A győri asszony a lélegeztetőgépről le tudott jönni, de a tartozások maradtak

– Előttem régen nem volt lehetetlen, de most nem tudok még elhelyezkedni sem. Más ember lettem a Covid óta – meséli Simon Tünde. Azon kevesek közé tartozik, akiket le tudtak venni lélegeztetőgépről, úgy fogalmaz: meghalt és újjászületett. Az életminősége azonban talán már sosem lesz a vírus előttihez fogható. Két éve petefészek-daganattal műtötték Budapesten, a Kék golyó utcában. Nagyon nehezen egyezett bele a kemoterápiába, és az egész család együtt sírt, amikor a férje levágta a haját, miután hullani kezdett. Áprilisban viszont olyat tehetett, ami sokaknak nem adatik meg: megkongathatta a gyógyult betegek búcsúzását ünneplő harangot. 

Alig fél év múlva jött a vírus második hulláma. Hiába vigyáztak, novemberben először szülei estek át a betegségen, majd a fia és a menye után ő is úgy érezte, meg van fázva. Anyukája veszekedett vele, a rák kezelésétől legyengült immunrendszerével ne nyugodjon bele abba, hogy a háziorvos azt mondja, „Semmi baj nincs, jöjjön Pestre vizsgálatokra!”. – Anyu, dehogy megyek, nincs énnekem Covidom! – mondtam neki.

Az utolsó nap, amire emlékszik, az a kedd, amikor megjött a pozitív teszteredmény, utána minden összemosódik. Hőemelkedése volt, és folyton csak aludt, nem volt ereje. Kezdett szürkülni, és a pulzoximéter is nagyon keveset mutatott, ezért mentőt hívtak. Másnap már altatásban volt az intenzíven. Mindössze egy százalék esélyt láttak rá az orvosok, hogy felépül. Az alatt a 13 nap alatt, amíg a gépek tartották életben, azt mondja, nagyon rossz helyeken járt. – Morfiumot kaptam, ezért képzelődtem. Mondogattam, hogy én nem kaptam el a koronavírust, és rossznak láttam a nővéreket, pedig rengeteget tettek értem. Az orvosok szerint ez nem egyedi. Féltem nagyon.

Amikor felébresztették, először arra gondolt, biztos baleset érte, azért van kórházban. Jól reagált a kezelésekre, és hamar hazamehetett. Azóta küldetésének érzi, hogy segítsen azokon, akik megfertőződnek a vírussal. Igyekszik mindenkivel megosztani azokat a tippeket és kezeléseket, amik neki beváltak. De a betegség nem múlt el nyom nélkül. Tünde azóta depressziós és rémálmok gyötrik. Romlott a hallása, a látása és fullad. Ennek ellenére azt mondja, megköszöni Istennek, hogy újjászületett. Ez a két és fél év megpróbálta a családot anyagilag. Korábban Bécsben dolgoztak, Tünde takarított, férje pedig csomagküldő cégnél futárkodott.

Apósa halálakor jöttek haza Győrbe, és maradtak is, mert akkor derült ki Tünde betegsége. Férje újra elhelyezkedett, de a betegségek ideje alatt tartozásaik lettek. Már sokat törlesztettek, de még mindig van 65 ezer forint adósság a gáz- és 300 ezer forint a vízszolgáltató felé. A kapott támogatást is a vízművekhez viszi. Tünde szeretné megcsináltatni a fürdőszobát. Zuhanykabinra lenne szükség, mert egyedül nem tud beszállni a kádba. – Nem szeretek mindig segítséget kérni. Nem az a típus vagyok. Azt szeretem, ha én tudok segíteni.