Digitália

2023.12.06. 06:00

Mi történne, ha hirtelen mindenki abbahagyná a húsevést?

Csak trükkösen lehetne csinálni, különben nagy bajba kerülnénk.

MW

Forrás: Shutterstock

Fotó: Damir Khabirov

Az emberek elképesztő mennyiségű húst esznek meg évente – mintegy 400 milliárd kiló, nagyjából 28 millió dömperre elegendő mennyiséget. Húsevő vágyunk, különösen az iparosodott, marhahúsfaló országokban, az egyik ismert közvetett oka annak, hogy bolygónk ilyen gyorsan felmelegszik. Tehenek, birkák és kecskék táplálják a metánképződést. A kukorica, a szója és más növények termesztéséhez, amelyeket ezek az állatok esznek, a gazdák műtrágyát használnak, ami dinitrogén-oxidot, gázt bocsát ki.

Mindezen okok miatt, és még sok más megfontolásból, aktivisták és tudósok arra szólítják fel az embereket, hogy kevesebbet, vagy egyáltalán ne egyenek húst. Az ENSZ tavalyi egyiptomi klímakonferenciáján az aktivisták olyan szlogeneket skandáltak, mint a „Legyünk vegánok, legyünk szabadok”,

de a COP27 klímakonferencián a hús az étlapon volt, s nem a napirenden.

Holott az a kérdés, hogy miként lehetne az étrendünket növényi eredetű élelmiszerek felé fordítani, hogy csökkentsük az állattenyésztés éghajlatszennyezését, ami a bolygó üvegházhatású gázkibocsátása 15 százalékának forrása.

A hús kiiktatása hatékony eszköz lenne: az átlagos vegán étrend a húsközpontú üvegházhatású gázkibocsátásának körülbelül a negyedét adja a Nature júliusban megjelent tanulmánya szerint.

De mi történne, ha tényleg mindenki abbahagyná a húsevést?

„Annak szörnyű következményei lennének” – mondta Keith Wiebe, a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Gizmodonak.

Akkora zűrzavart talán nem okozna, mintha a bolygó azonnal lemondana a fosszilis tüzelőanyagokról, de az eredménye mindenképpen viharos lenne. Felforgatná gazdaságokat, tömegek válnának munkanélkülivé és éheznének azokon a területeken, ahol nincs elegendő táplálék-alternatíva.

Az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés mintegy 40 százalékát adja a gazdag országokban, 20 százalékát az alacsony jövedelmű országokban, és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint létfontosságú – gazdasági és táplálkozási szempontból is – világszerte 1,3 milliárd ember életében. Az emberek által a világon elfogyasztott fehérjék egyharmada és a kalória közel egyötöde állatoktól származik.

Kutatók szerint a hús eltűnése által okozott gazdasági károk aránytalanul nagy mértékben sújtanák az alacsony jövedelmű, agrárgazdasággal rendelkező országokat, mint például Niger vagy Kenya, ahol a mezőgazdaság és az állattenyésztés alapvető bevételi forrást jelent.

Emberek milliói veszítenék el az állásukat – bár meg kell állapítani, hogy az egyéb kalória- és fehérjeforrások iránti kereslet növekedne, ami némileg ellensúlyozhatná a veszteségek egy részét. Néhány dolgozót bevonnának a mezőgazdaságba, hogy több növényt, például hüvelyeseket termesszenek, de ez a munkaerő-eltolódás lelassíthatná a gazdasági növekedést, mert az emberek a jövedelmezőbb iparágakból mennének el.

E káros hatások kultúránként, gazdaságonként és politikai rendszerenként eltérőek lehetnek, és nem olyan egyértelműek, mint például hogy milyen sokat nyernénk, ha a tehéntenyésztés kiiktatásával drámaian csökkenne a metánkibocsátás.

A világ tizenöt legnagyobb hús- és tejipari vállalata nagyjából ugyanannyi metánt bocsát ki, mint az egész Európai Unió egy új kutatás szerint.

Az állattenyésztés egyik napról a másikra való kiiktatása sok embert megfosztana az alapvető tápanyagoktól, különösen az olyan régiókban, mint Dél-Ázsia és a szubszaharai Afrika, ahol a hús az átlagember étrendjének kicsiny, de döntő részét képezi. Az állati eredetű élelmiszerek sok B12-vitamint, A-vitamint, kalciumot és vasat tartalmaznak. Ezért mondják a kutatók, hogy a húshoz, tejhez és tojáshoz való hozzáférés megőrzése kulcsfontosságú az alacsony és közepes jövedelmű országokban az emberek egészségének megőrzéséhez, mert nekik nehéz beszerezni tápláló növényi alapú ételeket.

És akkor ott van a kulturális károk kérdése. Wilson Warren, a Nyugat-Michigani Egyetem történészprofesszora szerint a hústól való megfosztás sokkal többet jelentene, mint hogy elvenné az amerikaiaktól a hot dogot és a hamburgert, az olaszokat pedig a szalámit.

„Történelmileg a legtöbb ember a mezőgazdaságon és az állatállományukkal való szoros kapcsolaton keresztül értette meg az állatokat” – mondta Warren, a Meat Makes People Powerful, azaz A hús hatalmassá teszi az embereket című könyv szerzője.

Sok kutató egyetért abban, hogy a hús teljes kivonása nem megoldás az éghajlati válságra. Szerintük bőven elegendő lenne módszeresen csökkenteni a fogyasztást, és a legtöbbet fogyasztó országokra összpontosítani, különösen olyan gazdag államokra, mint az Egyesült Államok, ahol nincs hiány alternatív táplálékokból.

Egy átlagos amerikainak, aki évente körülbelül 220 kiló vörös húst és baromfit eszik, könnyebb lenne a napi hamburgert felcserélni egy tál lencsére, mint egy vidéki, szubszaharai afrikainak, aki tízszer kevesebb húst eszik. És a sok vörös és feldolgozott hús fogyasztásának visszafogása csökkentené a szívbetegségeket és rákot is.

Jan Dutkiewicz, a New York-i Pratt Institute kutatója azt javasolja, hogy alkalmazzák az EAT-Lancet Bizottság, egy nemzetközi tudóscsoport által kidolgozott irányelveket. Ők olyan étrendet – vagy ahogy nevezik, Bolygóegészségügyi diétát –  alakítottak ki, melynek célja, hogy a Föld elpusztítása nélkül biztosítsa az embereknek a szükséges tápanyagokat.

Évente nagyjából 35 kiló hús fogyasztását tartják megfelelőnek. Ennek az étrendnek az elfogadása a tehenek és csirkék számának drasztikus csökkentését hozná olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, Brazília és Argentína, s enyhe növekedést jelentene Afrika és Dél-Ázsia egyes területein.

A hús növényekkel való fokozatos helyettesítése óriási előnyökkel járna a bolygó számára.

„Ez hatalmas nettó nyereség lenne a környezetnek” – mondja Dutkiewicz. Egy becslés szerint a hús teljes kivonása nyomán 15 év alatt az összes metánkibocsátás harmadára, a dinitrogén-oxid-kibocsátás kétharmadára csökkenne. A vízfelhasználás drasztikusan visszaesne. A biológiai sokféleség csökkenése lelassulna. Az állatjólét iránti elkötelezettek örülnének, ha kevesebb állatot látnának szűk karámokba csomagolva, ahol a saját ürülékükben vergődve várják a levágásukat. És bőven lenne lehetőség az elhagyott legelők és legelők olyan mértékű újrahasznosítására, amely rengeteg szenet köt meg – akár 550 gigatonnát is, ami elég jó esélyt adna a felmelegedés katasztrofális szint alatt tartására.

Tekintettel a teljes kivonás bonyolultságára és buktatóira, a kutatók és a jogvédők többsége inkább szerényebb célt jelöl meg: a hústermelés felére csökkentését. A növényi alapú alternatívákkal való helyettesítése 31 százalékkal csökkentené a mezőgazdasági kibocsátást 2050-re – állapította meg egy friss tanulmány.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!