Pontosan emlékszik arra a helyesírási hibára, amelynek kijavításával 2006-ban először nyúlt bele a Wikipédia szerkesztésébe
Szabó Ákos. A győri rendszergazda azóta az internetes enciklopédia szerkesztőgárdájának egyik oszlopos tagja lett, egy a több száz önkéntes szerkesztő közül, akik nap mint nap alakítják az online tudástár tartalmát.
Ezt bárki megteheti, hiszen a szócikkek regisztráció nélkül, szabadon szerkeszthetők. S hogy ebben mi a szép?
 |
| Szabó Ákos |
– Hozzátehetek valamit ahhoz a „nagy egészhez", amelyet nap mint nap ezrek olvasnak, hiszen a magyar Wikipédia napi átlag százezer látogatójával folyamatosan a húsz leglátogatottabb honlap között szerepel. Jó viszontlátni a munkámat, s tudni, hogy sokan ebből tájékozódnak, hivatkoznak rá, ekkora nyilvánossághoz pedig másképp aligha juthat az ember... – mondja Ákos, aki rengeteg érdekes emberrel ismerkedett meg a hobbijává vált szerkesztés során. A Wikipédiát ugyanis a tizenkét éves diákoktól a többdiplomás kutatókig – mint például
Rimanóczy Jenő Ybl-díjas építészig, aki a győri kórház 1970-es átalakítását is tervezte – rengetegen bővítik, többnyire a szakmájukba vagy a hobbijukba vágó szócikkekkel, információkkal. Ákosnál ez a mitológia és a sci-fi, de minden területnek megvannak a maga rajongói. A szerkesztők, akik között több baráti társaság alakult, november 15-én éppen Győrben találkoznak.
Nyilván mindenkiben felmerül a kérdés, mennyire hiteles a Wikipédia, ha bárki szabadon belenyúlhat a tartalmába. Nos,
Szabó Ákos szerint mindent ellenőrizni természetesen nem lehet, de nem is ez a cél.
– A Wikipédia nem úgynevezett „elsődleges forrás", inkább előzetes, gyors tájékozódásra való, ahonnan tovább lehet lépni a kutakodásban, akár a szócikkeknél szereplő források, hivatkozások nyomán – magyarázza, hozzátéve, hogy azért van kontroll, köszönhetően az egyre több regisztrált szerkesztőnek. Egy
Vágó István vezette fórumon közönség előtt, élőben ki is próbálták, mennyi idő alatt vesznek észre egy becsempészett szarvashibát – öt perc alatt eltűnt az ordító badarság. Ahogy a
Kóka János portréja helyett feltöltött majomfotót is hamar visszacserélték az eredetire, a trágár szavakat pedig, amelyekkel elsősorban unatkozó iskolások szeretnék „gazdagítani" az enciklopédiát, automatikusan kiszűri a rendszer. Vandalizmus persze itt is előfordul, ezek 90 százalékát azonban rövid idő alatt javítják a szerkesztők. Köztük Ákos is, aki ma már hivatalos adminisztrátora a Wikipédiának, s több száz szócikk szerkesztése fűződik a nevéhez.
Mi a Wikipédia?
A Wikipédia (www.wikipedia.org) egy bárki által szabadon szerkeszthető internetes enciklopédia, eredeti, angol nyelvű változata 2001-ben, a magyar 2003-ban indult. A floridai központú Wikimedia Foundation által adományokból üzemeltetett rendszerben bárki létrehozhat szócikket vagy szerkesztheti a már meglévőket – az is nyilvános, hányan nézték meg és hányan szerkesztették az adott bejegyzést –, a függetlenség alapelve mentén. Több nyelven, például németül DVD-n és nyomtatott formában is kiadják a Wikipédiát, s hazánkban is egyre többen hivatkoznak rá, a sajtótól a kormányzati szervekig. Több mint 250 nyelven létezik, az angol nyelvű Wikipédia 2,6 millió, a magyar 109 ezernél is több szócikket tartalmaz. Köztük több száz kiemeltet, így például kimerítő tájékoztatást kaphatunk a londoni National Galleryről vagy a fán termő szegfűgombácskáról. |
20°C
Hozzászólok! 
