25 éve vezették be az eurót - Kidolgozása egykori soproni diák nevéhez fűződik

55 éve 

Versmondóverseny Ady emlékére 
Ady Endre halálának 50. évfordulója alkalmából a Sopronban rendezendő ünnepségek előfutára volt a költőről elnevezett művelődési házban január 5-én megtartott szavalóverseny. Öttagú zsűri értékelte a tizenkét versmondó előadását. A kötelező vers, a tűz márciusa tolmácsolása nem kis nehézséget okozott, a szabadon választott verseket gondosabban, a ritmust, mondanivalót pátosz nélkül megközelítve, jobban mondták. Az első helyezett a szavalóversenyekről ismerős Simon Beatrix, a József Attila Gimnázium elsős tanulója lett. A szolid, bájos lány örül, hogy oklevél-gyűjteménye ismét gyarapodott. Amióta gimnazista, ez az első elismerés, de legalább annyit szeretne hozzá, mint kisiskolás ,Bea” korában. A második Bella Csaba a Széchenyi Gimnáziumból. Mint egy társa mondta: „könnyű neki, ő már nem lámpalázas”. Valóban megszokhatta a szereplést, de a díjakért minden alkalommal meg kellett küzdenie. A harmadik helyezést ismét a József Attila Gimnázium tanulója, Pék Zsuzsa kapta, József Attila „Ady emlékezete” című versét szavalta. Az eredményhirdetés, oklevélosztás után a zsűri véleményét és a verseny értékelését Szabó Lajos, a Liszt Ferenc Művelődési Ház igazgatója mondotta el. Dicséret illeti a versmondókat a szereplésért, a versek, az irodalom szeretetéért. Nagyon jó dolog a gépek korszakát feloldani, megszépíteni, hangulatossá tenni az irodalommal. Bírálok, mert szeretném, ha sokan és még többet forgatnák a köteteket, ízlelgetnék a versek zamatát, akkor jobban értenék és megértenék azt, amit mondanak. Ne válasszák az ismert előadók verseit, ezzel túlságosan nehéz feladatok elé állítják önmagukat. Válasszanak egyéniségükhöz közel álló verseket, amelyek érzelmi és értelmi világukat megragadják, ezeket közvetíteni is könnyebben tudják. Ha a szavalóversenyt osztályozni kellene, közepest adnánk. Hogy miért nem jobbat? Először azért, mert ha a jelentkezők valamennyien elmondták volna előzőleg egy hozzáértő tanárnak a választott költeményeket, a segítés, csiszolás eredményeként izgalmasabb, élvezetesebb versengés alakulhatott volna ki. Aztán: a „vers a szó ünnepe”, és ha már ünneplünk, akkor a verset és íróját tiszteljük meg azzal, hogy segédlet nélkül szavaljunk. Kétszeresen nehéz a cetlibe vagy könyvbe pislantgatás után visszazökkenni a vers hangulatába. A szavalóverseny legjobb helyezettjeit maguk közé fogadják az irodalmi színpad tagjai. A nyertesek január 27-én, az ünnepi évforduló műsorában szívesen vállalták egy-egy vers elmondását. Ugyanekkor lesz a könyvjutalmak átadása is.

25 éve 

Az euro szellemi atyja
Európa egységesülésének újabb fejezeteként az év kezdetétől az EU-országokban egy új pénznem, az euro bevezetésére került sor. Csak idő kérdése, hogy mint például az Amerikai Egyesült Államokban a dollár, úgy a majdan létrejövő Európai Egyesült Államokban is egyetlen pénznem, az euro legyen forgalomban. Azt talán már kevesebben tudják, hogy az európai közös pénz szellemi kidolgozásában a legnagyobb érdem a néhány évvel ezelőtt Sopron Díszpolgára címmel kitüntetett egykori soproni bencés gimnazista, a több évtizede külföldön tevékenykedő világhírű közgazdász, az Európai Közösség Európai Monetáris Intézete (Frankfurt) elsőként kinevezett elnöke, dr. Lámfalussy Sándor nevéhez fűződik.
Milyen volt diákkorában a kontinens - és a világ - egyik legnagyobb pénzügyi szaktekintélye? - tettük fel a kérdést néhány egykori bencés iskolatársnak. 

Dr. Orbán Aladár kutatómérnök: - Nagyon jól emlékszem Lámfalussy Sándorra, sőt, egy cserkészcsapatba jártunk. Diákkorában gyakran feljárt hozzánk többedmagával, hogy megvitassuk a világ dolgait. Egy időben húgomnak is udvarolt. Kitűnő tanuló volt, szorgalmas. Pozitív jellemvonásainak sokasága már akkor sejtetni engedte, nagyra hivatott. Jómódú családban élt - erdőmérnök édesapja idővel az egyetem nagyra becsült tanára lett -, de Sándor ezzel soha nem hivalkodott, s a szerényebb körülmények között élő társakkal is mindig közvetlenül és barátságosan viselkedett. 

Zólamy Pittner Miklós bányamérnök: Sándor hamar kivívta rangját az osztályban, egyike volt a bencés gimnázium eminens tanulóinak. Szolgálatkészsége és komolysága mellett jóllehet kiváló humorérzékkel rendelkezett, ám - ami a diákcsínyeket illeti - nem tartozott a vásott gyerekek közé. Remek érzékkel kezelte a problémákat, rögtön rávilágított a dolgok lényegére.Igazából nem meglepő, hogy ilyen fényes karriert futott be. 

Dr. Kubinszky Mihály nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár: - Élénken emlékszem arra, hogy a Sopront ért 1944-es decemberi bombázás után a cserkészek aktívan részt vettek a mentési munkálatokban. Lámfalussy Sándor is szorgosan tevékenykedett: megmaradt bennem az a pillanat, amikor a Frankenburg utcában élő zeneszerző, Horváth József igen csak romossá vált lakásából több cserkésztársával együtt cipelte a szekrényt, mentette a menthetőt. Sándorra különben is jellemző volt a jó szándék. 

Dr. Andrásfalvy András kutató: - Az 1946/47-es tanév végén érettségiztünk, Sándor szokása szerint akkor is remekelt. A budapesti közgazdaságin kezdte felsőfokú tanulmányait, de alig egy évre rá Nyugatra került, ahol a leghíresebb egyetemeken szerzett diplomát. Hivatali elfoglaltságai miatt nem mindegyik érettségi találkozónkra tudott eljönni: a negyvenöt évesen részt vett, de az ötvenesen már nem. Reméljük, 2002-ben ismét körünkben köszönthetjük Sopron nevezetes díszpolgárát. 

Dr. Rabár Ferenc expénzügyminiszter: - Lámfalussy Sándort hatéves korom óta ismerem, s azóta is nagyon jó barátságban vagyunk. Annak idején együtt mentünk a Lövér strandra, s a soproni színházban szülei kíséretében együtt láttuk először a János vitézt is. A bencés gimnáziumban osztálytársam volt, s noha kitűnt közülünk tudásával és tehetségével, mindig, mindenkivel jól nevelten, előzékenyen és udvariasan viselkedett, így aztán szinte természetesnek vettük, hogy nagy jövő előtt áll. Mint köztudott, külföldön fényes karriert futott be,amikor az Antall-kormányzat idején felvetődött annak gondolata, legyen ő az MNB elnöke,a bázeli székhelyű Nemzetközi Együttműködési Bank elnökeként és egyéb kötelezettségei miatt - sajnos nem vállalhatta el a felkínált posztot. Ettől függetlenül rengeteg segítséget nyújtott hazánknak tapasztalatai és széles körű ismeretsége folytán. Barátságunk különben mind a mai napig él: pénzügyminiszterségem során bármilyen kéréssel, kérdéssel fordultam hozzá, mindig szakított időt arra, hogy konzultációra néhány napra hazarepüljön. Nagyon büszke vagyok arra, hogy bencés osztálytársam személyében az euro szellemi atyját tisztelhetjük.

15 éve 

A turizmusban vannak lehetőségek
Megyénk legfiatalabb városa, Fertőszentmiklós legfontosabb jellemzőit, történelmét, fejlődését, helyi sajátosságait gyűjtötte össze a Központi Statisztikai Hivatal. Rövid helyzetkép az itt lakók életkörülményeiről. 

Fertőszentmiklós 2008. július 1-jén kapta meg a városi rangot. Lélekszáma alapján 3800-as lakosságával - Fertőd után - megyénk második legkisebb városa. Kisváros, de mégis jelentős iparral és szolgáltató szektorral rendelkezik. Talán ennek is köszönhető, hogy a városlakók a megyei átlagnál jobb körülmények között élnek. Kiemelkedően jó a személygépkocsi-ellátottság, ezer lakosra 340 jármű jut. Ez a szám a hasonló népességnagyságú megyei városok állagát jelentősen meghaladja. A jobb jövedelmi helyzet a lakásokra is kihat. A lakásállomány az év elején 1148-at tett ki. ” Az elmúlt évtizedekben az otthonok egyre tágasabbak lettek, mind több szobával épültek, ez a jobb komfortosságra, nagyobb kényelemre utal. A lakók igényeit 55 kiskereskedelmi üzlet, 23 vendéglátóhely, egy üzemanyagtöltő állomás és egy nemzetközi kisrepülőtér szolgálja ki. 
A város jó fekvését, megközelíthetőségét és infrastruktúráját is jelzi a gazdasági szervezetek számának alakulása 2007 végén 353 vállalkozást tartottak nyilván fertőszentmiklósi székhellyel. A legutolsó népszámláláskor a foglalkoztatottak száma 1540 volt, a munkanélküliség mindössze másfél százalékos. A foglalkoztatottak 55 százaléka a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott akkor. E szektor jelentősége folyamatosan nő, ennek ellenére a település iparosodottsága és a mezőgazdaság átlagosnál nagyobb szerepe megmaradt. 
A turizmusban azonban vannak még ki nem használt lehetőségek. A település kedvező földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai ellenére ugyanis nem rendelkezik jelentős idegenforgalommal. A városban nem található kereskedelmi szálláshely, magánszállásadással pedig mindössze ketten foglalkoznak. 
A fertőszentmiklósiak az egészségügyi szolgáltatások terén is jól állnak. Az egészségügyi központban két háziorvos és egy házi gyermekorvos látja el a betegeket. A lakosságszámot figyelembe véve a település ellátottsága kiemelkedően jó, az elmúlt évben egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1272 lakos jutott, mely jóval kedvezőbb a megyeinél és a hasonló nagyságú városok átlagánál is. Az időskorúak ellátására saját fenntartásban 35 férőhellyel - teljes kihasználtsággal - otthont működtetnek. Emellett szintén az idős emberek ellátását szolgálja az időskorúak nappali intézménye, a településen közel százan részesültek szociális étkeztetésben vagy házi segítségnyújtásban. 
Az elmúlt időszakban a kisvárosban is módosult a családi állapot szerinti összetétel: a házasok száma csökkent, ezzel szemben az egyedülállóké és az elvált családi állapotúaké növekedett. A legutolsó népszámláláskor 52-en választották az élettársi kapcsolatot. Érdekesség még, hogy Fertőszentmiklóson a megyei átlagnál 31-gyel több, vagyis 1100 nő jut 1000 férfira.