mesélő múlt

2021.10.11. 13:00

A múlt értékeit őrzi a kónyi Csillag-ház

Aki Kóny múltjára, a régi kónyiak életére, mindennapjaira, ünnepeire kíváncsi, látogasson el a helyi tájházba! Az épületben az „annak idején” hangulatába kerül és hiteles ismertetőt kap a község múlt századaiból.

Cs. Kovács Attila

Kóny történetét, múltjának kincseit őrzi a falu központjában álló Csillag-ház. Nevét természetesen a tulajdonos családról kapta az épület, a família 2001-ig birtokolta az ingatlant. Akkor „idegen kézre” került a ház, állaga leromlott, az összedőlés határán volt. Az önkormányzat vásárolta meg azzal a céllal, hogy falai között tájházat alakítsanak ki. A terv sikerült. A tájházat 2012 nyarán nyitották meg. Berendezését, az ott található eszközöket, ruhákat, használati tárgyakat „a falu népe adta össze”. Sok látogatót fogad a ház, hiszen aki Kónyba érkezik és érdekli a település története, mindenképpen felkeresi.

Az idegenvezetést lelkes helyiek vállalják, például nyugdíjas pedagógusok, mint Enzsöl Imréné is, a kónyiak Piri tanár nénije. Gyakorlatilag mindenkit ismer a faluban, tisztában van a családi, rokoni kapcsolatokkal, a község múltjával. Sokat beszélgetett idős falubeliekkel, sok anyagot gyűjtött össze, így hitelesen tud Kóny helytörténetéről is beszélni a tájház vendégeinek. Először mindig az épület sorsát ismerteti. Eszerint a Csillag-ház tipikus parasztporta: elöl szoba, középen konyha, még egy szoba, majd a gazdasági épületek. Az első szoba mestergerendája arról tudósít, hogy 1869-ben építették. Enzsöl Imréné megemlíti, hogy Kónyban a széles, hosszú gazdasági udvarokon keresztben állították fel a pajtát a gazdák, hogy a terményt, a szálas takarmányt ott tárolhassák. A Csillag-udvar nem tartozott a nagy telkekhez, eredeti állapotában még a mainál is kisebb volt. Így ott színt építettek a lakóház, illetve a gazdasági helyiségek folytatásaként. A tájház gádorában egy „idegen” mestergerenda is helyet kapott. Dobai András és felesége, Cseresznyák Rozália házából került oda az egykori Kereszt, mai nevén Petőfi utcából.

Enzsöl Imréné (jobbról az ötödik) szívesen mutatja be szülőfaluja múltját a tájház látogatóinak. Fotó: Cs. K. A.

A gerenda felirata szerint a nagy, 1850-es kónyi tűzvész után építették. Odabent egy berendezett első szoba fogadja a látogatót. Enzsöl Imréné elbeszéléséből kiderül, hogy melyik bútor melyik család hagyatékában maradt meg, kiknek az esküvői képe látható a falon. Büszkén mutat rá ilyenkor egy díszes, tulipános ládára, mely az ő nagyanyjának örökségéből való. Ugyanígy sorra kerül a konyha, ahol a múlt századi használati tárgyakat ismerhetik meg a vendégek, aztán a hátsó helyiség, ahol szintén a mindennapokban nélkülözhetetlen eszközöket vonultatták fel a kiállítás összeállítói.

Ezek is érdekelhetik