ficánka

2009.03.28. 22:19

A Múlt VIII.

Folyt.: Az év második fele azzal telt, hogy apuval jártam orvosról orvosra, onnan rohantam dolgozni, s intéztem a dolgaimat Görögország előtt (kontaklencse, orvosi vizsgálatok, stb.).

Június végén megtudtam, hogy megnyertem a görög nyelvi kurzus ösztöndíját is, ráadásul Krétára. Ez olyan volt, mint egy álom. Mondták a sulinkban, hogy nagy reményeket ne fűzzünk hozzá, még senki nem mehetett Krétára, csak Tesszalonikibe. Nekünk sikerült. :) Aznap kerestünk egy olcsó repülőt, s lefoglaltuk. Annyira, de annyira boldog voltam.

Indulásom előtt ikreknek szerveztem egy szülinapi bulit. Egy csomó barátot meghívtunk (már fiúkat is) :) . Vettem vizipisztolyokat, gyöngyöket, stb. A gyöngyfűzéstől kezdve a lufi fújó versenyig, váltóversenyig, vizipisztoly harcig minden volt. Nagyon élvezték. De jövőre még jobb lesz. Megígértem nekik.:)

Ikrek 7 évesek

Ikrek 7 évesek

Augusztus 23-án indultunk Krétára (a sráccal akit írtam, hogy Oroszországban is volt). Előző nap Pesten aludtam az akkori barátomnál. Ahogy anyu hozott ki a vasútra, nevelőapám még előtte odajött, s balhézott. A rendőröket is ki kellett hívni. Szóval jó volt megint így elmenni.:(

Másnap a reptéren volt egy kis kalandunk. Vettem előző nap a Tesco-ban két vizipisztolyt kb. 80 Ft-ért, s gondoltam jó buli lesz majd a tengerparton. Hát, jó buli volt a be check-oláskor is. Elvették tőlem, s ott játszottak vele a biztonságiak. Nem adták vissza.:(

A nyelvi kurzus két nappal később kezdődött, hogy odaértünk. Este tíz fele érkeztünk meg Heraklionba, a kurzus pedig Rethymnoban volt. Mivel nem akartunk a szállásra költeni, ezért leadtuk a csomagjainkat a csomagmegőrzőbe, s elindultunk megkeresni a tengert. :) Kicsit messze volt. De nem érdekelt minket. A sötétben bóklásztunk, miután megmutatták a helyes irányt. Út közben zeneszóra lettünk figyelmesek, elkezdtük követni. Egy lagzi kellős közepén kötöttünk ki. Megvendégeltek minket egy kávéra, jégkrémre, sütikre. Nagyon szuper volt. Később tovább álltunk, s folytattuk az útunkat. A tengerpartra érve egy görög csapattal találkoztunk. Kinn sütögettek a parton. Odahívtak minket, megvendégeltek bennünket, helyi itallal kínálgattak. :) Miután már jól laktunk, elindultunk egy napágyat keresni, ahol az alvást terveztük. Megpróbáltunk aludni, de nagyon hideg volt az éjszaka közepén, s a kutyák ott keringtek körülöttünk (ez nagyon jellemző Görögországra. Kutya mindenhol) :) A repülők is elég sűrűn szálltak le, szóval úgy döntöttünk, hogy visszasétálunk a reptérre, s ott alszunk még egy kicsit, amíg az első busz nem jön Rethymnoba. Szóval kalandos volt az első napunk nagyon. :) A második éjszakánkat már egy diákszállóban töltöttük 12 másik emberrel egy szobában. Unisex volt. :) A fürdőtől kezdve minden. De csak 8 euróba került. :) Ott egy csomó emberrel megismerkedtünk, akik szintén a kurzusra jöttek. Rethymnoba a buszon pedig megismertem azt az Észt csajszit, akivel később együtt laktam a kurzus alatt.:)

A kurzus nagyon hamar véget ért. Kb. 5 szülinapot ünnepeltünk abban az egy hónapban. Én voltam a party szerviz. Mindenkinek készítettem a dekorációt, a tortát (smarties torta, pizza torta-olasznak, gyümölcstorta, stb.) A mi szobánkhoz tartozott a legnagyobb erkély, ezért hetente kétszer, háromszor buli volt. Az ajtónkra vettünk egy nagy plakátot Mickey egérrel, amin az állt, hogy „Party is here! ".:)

Ami negatív dolog volt a kintlétem alatt, az az volt, hogy a nagymamám meghalt. Már beteg volt nagyon, nem is tudott magáról mindig, s valahol várható volt. De nagyon nehéz volt. Emlékszem, mielőtt elmentem, előtte nap még átpelenkáztam, megetettem, stb. S akkor egyszer csak kapom az sms-t, hogy meghalt. :( S nem tudtam hazamenni. Amikor hazajöttem, akkor pedig csak az üres szoba várt. Ráadásul apu mindig azt hajtogatta, hogy ha mamával valami lesz, akkor ő felköti magát. Szóval nagyon nyugodt voltam. Hívtam aput minden nap, hogy segítsek neki, s mondjam, hogy miket kell intézni. Nagyon erősnek kellett lennem, hogy megvigasztaljam, s ne lássa, ne hallja, hogy sírok, vagy valami. De sikerült nagy nehezen.

A kurzust vizsgával zártuk, majd mindenki ment a saját Erasmus városába. Nagyon nehéz volt elszakadni a barátoktól. :( Tesszalonikiben nem volt még lakásunk. Mivel Rethymnoban mindenhol ki volt írva, hogy lakás kiadó, stb., ezért azt gondoltam, hogy nem lesz gond vele. Hajóval mentünk Athénig, majd ott elváltunk a többiektől, s vonattal utaztunk Tesszalonikibe. Miután megérkeztünk, az egyik haverunknál leraktuk a csomagjainkat, mivel ő kapott kolit. Mi sajnos nem. Ő az, akihez minden nap jártunk fürdeni, stb. :) Az első éjszakánk volt a legijesztőbb. Nem tudtuk még, hogy hol fogunk aludni. Végül egy olyan szlovén srácnál aludtunk, aki a krétai szobatársam barátjának a barátja volt. Nem is tudtuk ki ő. Este tízkor jutott eszembe, hogy talán őt megkérhetnénk, hogy szállásoljon el minket egy estére. Szerencsénk volt. Sikerült. Másnap reggel felkeltünk, mentünk a suliba a papírmunkákat megcsinálni. Ott találkoztunk Moysis-al, aki épp finnországi erasmus-ról jött vissza. Az Erasmus irodában intézte a dolgait. Megkértük, hogy segítsen nekünk pár telefont elintézni lakás ügyben. Ettől kezdve ő is velünk nézte a lakásokat, s a legjobb barátunk lett a fél év során. Suli után albikat néztünk estig. Este újabb kérdés: Na akkor hol alszunk ma? Ezen az estén két portugál csajnál aludtunk, akit aznap 10 percet láttunk a suliba, de mondták, hogy ha nem találunk albit, akkor aludhatunk náluk. Másnap felkeltünk, s újra indultunk albérletet keresni. Egyre ingerültebb volt mindenki. Négyen kerestünk albit, de abból csak nekünk nem volt szálláshelyünk. Az olasz srác és a lengyel csaj kapott albit, csak nem tetszett nekik, s azért akartak költözni velünk. A harmadik este egy magyar barátnőmnél aludtam. A negyedik este is. Az ötödik napon Lóri (aki jött velem) azt mondta, hogy ő már nem bírja. Elege van, kivesz egy szobát, s elmegy aludni. Elment, s a többiek sem értek rá, én pedig nem adtam fel. Sétáltam tovább, figyeltem a hirdetéseket, ügynökségről ügynökségre jártam, s egyszer csak eltévedtem. S akkor találtam meg azt az ügynökséget, ahol a lakásunkat megtaláltuk. :) Ki volt írva, hogy diákoknak (persze görögül, de a nyelvi kurzusnak köszönhetően megértettem). :) Lefényképeztem a helyet, hogy másnap görög barátunknak megmutassam, s visszamenjünk. Mert akkor este már zárva volt. Addigra már egyébként a jövőbeni olasz lakótársam is feladta, s mondta, hogy inkább marad a koliba.

Aznap este a koliba beszöktem, s ott aludtam a felfújható gumi matracomon egy barátnőm szobájában.:) Nagyon izgultam a másnap miatt. :)

Reggel az volt az első, hogy bementünk az ügynökséghez. Mutattak nekünk egy lakást, s végül az lett, ahova beköltöztünk. Nagyon nagyon boldog voltam. Olasz srácot felhívtam, hogy még ezt az egyet nézze meg, s ez tuti tetszeni fog neki, s meggondolja magát. Eljött nagy nehezen, s ő is beleszerelmesedett a lakásba. Kivettük, kitakarítottuk, s aznap jó nagy bulit rendeztünk.

Szó szerint bazi nagyot. Mivel amíg homeless-ek voltunk, addig mindenkinek mondtuk, hogy „majd ha egyszer végre lesz lakásunk, jó nagy bulit csapunk." Ez a koliban történt, ahol esténként megfürödtünk, s egy kicsit társasági életet éltünk, majd mentünk alvóhelyet keresni, mert ott nem lehetett maradni. Szóval aznap este a találkozó a Kamarán volt. Ez egy nagy tér. Amikor mondtam, hogy induljunk, az egész tér elindult. :)  Kb. 100-150-en voltunk. Nagyon durva volt. A fele embereket haza kellett küldenünk. A gond az volt, hogy a barátaink hívták a barátaikat, s azok az ő barátaikat, szóval ahogy szokott lenni. De akiket nem ismertünk, azt a kupacot kénytelenek voltunk elküldeni. Sértődés szerencsére nem volt. Ha nagyobb lakásunk lett volna, akkor oké lett volna. :(  Egyébként így is telt ház volt, s alig  tudtunk mozdulni, de szuper volt....

 

 

 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!