Bástya versekből

Molnár Piroska  ha teheti, újra és újra előveszi a világirodalom klasszikusait, így Thomas Mann Varázshegyét, illetve Tolsztojtól a Háború és békét is. Agota Kristof A nagy füzet című kisregénye alapján készült filmben Molnár Piroska alakította a nagymama karakterét.

A Háború és békét egyszerűen nem lehet megunni

–  A próbák és a színpadi fellépések mellett mikor jut ideje olvasásra?

– Olvasásra éjszaka jut időm. A nyár folyamán több szabadidőm van, akkor adódik alkalmam nekilátni nagyobb lélegzetű műveknek. Ilyenkor tudok nyugodtan haladni a regényekkel, anélkül, hogy meg kellene szakítanom az olvasást.

Molnár Piroska A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas, valamint Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, 1999 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Lábnyomát felavatták a Nagymező utcai Pesti Broadwayn. 2006-ban megkapta a Magyar Érdemrend tiszti keresztje (polgári tagozata) kitüntetést. 2013-ban Prima Primissima díjjal jutalmazták. Pályafutása alatt a világirodalom számos nagy alakját eljátszotta: pl. Csongor és Tünde Mirigyét.

– Egy interjúban azt nyilatkozta, a legtöbb irodalmi művet Thomas Manntól olvasta. Melyik Mann-mű a kedvence?

– Olyan szó, hogy kedvenc, nem szerepel a szótáramban. Több olyan kötet van, amihez szívesen visszanyúlok. A Varázshegyet például sokszor a kezembe veszem, mindig ad új élményeket, minden egyes újraolvasáskor találok benne valamit, amit korábban nem vettem észre vagy éppen másképp olvastam. Ugyanilyen kimeríthetetlen olvasmány számomra az orosz realista irodalom kiemelkedő alkotása, Tolsztoj Háború és békéje is, egyszerűen nem lehet megunni.

Bármilyen lírai alkotásra vevő vagyok

– A költészettel hogy áll?

– Ha tehetem, verseskötetekkel bástyázom körül magamat. Bármilyen lírai alkotásra vevő vagyok, előszeretettel lapozgatom a kortárs irodalom fiatal alkotóinak műveit, Závada Péter sorait nagy figyelemmel olvasom, de Szabó T. Anna és Lackfi János lírája is közel áll hozzám.

Molnár Piroska Foltin Jolán Elmúlik című táncdrámájának próbáján a budapesti Művészetek Palotájában . MTI Fotó: Kallos Bea

– Pályafutása során számos meghatározó irodalmi nőalakot alakított már, köztük a Száz év magány Ursuláját, de Karnyónét is. Az ön által alakított szerepek közül mely karakterek állnak közelebb a szívéhez?

– Számomra nincs olyan, hogy egy karakter közelebb áll a szívemhez. Az én feladatom nem a játszott karakter véleményezése, hanem annak felmutatása. A többi a közönség dolga.

Boszorka szerepben

– Agota Kristof Trilógiája alapján készült A nagy füzet című film Szász János rendezésében. Mit gondol a film alapját képező könyvről?

– A Trilógia egy nagyszerű könyv, én mint olvasó Agota Kristofot tehetséges írónőnek tartom.

– Ön alakítja A nagy füzet egyik főszereplőjét, az ikrek nagymamáját. Milyen karakterként írná le a nagyanyát?

– Úgy gondolom, a nagymama jellemét leginkább a cselekedeteivel lehet a legjobban érzékeltetni. A nagyanyát a környékbeli emberek boszorkának nevezik, ő pedig „szukafattyak"-nak hívja az unokáit. Az a szóbeszéd járja, hogy megmérgezte a férjét. Az asszony üti-veri a gyerekeket, a fiúknak keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy ételt kaphassanak. Az ikrek kilesik a nagymamát, aki esténként, mikor bezárkózik a szobájába, csillogó ékszereket próbálgat, s nézegeti magát a tükörben. Ugyan sokszor kegyetlen, undok, felmenteni nem lehet a tettei alól, ám végső soron a szereplő maga is egy adott történelmi helyzet alávetettjeként cselekszik, így kérdéses, számon kérhetőek-e rajta cselekedetei.