Kitagadja őket a családjuk

2021.04.10. 15:05

Rejtőzködni, titkolózni kényszerülnek a hitüket elhagyó muszlimok

Franciaországban sokakat kitagad a családjuk, és ha kiderül, hogy áttértek a keresztény hitre, egyre többen kapnak halálos fenyegetést is, derül ki az Európai Jogi és Igazságügyi Központ jelentéséből. Ez már csak azért is megdöbbentő, mert az európai országban élő muszlimok azt állítják, hogy nem tekintik bűnnek az iszlám hit elhagyását. A gyakorlat azonban ennek épp az ellenkezőjéről tanúskodik.

Forrás: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

Nincsenek könnyű helyzetben azok a Franciaországban élő egykori muszlimok, akik valamilyen okból az aposztázia mellett döntöttek, vagyis elhagyták az iszlám hitet vagy azért, hogy más vallásra térjenek át, vagy egyéb okból. Bár az európai országban élő muszlimok állításuk szerint nem ítélik el a keresztény vallásra történő áttérést, a gyakorlat épp ennek az ellenkezőjét mutatja – erről az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECJL) készített egy jelentést. A V4NA hírügynökség beszámolója szerint a dokumentumból kiderül, hogy

azok a muszlimok, akik áttértek a keresztény hitre, kénytelenek még a saját családjuk előtt is titkolózni, mert sok esetben kiközösítik őket, de nem ritka a halálos fenyegetés sem.

A témáról a Valeurs actuelles konzervatív francia hetilap jelentetett meg cikket, amely szerint a hit elhagyásánál sokkal súlyosabb bűnnek számít az, ha egy muszlim hívő másik vallásra tér át. Franciaország egyes muszlimok uralta területein ennek megfelelően egy olyan nem hivatalos és alattomos saría törvényt alkalmaznak, amely rendkívül szigorúan veszi a másik vallásra való áttérést. Saïd Oujibou lelkipásztor, a Franciaországi Észak-afrikai Keresztények Szövetségének elnöke elmondása szerint az ő keresztény hitre történő áttérése azzal járt, hogy mindent elveszített, a családja elhagyta és a barátai is elfordultak tőle. Saïd Oujibou elmondása szerint

ha egy muszlim keresztény hitre tér át, ma Franciaországban számolnia kell azzal, hogy mindent elveszít: a családját, a barátait, sőt az egész addigi életét.

Az ECJL jelentéséből kiderül, hogy évente közel 4000 muszlim hívő hagyja el az iszlám vallást, és a számuk egyre nő, ám nagyon nehéz pontos számot mondani a kötelező titoktartás, más nevén omerta miatt. Grégor Puppinck, az ECJL elnöke úgy véli, hogy a keresztény hitre áttért egykori muszlimoknak rendkívül nehéz a színlelés, mivel az iszlám vallásgyakorlat szerint a ramadán időszakában például napi ötször kell imádkozni és a böjtöt is be kell tartani. Épp ezért a legtöbb keresztény hitre áttért egykori muszlim lassú és kegyetlen társadalmi „haldokláson” megy keresztül.

Ez azonban még nem minden, ennél sokkal durvább dolgok is történhetnek abban az esetben, ha bizonyos szélsőséges iszlamista mozgalmak tudomására jut, hogy mi történt. Szalafisták vagy a Muszlim Testvériség tagjai ugyanis

a hitet váltókat az iszlám vallás árulóinak tekintik, akiken bosszút kell állni a muszlim közösség becsületének védelme érdekében, a büntetés pedig ilyen esetben halál.

Grégor Puppinck szerint Franciaország nem garantálja megfelelő módon a muszlim vallást elhagyni vágyók jogait és szabadságát, különös tekintettel a vallás megváltoztatásának jogára. Abban az esetben pedig, ha egy muszlim hívő nem változtathatja meg szabadon a vallását, ki lehet jelenteni, hogy Franciaország kudarcot vallott, mert nem tudja garantálni az emberek lelkiismereti szabadságának védelmét, véli az ECJL vezetője. Szerinte a politikusok is hallgatnak a témával kapcsolatban, mivel tisztában vannak vele, hogy ez érzékeny téma, és sok választót veszíthetnek, ha megbolygatják.

A Valeurs actuelles cikke arra is kitér, hogy a Muszlim Hit Francia Tanácsának (CFCM) szándékában áll elfogadtatni Franciaországban a muszlim hívekkel az iszlám hit elhagyásának lehetőségét, ez a pont része volt az alapelvek chartájának, amelyet a kormány és a CFCM januárban aláírt. A dokumentumban az áll, az aláírók vállalják, hogy sem testileg, sem lelkileg nem büntetik az iszlám hitet elhagyókat. Szerepel benne továbbá az is, hogy a szekularizmus elve garantálja: minden állampolgár eldöntheti, melyik vallásban hisz, és lehetőséget kap a szabad vallásgyakorlásra, továbbá arra is, hogy vallást váltson. A charta aláírói ígéretet tettek arra, hogy betartják az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény 9. cikkét, mely a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságról szól, tehát senkit nem bélyegeznek meg és nem rekesztenek ki azért, mert másik vallásra tér át. Grégor Puppinck szerint bár a charta aláírása dicséretes kezdeményezés, de hiábavaló, mivel a CFCM kilenc szövetségese közül csak öten írták alá, ez a megosztottság pedig ékes bizonyítéka annak, hogy bizonyos muszlim közösségek nem tudnak szabadulni az iszlám dogmák előírásaitól.

Az ECJL vezetője szerint határozottnak kell lenni és el kell fogadtatni a CFCM minden egyes szervezetével a chartát, mivel ez az emberi és állampolgári jogok egyik alapja. Félő azonban, hogy ez csak vágyálom marad, ugyanis míg a muszlim országok többsége elismeri a szabad vallásgyakorláshoz való jogot, addig a lelkiismeret szabadságát csak nagyon ritkán említik. Ma egyébként a világ csaknem huszonöt muszlim országában elítélik a hit elhagyását, kilenc országban pedig halálbüntetés jár érte.

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!