobnak fel, hogy minél kevesebb étel vesszen kárba. Szavazataikat várjuk, majd külön cikkben összegezzük. Ha van konkrét javaslatuk, ne titkolják, küldjék e-mailen: [email protected].