életút

2020.11.28. 11:35

200 éve született Friedrich Engels

1820. november 28-án született a német filozófus, a munkásmozgalom ideológusa, a marxizmus egyik megalapozója. 

Forrás: Shutterstock

A Rajna-vidéki Barmenben született mérsékelten liberális, protestáns polgárcsaládban, apjának textilgyára volt Manchesterben és Barmenben. A gimnáziumból ki kellett maradnia, mert apja őt szánta utódjának gyárai élén, s egy brémai exportcéghez küldte tapasztalatokat szerezni. Engels bőséges szabadidejében filozófiát olvasott és álnéven verseket, újságcikkeket írt. Egyéves katonai szolgálatát 1841-től Berlinben teljesítette, közben bejárt az egyetemi előadásokra, hegeliánus filozófiát hallgatott.

Apja 1842-ben Manchesterbe küldte, hogy egy ottani cérnagyárban dolgozzon, Engels útba ejtette Kölnt is, ahol először találkozott a fiatal Karl Marxszal.

A világ akkor legfejlettebb országába érve sokkolta a munkások nyomora és jogfosztottsága, felháborodása szülte A munkásosztály helyzete Angliában című művét.

Manchesterben lett társa egy életre az ír Mary Burns, de feleségül nem vette, mert egyikük sem hitt a házasság intézményében. Az asszony 1863-ban bekövetkezett halála után Engels Burns húgával élt tovább, akit néhány órával a nő halála előtt elvett.

Engels 1844-től Párizsban élt, és életre szóló barátságot kötött Karl Marxszal, akivel addig csak levelezést folytatott. Pályájuk ettől kezdve egybefonódott, első közös munkájuk 1845-ben jelent meg. Marxot abban az évben kiutasították Párizsból és Brüsszelben telepedett le, ahová hamarosan követte Engels. Német ideológia című munkájukban az ifjú-hegeliánusokkal és szocialistákkal is vitázva a forradalom szükségessége mellett érveltek, kifejtve: a munkásság nemcsak elnyomott, de önmaga felszabadulásáért harcoló osztály is.

Karl Marx és Friedrich Engels szobra
Fotó: Shutterstock

Brüsszelben lettek az Igazak Szövetsége tagjai, amely első kongresszusán, 1847-ben Londonban Kommunisták Szövetségévé alakult át. Második kongresszusuk felkérésére Marx és Engels fogalmazta meg a követendő elveket és célokat a Kommunista Kiáltványban, amely a szállóigévé lett szavakkal kezdődött: „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete”.

Az 1848-as német forradalmat, amelyben a széttagolt német államok le akarták rázni a hűbéri, autokrata rendszert s egységes, alkotmányos, képviseleti kormányzáson alapuló Németországot akartak létrehozni, Marx és Engels a kommunisták győzelmévé akarta változtatni. A kölni Neue Rheinische Zeitungban ösztönözték híveiket, bírálták a politikusokat, a kormányokat és a pártokat. Engels munkásbrigádokat szervezett az 1849. májusi Rajna-vidéki felkelésben, katonai múltja miatt ő vezette az erődítési munkákat és a tüzérséget.

A bukás után Londonban szervezték újjá a Szövetséget. Engels állást vállalt egy manchesteri cégnél, később a vállalkozó társa lett: kommunista hitét el tudta választani a cég hatékony kapitalista irányításától. Jövedelméből támogatta Marxot, és amikor 1869-ben eladta üzletrészét, élete végéig elég pénze maradt.

Cikkeiben nemzetiségi, természettudományi és katonai kérdésekkel foglalkozott,

megírta történelem-filozófiai munkáit: A család, a magántulajdon és az állam eredete, A természet dialektikája.

Marx fő műve, A tőke sokban támaszkodott barátja angliai tapasztalataira és jobb stiláris készségére. Engels lelkesen propagálta a marxista nézeteket, majd Marx 1883-as halála után ő lett a fő marxista szaktekintély. A kézirat alapján befejezte A tőke második és harmadik kötetét, levelezése révén kapcsolatot tartott a világ szociáldemokratáival. Részt vett a nemzetközi munkásszervezetek, az I. és II. Internacionálé létrehozásában és irányításában is.

Az egykori szocialista országokban Engelst – Marxszal együtt – piedesztálra állították, a „létező szocializmus” gyakorlata azonban sokat rontott megítélésükön

- mindenesetre Oroszországban még ma is van egy Engels nevű város. Engels kellemes, angolos modorú úr volt, bár olykor gorombán vágott vissza a támadásokra. Jó zenei érzékkel rendelkezett, remekül rajzolt, húsz nyelven olvasott és beszélt, enciklopédikus tudása, nagy munkabírása volt.

Friedrich Engels 1895. augusztus 5-én halt meg Londonban.

Borítkép: Friedrich Engels

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!