A kizárólagosság inspiráló erővel rendelkezik

„Ha röviden kellene megfogalmaznom, a szellemi tulajdon egy kizárólagosságot biztosító jogosultság az emberi elme által teremtett értékek felett. Két területe van: a szerzői jog és az iparjogvédelem. Előbbi valamilyen tudományos, irodalmi, művészeti, utóbbi pedig valamilyen műszaki jellegű alkotáshoz és az árujelzők jogi oltalmához köthető" – mondja dr. Szalai Péter.

Országokon átívelhet a védjegyoltalom

Az ügyvéd szerint Magyarországon nincs általános, alapszintű jogi oktatás. „Mindenki úgy érettségizik le, hogy nem biztos, hogy tudja, hogyan is intézzen például egy hatósági ügyet, vagy hogy mik az alapvető emberi jogai. Itthon ez a fajta tudatosság nem jellemző, a szellemi tulajdon területén még kevésbé."

Dr. Szalai Péter első körben a védjeggyel kapcsolatos tudnivalókat ismertette lapunkkal, ami nem más, mint egy elsősorban vizuális megjelölés. „Beszélhetünk azonban hangvédjegyről is, amikor hallás útján fogjuk fel azt az információt, ami az adott terméket, szolgáltatást megjelöli. Ilyen például a MÁV-szignál."

Illatot, parfümöt azonban nem oltalmazhatunk. „Ilyenkor maga az illat a termék, amit nem lehet levédeni, így csak a csomagolás lehetképes a megkülönböztetésre."

Az Európai Unióban kétszintű szabályozás létezik: hazai és európai uniós védjegyoltalomról beszélünk. „Ha magyar nyelvű jelmondatot szeretne az ügyfelem levédetni, akkor nagy valószínűséggel számára elég lesz a hazai oltalom. Ha viszont minimum öt uniós országban forgalmazni akarja a termékét, kevesebbet kell fizetnie, ha az uniós oltalomra fizet be (tíz évre 850 euró), ami természetesen magába foglalja a hazai oltalmat is. Az oltalmat központilag (a European Union Intellectual Property Office-ban) adják meg, de minden tagállam kijelöli azt a bíróságot, ahol bitorlási per indítható."

Visszaélni más jó hírével

Érdekesség, hogy a színeknek nagyon kevésszer van jelentőségük a védjegyoltalomban. Ez akkor válhat fontossá, ha a szín annyira jellegzetesen a termékhez kötődik, hogy a fogyasztók főként ez alapján tudják megkülönböztetni a többitől. „Ilyen például a Milka lila színe és a Telekom magenta színe."

A védjegyhez mindig tartozik egy árujegyzék, amelyben (az ún. nizzai osztályozásnak megfelelő) osztályok szerint szerepelniük kell azoknak a termékeknek, amelyekre az oltalom vonatkozik. „Van, amit ezen belül is specifikálni kell, hiszen nem szabad megtéveszteni a fogyasztót. Például az ásványvíz, az üdítőital és a sör egy osztályozáson belül van, de ha sörre szeretnék egy megjelölést levédetni, akkor az oltalmat erre kell konkretizálni. Ritka egyébként, hogy valaki háromnál több osztályra levédet egy megjelölést, hiszen senki nem forgalmaz tízezer különféle terméket ugyanolyan márkajelzéssel."

Létezik a „jó hírű védjegy" fogalma is, ami az előzők alól kivételnek számít. Például „ha mobilt gyártok, nem tehetek rá Puma-logót, mert a fogyasztók egy jól ismert védjegyhez társítanak olyan pozitív véleményeket, amik illetéktelen előnyhöz juttatnák azt, aki az ilyen jó hírű védjegyet a megszokottól eltérő termékeken használná. Számtalan ilyen híres per van."

A védjegy lelke 

Fontos megkülönböztetni a védjegyet és a márkát. „A védjegy egy jogi kapcsolat, amiről van egy dokumentumom, és a bitorlóval szemben ígykönnyen tudom bizonyítani az igazamat. A márka viszont egy életérzés, ami kicsit megfoghatatlanabb."

„A védjegy célja, hogy a fogyasztó fejében kialakítson a termékhez fűződő jó gondolatokat, pozitív képzetet. Itt egy logikai háromszögről beszélünk a termék, az előállító/forgalmazó és a fogyasztó között. A védjegy lelke a megkülönböztető képesség."

A témának nyelvi vonatkozásais van: a márkanév nem lehet leíró (például üzemanyagot nem hívhatok úgy, hogy Gas, de ruhamárkát igen) sem magyarul, sem más nyelven, hiszen az európai védjegygyakorlat szerint újabban már lefordítják a lajstromozás során a verbális megjelöléseket. Sőt, a védjegy idegen nyelven sem ütközhet közrendbe vagy közerkölcsbe (csúnya szavak, illetlen kifejezések). „A fordítás ezt meg tudja akadályozni."

Az alkotók labirintusa

A szerzői jog a szerző halálát követő évtől 70 évig él, utána közkinccsé válik az alkotás. A jog nem adható-vehető, kivéve például a filmek és a szoftverek esetében. „A szerzői művek szorosan kapcsolódnak a szerző személyéhez, azt is mondhatjuk, hogy a produktum az ő tudatának a kivetülése. A műveket két nagyobb csoportba oszthatjuk: eredeti és származékos. Származékos műről beszélünk, amikor például megfilmesítenek egy regényt, és van saját jogon hozzáadott érték. Az átdolgozásokhoz engedélyt kell kérni, és ha az eredeti mű alkotója pénzt kér ezért, akkor fizetni kell. Az átdolgozott mű azonban már az új alkotóhoz fog kötődni."

Érdekesség, hogy a gyűjteménynek, válogatásnak (kompiláció) is van szerzői joga, erre a leghíresebb magyar példa Szerb Antal Száz vers című gyűjteménye lehet.

Mi alapján védjük a szerzői jogot? Elsősorban legyen egyéni jellege a műnek, azaz műtípustól függően legyen valamilyen módon jellemző a szerzőjére. Másodszor pedig legyen eredeti, azaz nem egy már korábban elkészült műről készített másolat. „A szerzői jog – a törvény szerint – a mű keletkezésével együtt jön létre, a gyakorlatban pedig a nyilvánosságra hozatallal" – mondja az ügyvéd, aki főként szoftverek szerzőinek szokta ajánlani az „önkéntes műnyilvántartásba vételt", ami nem kötelező, de ha megtörténik, akkor ennek jogvita esetén bizonyító ereje van a szerző javára.

Sorsdöntő feltételek

A szabadalmi jogot sem szabad kifelejtenünk összefoglalónkból. Ennek a jognak három feltétele van: legyen a találmány világszintű újdonság; kötődjön hozzá feltalálói tevékenység (legyen meg az „isteni szikra"); és legyen alkalmazható (vagyis többszörözhető) az iparban. Az elbírálási idő három-négy év – gondoljunk csak bele, milyen alapos munka szükséges ahhoz, hogy meggyőződjenek: a találmány valóban világszintű újdonság. „A szabadalmi jog megszerzése »ellen« a gyors technológiai fejlődés szólhat, hiszen mire eltelik ez a három-négy év, számos termék esetén már el is avul a korábbi újdonság. Ez főként a mobiltechnológia területére érvényes."

Kihívás és ösztönzés

S ha már szóba jöttek a mobileszközök, fontos kitérni arra a kérdésre, hogy mit is tesz a digitális világ a szellemi tulajdonnal?

„Kihívás elé állítja. A jogokkal járó kizárólagosság viszont ösztönzi is a technológiai fejlődést, így ez nem egy egyoldalú folyamat. Az oltalmak és védelmek meghatározott célja az innováció. Természetesen felvetődik az információáramlás, a hozzáférés, a titkosítás és az adatbiztonság kérdése is, amiket igen hosszasan lehetne tárgyalni. A digitális technológia ugyanakkor reformálja és generálja is a művészeti és műszaki alkotások készítését (gondoljunk csak a fotóra, filmre, számítógépes tervezésre). A jogi szabályozás azonban mindigköveti a való életben megfigyelhető jelenségeket, problémákat."

Oktatni kellene az iskolákban is: Nemcsak a közoktatást jellemzi a jogi ismeretek alapjainak hiányossága, hanem a vállalkozók közül sem mindenki törekszik tudatosságra. „Azt gondolják, hogy így is annyi minden költségük van, hogy pont a védjegyszerzés századrangú. Pedig egyáltalán nem századrangú, nagyon is fontos, és szerintem a vállalkozók képzése során oktatni kellene az iparjogvédelmi jogok alapjait" – vélekedik dr. Szalai Péter.

„A brand szó az ógermán brandr (égés) szóból ered. Ezt oda vezethetjük vissza, hogy régen szó szerint »belesütötték« egy állatba annak jelét" – mondja a védjegy-specialista, aki szerint egy márka mindig egy életérzést próbál közvetíteni, ami így mást, többet jelent a pusztán jogi védjegyfogalomnál.

Egyéni dizájn: A formatervezési mintaoltalom ritkán 2, legtöbbször 3D-s termékekre vonatkozik, például bútorra, parfümöstégelyre, italospalackra. Az oltalmazható minta olyan dizájn lehet, ami újdonság az adott termék piacán és aminek egyéni jellege van. Az oltalom öt évre szól és négyszer hosszabbítható meg. Az oltalmi idő (vagy legfeljebb 25 év) lejártával közkinccsé válik a minta.