ötkarikás játékok

2021.07.24. 05:50

Tokióból tudósít a győri kötődésű a sportriporter – B. Németh Péter tíz magyar aranyat jósol

A tokiói olimpia megnyitóünnepségéről élőben jelentkezett a stadionból a magyar nézőknek B. Németh Péter, az M1 sportriportere pénteken. A bakonyszentlászlói gyökerekkel rendelkező, Győrhöz ezer szállal kötődő tévés több mint egy hete utazott a japán fővárosba. Péterrel a nyári ötkarikás játékok megnyitója előtt beszélgettünk többek közt a 14 milliós lélekszámú japán fővárosról, a kinti koronavírus-helyzetről és a magyar éremesélyekről.

Szeghalmi Balázs

„29 órás utazás után érkeztünk tokiói szállásunkra. Ebből huszonhárom óra volt a repülőút, hat órát a repülőtéren töltöttünk. Tudtuk, hogy a járvány miatt komoly biztonsági szabályok várnak ránk. Olyan repülőre szálltunk, amelyen nemcsak újságírók, hanem sportolók is utaztak az ötkarikás játékokra.

Érthetően – a többségében holland és portugál versenyzők – elsőbbséget élveztek a PCR-teszteknél, rajtunk csak őket követően végezték el a vizsgálatot. Őszintén bevallom, a teszt után elaludtam a repülőtéren. Az olimpiai játékokra szóló akkreditációmat a házigazdák közül valaki a táskámra tette, a szervező nem ébresztett fel. Ez a fajta figyelmesség, udvariasság jellemző a japán társadalomra” – kezdte B. Németh Péter.

Buborékban

A győri kötődésű sportriporterre a hosszú repülőtéri rostokolás után – akárcsak a világ legjobb sportolóira – buborékrendszer várt. „Eredetileg arról volt szó, hogy háromnapos karanténba kell vonulnunk, de végül ettől eltekintettek a japánok. A versenyhelyszíneket és az olimpiai falut leszámítva negyedórára hagyhatjuk el a szállásunkat. Hozzáteszem, ha valaki pár perccel átlépi a 15 perces limitet, súlyos következményekkel nem kell számolnia.

Szó nincs arról, hogy biztonságiak indulnának azért az újságíróért, aki kicsit több időt tölt a boltban. Több szempontból is érdekes a kinti járványhelyzet. Hónapok óta olvasom a szigetországból érkező híreket; az egészségügyi szakemberek folyamatosan arra kérik honfitársaikat, hogy kizárólag szükséges indokkal hagyják el otthonaikat. Tokió azonban annyira nagy metropolisz a 14 millió lakójával, hogy magyar szemmel nézve így is óriási a pörgés a köztereken. Rengeteg utaznak tömegközlekedéssel, sétálnak az utcákon” – hallottuk.

Döcögős oltások

Arra a kérdésünkre, hogy a 125 milliós Japánban miért nem sikerült a lakosság tíz százalékát sem beoltani koronavírus elleni vakcinával, a következő választ kaptuk Pétertől: „Erről több kollégával beszélgettünk, igazából senki nem érti a kialakult oltási helyzetet Japánban. Úgy tűnik, a japánok főként a prevencióban, a szigorú szabályokban, az egészséges életmódban és a gyakori tesztelésben hisznek. Kérdéses, hogy ez a stratégia mennyire válhat sikeressé, hisz a japán nagyvárosokban kivétel nélkül milliós tömegek élnek. Az olimpiai faluban egyre több olyan hangot hallani sportvezetőktől, hogy a japán politikusok, szervezők pénzt, paripát nem sajnálva próbálták akadályozni a vírus terjedését az ötkarikás játékok előtt. Ez ugyanakkor azt is eredményezheti, hogy a lebonyolítás kicsit problémás lesz az versenyeken” – hangzott a válasz.

A magyar sportújságírók munkáját a koronavírus miatti kötöttségek mellett a helyi élet egyediségei is nehezítik Japánban. Például bal oldali közlekedésben jobb kormányos kocsival jutnak az egyik helyszínről a másikra, miközben az index helyén, pontosabban helyett gyakran az ablaktörlőt kapcsolják be megszokásból. Ennél kellemetlenebb szituációkat már csak a japán átlagmagassághoz kalibrált, rövid szállodai ágyak eredményeznek.

Út a Fudzsi lábához

A jó újságíró arról ismerszik meg, hogy nehéz körülmények között is ugyanúgy hozza az érdekes sztorikat, izgalmas interjúkat, mintha normális mederben zajlana az élet. „Ahová tudunk, megyünk és szállítjuk az elsősorban magyar vonatkozású olimpiai híreket. A japánok világszerte ismert, szent hegyének, a Fudzsinak a lábához úgy jutottunk el, hogy itt edzett Valter Attila, mi pedig meglátogattuk kiváló kerékpárosunkat egy interjúért.

Készítettünk már beszélgetést Kulcsár Krisztiánnal, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével és Elek Gáborral, a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányával is az olimpiai faluban. Az eddigi legkülönlegesebb kinti riportom egy 81 éves hölgygyel, Yamada Hirokóval volt. A japán asszony volt az 1964-es olimpián a magyar küldöttség tolmácsa, így velünk együtt örült minden győzelmünknek. Most is szinte hibátlanul, szép kiejtéssel beszéli nyelvünket, elmesélte az 57 éve átélt élményeit. Münchenben olimpiai bajnoki címet szerzett súlyemelőnk, Földi Imre például egy kézzel emelte meg a széken ülő, akkor húszas évei elején járó nőt. Yamada Hiroko többször járt Budapesten, egykori kiváló sportolóink közül többekkel tartja a kapcsolatot” – mesélte B. Németh Péter arról a találkozásról, amiért önmagában megérte átutazni a fél világot.

Magyar éremesélyek

1964-ben tíz aranyat, hét ezüstöt, öt bronzot, összesen 22 érmet vitt haza a magyar csapat Tokióból. Ha most elénk tennének hasonló eredménysort, többségünk aláírná ezeket a számokat.

A háromszoros riói olimpiai bajnok Hosszú Katinkával.

„A világ jelentős hírügynöksége, az amerikai AP kilenc magyar aranyat prognosztizál. Ezt az előrejelzést hozhatónak érzem, sőt, én inkább tíz magyar aranyat tippelek. Úszóink közül Hosszú Katinka Rio után újra aranyért száll vízbe, Kapás Boglárka és Milák Kristóf pedig követheti a dobogó legmagasabb fokán. A sportlövő Péni Istvánnak, kajakban mindhárom női egységünknek, kenuban az Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes győri női párosnak, Balla Virágnak és Takács Kincsőnek is van esélye a legfényesebb medálra. Szilágyi Áron másodszor védheti meg olimpiai bajnoki címét kardvívásban. Rióban vele készítettem az első interjúmat, mint friss aranyérmessel, remélem, ismét hasonló témájú beszélgetésünk lesz. Világbajnok vitorlázónk, Berecz Zsombor aranyérme unikumszámba menne, hisz nekünk Balatonunk van, tengerünk nincs. Női és férfi vízlabdázóinkban szintén bízhatunk, mint ahogy nagyon szurkolok a pokolian erős csoportba sorsolt női kézislányoknak is” – mondta a magyar esélyekről B. Németh Péter.

A felvétel, aminek most is örülne az egész ország: B. Németh Péternek nyilatkozott először friss olimpiai bajnokként a kardvívó Szilágyi Áron öt éve Rióban.

Becserkészni a világsztárokat

„A világhírű sportolók közül kivel készítene interjút a legszívesebben?” – vetettük fel végszóra. „Sokáig reménykedtem benne, hogy a teniszező Roger Federerrel talán összejön egy villáminterjú Tokióban. Ennek személyes oka van: édesapámnak ő a kedvenc külföldi sportolója. Mint tudjuk, a svájci zseni térdsérülése miatt nem utazott el az ötkarikás játékokra.

Így helyette egyik fő riválisának, a szerb Novak Djokovicsnak próbálok majd feltenni pár kérdést. A világsztárokat Covid nélkül sem könnyű becserkészni az olimpián, de minden kínálkozó lehetőséggel élni fogunk. Összességében mégis akkor lennék a legboldogabb, ha minél több magyar olimpiai bajnokkal készíthetnék interjút” – búcsúzott B. Németh Péter.

Névjegy B. – Németh Péter

Bakonyszentlászlón nőtt fel, itt járt alsó tagozatos iskolába, a felsős diákéveket már a Gyárvárosi Általános Iskolában töltötte. A gimnáziumot a volt Krúdy-iskolában végezte Győrben; ekkor dőlt el, hogy sportújságírással és a tévézéssel szeretne foglalkozni. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola testnevelés–kommunikáció szakán szerzett diplomát. Hét évet dolgozott Győrben előbb a Revita, majd a Győr Plusz Televíziónál. „Mindkét szerkesztőség kiváló műhely volt, remek kollégáktól tanulhattam a szak- ma alapjait” – mondta a győri médiában töltött évekről.

Hét éve kapott lehetőséget az MTVA-tól, azóta az M1 aktuális csatorna sportosztályát erősíti. A 2016-os riói játékok után a második nyári olimpiájáról tudósít. Tokióban több mint egy hónapon át dolgozom. Ezekben a hetekben, amikor az ember távol van a családjától, rengeteget számít a feleségem támogatása.

Ezek is érdekelhetik