Szirbek István soproni művészettörténész döbbenten nézte a lángoló Notre-Dame-ot

Döbbenetes volt látni a tűz pusztítását, mindenki attól félt, hogy végleg megsemmisül a világ egyik leghíresebb temploma. A Notre-Dame a francia gótika és francia kereszténység legjelentősebb szimbóluma, amelyet évente több mint tizenhárommillió turista keres fel. Művészettörténeti jelentősége felbecsülhetetlen

– mondta Szirbek István soproni származású művészettörténész, aki harminc éve él Párizsban. Keddi telefonhívásunkkor is ott járt a világ egyik leghíresebb templománál, amit hétfőn lángok emésztettek.

 Az még nem tudható, hogy mi okozta a tűzvészt, amely megsemmisítette az úgynevezett huszártornyot és a tetőszerkezet legnagyobb részét. Hétfőn este 7 előtt tíz-tizenöt perccel lobbantak fel a lángok a felújítás alatt lévő templomépület felső részén, de akkor már senki nem végzett rajta munkálatokat. A hatóságok felvették a renoválásban részt vevő munkások vallomását. Kilencvenkilenc százalékban állítható, hogy a tűzvész nemköthető terrorcselekményhez

– részletezte Szirbek István, aki annak idején a párizsi Sorbonne-on diplomázott.

  – A Notre-Dame – Mi Asszonyunk-székesegyház – alapkövét 1163-ban rakták le és 1320-ig épült. Méretére jellemző, hogy hatezer ember befogadásáraképes – folytatta a művészettörténész. – Olyan relikviákat őriztek benne, mint például Krisztus töviskoronájának egy darabja, vagy egy szög Krisztus keresztfájából. Ezeket még időben biztonságos helyre menekítették, ugyanis a Notre-Dame tűzvésze a keleti oldalon kezdődött. Így a tűzoltók már a mentés kezdetétől nekifoghattak a nyugati traktus hűtésének, ezért sikerült megóvni a mindenki által ismert híres két tornyot, valamint a harangokat, közte a 2012-ben kapott kilenc újat is. A Notre-Dame egyik harangja tizenhárom tonnás. Ha a harangok megolvadnak s a tartószerkezetek is megsemmisülnek, vége lett volna az épületnek. A híres üvegablakokat szintén sikerült megmenteni. 

A soproni művészettörténész, Szirbek István mögött a tűzben megrongálódott Notre-Dame, amelynek híres nyugati tornyai megmaradtak.

Szirbek István részletezte, legalább négyszáz tűzoltó érkezett hétfőn a helyszínre, s poroltó zsákok sokaságával robotokat is beküldtek a templom égő tereire, ahol a hőmérséklet elérte a nyolcszáz Celsius-fokot. A hatóságok drónok segítségével, felülről tájékozódhattak a székesegyház állapotának változásairól, s dönthettek a beavatkozásokról. A mentési munkálatokban két tűzoltó és egy rendőr könnyebben megsérült.

Keddre gyakorlatilag már eloltották a lángokat, viszont még mindig több száz tűzoltó vigyázott arra, hogy a forró ólom és egyéb áttüzesedett szerkezetek nehogy újból tüzet okozhassanak. Azt látom, hogy a külső falak és a nyugati homlokzat megmaradt. A nagy kérdés az, hogy statikailag mennyire sérült meg a gótikus templomépület. Ha összedőlne, példátlan világörökség tűnne el az emberiség történelméből. Amikor legelőször, a kilencvenes évek elején láttam a Notre-Dame-ot, még nem értettem a gótikához.

A kölni és a milánói dómhoz képest kicsinek, alacsonynak találtam.Később döbbentem csak rá, hogy a párizsi Notre-Dame nem más, mint a gótika kiindulási pontja, a gótika csodálatos és világraszóló kezdete – hangsúlyozta a művészettörténész, aki elárulta: Párizsban most szomorúak az emberek, de nincs katasztrófaturizmus. A járókelők meg-megállnak, szemrevételezik a székesegyház mostani állapotát. Van, aki imádkozik, s van, aki letérdel a székesegyház irányába. Közeledik a húsvét. A feltámadást a Notre-Dame nélkül kell ünnepelniük a párizsiaknak.  

Szirbek István az év nagy részét Párizsban tölti, idegenvezetőként dolgozik. Hazalátogatásai során Sopronban rendszeresen tart vetített képes kultúrapártoló előadásokat és tárlatvezetéseket.