Mi is az a... ?

Különféle értelmezések élnek egyidejűleg. Másképp fogalmazta meg annak idején az ágazati irányításért-felügyeletért felelős hivatal, másképp egyes pénzügyi szakértői körök és megint másképpen azok, akik ebből szeretnének megélni vagy kiegészítő jövedelemhez jutni. Az alábbi hivatalos definíció például a pénzügyi „lob­by" gondolkodásának szellemében született, amely minél inkább csökkenteni kívánta az adókedvezményre jogosultak körét. A falusi turizmus minden vidéki - nem városi, és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő településen (mezővá­rosban, községben, faluban, tanyán, tanyás térségben) folytatott - vendégfogadás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. Teljesen indokolatlan ez a fajta kirekesztő felfogás, mert a falusi turizmus valójában bárhol szervezhető, ahol a vendégfogadás falusias jellege biztosítható és a közvetlen környék (akár városrész) kielégíti a falusi turizmussal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket... Ami fontos, az maga a ház és az udvar, az utcakép és a lakónegyed megjelenése, felszereltsége, a szolgáltatások skálája. Ne maradhasson ki példának okáért egyetlen kiemelt üdülőkörzethez tartozó falu sem a falusi turizmusból csupán azért, mert egyszer valamikor egyesek kiemelt fejlesztési kategóriába sorolták őket, amelynek ma már szinte több a hátránya, mint az előnye. A falusi turizmus lényege tehát gyakorlatilag nem más, mint a szabadidőnek a megismerés szándékától motivált, rekreációs vagy rehabilitációs célú eltöltése vidéken, nem urbanizált környezetben, főleg falun vagy tanyán. A falusi turizmus feltétlenül komplex módon értelmezhető, mert jóval több, mint az alapvető szállás- és étkezési szolgáltatások biztosítása, a falusi turizmus a hagyományos falusi miliő megőrzését, a mezőgazdaság (az agrártermelés és az állattenyésztés), a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és mesterségek továbbélését segítő tevékenység, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét. Így aztán a szabadidő eltöltéséhez szükséges kapcsolódó szolgáltatásokat is a falusi turizmus szerves részeként kell kezelni. A falusi turizmus az urbanizált ember találkozása a természettel. Annak a falusi kultúrának a beépülése a turisztikai kínálatba, amelyből - nyugodtan állítható - nemzeti kultúrák fejlődtek ki és táplálkoztak, új színfoltot hozott a turizmus palettáján a maga családias jellegével. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) már így fogalmazza meg a falusi turizmus fogalmát: A helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése A falusi-tanyai turizmus céljai röviden és tömören az alábbiak:

1. a meglévő épületvagyon, a természeti értékek és erőforrások hasz­nosítása;

2. a természet és az épített környezet védelme, hagyományőrző fej­lesztése;

3. a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, megélhetés vagy ki­egészítő jövedelemforrás biztosítása;

4. az agrártermelés kiegészítése, alternatívája, a helyi termelésű, előállítású termékek számára értékesítési lehetőség biztosítása helyben, azaz összességében véve az ún. paraszti gazdálkodás gazdasá­gosságának növelése;

5. a falu integrált fejlesztése, beleértve a falu arculatának megteremtését ill. javítását, az egyes városiak gondolkodását behatároló negatív előítéletek leküzdését és a falu hajdani rangjának visszaszerzését.

A falusi turizmus kialakulását és fejlődését a kedvező természeti és épített környezeti adottságok természetesen nagy mértékben elősegítik, de esetleges hiányuk, vagy a reméltnél, a szükségesnek ítéltnél kisebb vonzerejük nem teszi lehetetlenné az egyes falvak bekapcsolódását. Nagyon sok múlik ugyanis az ún. emberi tényezőn, azon, hogy a helybéliek mennyire képesek azonosulni a falusi vendégfogadás gondolatával, mennyire ismerik fel az aktív és tevékeny önszerveződés, összefogás szükségességét. Színvonalas alapszolgáltatásokra épülő, megfelelő hozzáállással létrehozott, attraktív, szabadidős programokkal a táji és műemléki vonzerők hiánya bizonyos mértékig ellensúlyozható, vagyis a falusi turizmus azokon a vidékeken is megteremthető, ahol a hagyományos kiránduló vagy üdülőturizmus látványosságai közül gyakorlatilag semmilyen vonzerő se mutatható fel.