Hulladék nélkül is lehet teljes az életünk

Legyen műanyagmentes a világ! Ez az egyik legfontosabb célkitűzése az idei Föld napja rendezvénysorozatnak, amely itthon 28. alkalommal, globálisan pedig már 48-adjára próbálja felhívni a figyelmet a környezetszennyezésre. Van is miért: az 1950-es évek óta 8,3 milliárd tonnányi műanyagot állítottunk elő. Éves szinten ez 300 millió tonnát jelent, amelynek csupán 20 százalékát hasznosítjuk újra vagy égetjük el, a többi a levegőt, a szárazföldet és a vizeket szennyezi. A tengerekbe például évente nagyjából 12,7 millió tonna műanyag hulladék – nagyrészt egyszer használt PET-palack – kerül. Annyi, mintha percenként egy teli szemétszállító autónyi műanyagot öntenénk a vízbe. Ez a már most is döbbenetes szám 2050-re azonban akár meg is négyszereződhet. Nem kérdés, hogy eljött a cselekvés ideje: mondjunk nemet az egyszer használatos kényelmi műanyagokra, hiszen ha nem lesz rájuk kereslet, előállítani sem éri majd meg őket – figyelmeztet a Föld Napja Alapítvány.

Egyre több a szemetünk

Műanyag flakonok, PET-palackok, zacskók, vattapamacs, pelenka, intimbetét, tampon – olvasóink listája arról, amiről tudják, hogy rendkívül szennyező, mégis rendszeresen a kukában végzi. A szelektív hulladékgyűjtés már önmagában nagy lépés lenne a szennyezettség csökkentéséhez, de akár teljes egészében is megszabadulhatunk a műanyagszeméttől, sőt, viszonylag kicsi erőfeszítéssel az összes szemetünk minimalizálására is képesek lehetünk.

A zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód a XXI. századi körülmények között elsőre megvalósíthatatlan, "mélyzöld" boszorkányságnak tűnik, ám korántsem az. Apró, megfontolt lépésekkel kényelmesen elérhetjük az ideális állapotot, amelyben nem nyom agyon minket a saját szemetünk, de nem is válunk a fejlett világon kívül rekedt, sztyeppén nyargaló nomád törzzsé. – A hulladékmentesség nem azt jelenti, hogy este nincs lámpafény – szögezi le Kump Edina környezetkutató, hulladékcsökkentési szakértő, a Hulladékmentes blog írója, aki maga is zero waste háztartást vezet. – A legfőbb cél az, hogy pici lépésekkel eljussunk odáig, hogy csak minimális szemét kerül a kommunális kukába – magyarázza, és hozzáteszi, nem lehet elkerülni például, hogy néha villanykörtét cseréljünk, a lámpahulladékot pedig megfelelően kezeljük. – Észszerűen élünk, úgy, hogy a hulladékmentesség nem megy az életminőségünk rovására. Sőt, még emeli is azt – világít rá.

A Kulcs a tudatosság

– Mindig is környezettudatosan igyekeztem élni, de kifejezetten a hulladékmentes életmód elérésére nagyjából négy éve kezdtünk figyelni. Ekkor költöztünk kertes házból egy társasház második emeletére, és ennek köszönhetően megnőtt a kommunális kukába kerülő szemét mennyisége, ami hétköznapi és szakmai szemmel is zavart, hiszen így épp az ellenkezője valósult meg annak, amire törekedtem és amiben másoknak is igyekeztem segíteni. Úgyhogy felvetettem a páromnak, hogy kezdjük el tudatosítani, mi kerül a kukánkba – mesél Kump Edina.

A terve bevált: onnantól kezdve, hogy tudatosították a folyamatot, aminek a végén egy termék vagy a csomagolása a szemetesben végezte, az is elkezdett feltűnni, hogy mit mivel lehetne helyettesíteni ahhoz, hogy ez ne történjen meg. – Nagyjából egy év alatt sikerült minimalizálni a szemetünk mennyiségét, ekkor kezdett el érdekelni, hogy vajon a még kevesebb hulladékkal járó zero waste életmód elviselhetetlen megszorításokkal jár-e, vagy épp ellenkezőleg, egyszerűbbé teszi a mindennapokat – mondja, és hozzáteszi, az utóbbi történt.

Két évvel ezelőtt derült ki, hogy egy japán szeméttelepen műanyagevő baktériumot találtak. A felfedezés már akkor hatalmas volt, hiszen a műanyag-túltermelés mindenki által ismert globális probléma; a műanyag alapanyagaként ismert polietilén évmilliók alatt bomlik csak le. Most úgy tűnik, a Japánban talált enzim kutatása közben véletlenül módosították a molekulát, amitől az még hatékonyabban bontja le a PET-palackok anyagául is szolgáló polietilént. A felfedezés a tudósokat is sokkolta. Az óceánokban sok száz évbe telik, mire egyáltalán elindul a lebomlási folyamat; ugyanezzel a kérdéses enzim néhány nap alatt megvan.

Percenként millió

A PET-palackok a globális műanyagtermelés ötödét teszik ki. A becslések szerint percenként 

egymillió palackot adnak el a világon, és ezeknek csak a 14 százalékát hasznosítják újra jelenleg.

Könnyen, csomagolás-mentesen

– A kommunális kukába kerülő szemét kétharmada elkerülhető azzal, hogy elkezdünk komposztálni és szelektíven gyűjteni – világít rá, és elmagyarázza, komposztálni otthon, a négy fal között sem ördöngösség. – Mi kialakítottunk egy vödrös rendszert, ami megfelelő a gilisztás komposztáláshoz. Több is van belőle a lakásban, hetente egyszer teszünk bele komposztálható hulladékot, és minden működik magától – magyarázza, és azzal folytatja, ők a háztartási eszközök nagy részét is lecserélték, komposztálható fogkefét, mosogatókefét használnak például, de kerülik a környezetkárosító vegyszereket is, és lehetőség szerint csomagolás-mentesen vásárolnak.

– Alapvetően azt hiszik az emberek, hogy minden be van csomagolva, de ha elkezdjük figyelni a lehetőségeinket, rengeteg megoldást találhatunk arra, hogy ha nem is teljesen csomagolás-mentesen, de legalább hulladékszegényen vásárolhassunk. Nemcsak csomagolásmentes boltokban van erre lehetőség, akár a sarki zöldségest, a péket is megkérhetjük rá, hogy a vászonzsákunkba pakolja az árut – avat be a szakértő, és rávilágít, alapvetően a hulladékmennyiség minimalizálására koncentrál a zero waste életmód, de elég sok más környezetvédelmi kérdéshez is kapcsolódik egyben, ráadásul lassan, de biztosan olyan szemléletmódváltáshoz vezet, ami csak jót tehet a személyes életünkkel és a bolygóval is.

• PET-palack helyett használj kulacsot!

• Eldobható kávéspohár helyett vásárolj elviteles üveg kávéspoharat!

• Az eldobható intimbetétet helyettesítsd moshatóval!

• Tampon helyett alkalmazz intimkelyhet!

• Eldobható pelenka helyett használj mosható pelenkát!

• Tusfürdő helyett vásárolj szappant!

• Bolti kencék helyett válaszd a házi készítésű vagy a natúr kozmetikumokat!

• Vegyszerek helyett állj át az ökotisztítószerekre: citromsav, mosószóda, szódabikarbóna.

• Műanyag fogkefe, fésű, mosogatókellékek helyett komposztálható fajtát válassz!

• Komposztálj otthon, a négy fal között is!