KISALFOLD
Győr-Moson-Sopron vármegyei hírportál
Szokatlan véget ért vasárnap a Roland Garroson egy mérkőzés a női párosok harmadik fordulójában. A 16. kiemelt Kato Miju, Aldila Sutjiadi japán, indonéz kettős játszott a Marie Bouzková, Sara Sorribes Tormo cseh, spanyol duóval. Az ázsiaiak szempontjából 6:7, 3:1-es állásnál Kato laza mozdulattal átütött egy labdát a túlsó térfélre, mert az ellenfelük következett az adogatással, de véletlenül fejen találta az egyik labdaszedő kislányt. Aki elsírta magát, és nem is hagyta abba a szipogást, hiába ment oda hozzá elnézést kérni a megszeppent japán játékos.
A labda aligha ütött nagyot, sokkal inkább az okozhatta a stresszt a kislánynál, hogy hirtelen ő került a középpontba. Bouzková még mutogatott is az irányába, odaszólva a székbírónak, nézze csak, még mindig sír, lám, mit műveltek vele. Ezek után a székbíró, a versenybíró és a supervisor triumvirátusa arra jutott, hogy le kell léptetni az ázsiaiakat, akik először csak egy szimpla figyelmeztetést kaptak.
Amikor kihirdették a verdiktet, Katónak is eleredtek a könnyei, a közönség pedig fütyült az egyet nem értése jeleként.
Szó sem volt dühkitörésről vagy szándékosságról, így érthetetlen ítélet született. Még akkor is, ha szigorúan a szabálykönyvet nézve valóban így is lehetett dönteni.
Mennyivel kedvesebb azonban az a sztori, amely a 2020-as Australian Openen esett meg. A férfi egyes második fordulójában Rafael Nadal az argentin Federico Delbonis ellen játszott (a spanyol klasszis 6:3, 7:6, 6:1-re nyert), és a harmadik szettben egy szervafogadásnál arcon találta a hálótól mintegy két méterre fegyelmezetten álló labdaszedő kislányt. Abban az ütésben volt erő, fel is hördült a közönség. Nadal rögtön odament az „áldozatához” , hogy megnézze, minden rendben van-e – rendben volt –, majd adott neki egy puszit. A meccs után is elbeszélgetett a kislánnyal, aki nagyon boldog volt, hogy ha ilyen körülmények közepette is, de találkozhatott a spanyol játékossal, mert ő a kedvence, és még egy aláírt sapkát is kapott tőle.
Nadalt persze nem lehetett volna leléptetni, hiszen játékban volt a labda, Melbourne-ben úgymond „üzemi baleset” történt, s végződött happy enddel. Párizsban is alakulhatott volna így, és nem feltétlenül csak azért, mert az ausztrál kislányt keményebb fából faragták, mint a franciát. Csak egy kis bölcsességre és empátiára lett volna szükség. Az pedig különösen rossz ízt ad a történetnek, hogy az árulkodó Bouzková három éve a WTA fair play díjasa volt…