2018.08.30. 15:22
Visszakerült Debrecenbe egy 16. századi biblia
A héber nyelven írt bibliát csütörtökön sajtótájékoztató keretében adta vissza a genfi múzeum igazgatója, Gabriel de Montmollin.
Újra a Debreceni Református Kollégium Múzeumában látható az a 16. századi biblia, amelyet 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára adott kölcsön a kollégium nagykönyvtára a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeumnak.
A héber nyelven írt bibliát csütörtökön sajtótájékoztató keretében adta vissza a genfi múzeum igazgatója. Gabriel de Montmollin köszönetet mondott azért, hogy fél évig kiállíthatták "az egyik legfontosabb könyvet, amely a 16. századból származik".
(fotó: Szűcs Gergely)" border="0" class="kepkeret" data-id="2819712" src="/wp-content/uploads/2018/08/5566882_1.jpg?verz=1535628429" style="width:620" title="Gáborjáni Szabó Botond (b2) és Gabriel de Montmollin (j2), Nagy István nagykövet (b1) jelenlétében elhelyezik a Bibliát a kiállításon, a Reformáció Nemzetközi Múzeumában Genfben, 2018. február 6-án.
(fotó: Szűcs Gergely)" />
Gáborjáni Szabó Botond (b2) és Gabriel de Montmollin (j2), Nagy István nagykövet (b1) jelenlétében elhelyezik a Bibliát a kiállításon, a Reformáció Nemzetközi Múzeumában Genfben, 2018. február 6-án.
Kép forrása: ttre.hu, Fotó: Szűcs Gergely)
Felidézte, hogy a bibliát a kor legjelentősebb nyomdásza, Robert Estienne készítette párizsi nyomdájában. A Szentírást jegyzeteivel, kommentárjaival ellátta a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint, aki közvetlen kapcsolatban állt Théodore de Béze svájci teológussal, Kálvin János genfi szolgálatának folytatójával - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Reformáció Múzeumának évente 25 ezer látogatója van, közülük mintegy 300 a magyar vendég.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta: a 16. századi biblia a magyar reformáció jelentőségét mutatta meg Genfben, a Szentírás egyszerre utal a reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra. A biblia kölcsönadása az első lépése volt két olyan múzeum találkozásának, amelyek az európai reformáció számára meghatározó emlékeket őriznek - tette hozzá.
A két város, Genf és Debrecen között évszázadok óta élő kapcsolat van, nem véletlenül nevezik Debrecent többek között a "magyar Genfnek" is - fogalmazott, hozzátéve, hogy megállapodás született a két intézmény közötti további együttműködésről, kiállításai tárgyak cseréjéről.
Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója elmondta: a 16. századi biblia tulajdonképpen civil kezdeményezés eredményeként jutott el Genfbe, az ott élő magyarok hiányolták a reformáció közép-európai jelenlétét a Nemzetközi Reformáció Múzeumában.
A további együttműködésről szólva kifejtette: a két múzeum közösen készíti el Méliusz Juhász Péter egyetlen példányban meglévő egyik latin nyelvű munkájának magyarra fordított fakszimile kiadását, amelyet egy genfi és debreceni kutató tanulmánya egészít majd ki.