Holokauszt-emléknap - Az emlékezés és a felelősség fontosságát emelték ki a megszólalók - Fotók

A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait a holokauszt idején; kollektív bűnösség nincs, de állami felelősség van - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap Budapesten. Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete azt hangsúlyozta: a holokauszt felfoghatatlan, leírhatatlan tragédia, amelyre kötelességünk emlékezni.

Gulyás Gergely a Holokauszt Emlékközpont által szervezett megemlékezésen azt mondta, tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg. Kijelentette: a kormány büszke arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók.

Jószéf Amrani a rendezvényen azt mondta: a túlélők súlyos terhet cipelnek, szinte elviselhetetlen emléket, és nincs vigasz a fájó emlékeikre. Véleménye szerint a túlélők történetei mutatják be a második világháború alatti és az ahhoz vezető szörnyűségeket, amikor az élet egyet jelentett a félelemmel, az alapjogok megtagadásával. "Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni embertársainkat a velünk történt tragédiára", hogy senki ne lehessen megsemmisítés célpontja.

Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány elnöke arról beszélt, fontos év áll előttünk, hiszen márciusban lesz a 75. évfordulója Magyarország náci megszállásának, amely elindította "a szörnyűségbe torkolló események vészjósló láncolatát", a vészkorszakot.

Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: Auschwitz áldozatainak egyharmada magyar zsidó volt, és feladatként jelölte meg az ő emlékük ápolását és a fiatal generációk oktatását, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg.

Az ökumenikus imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórán Erdő Péter esztergom-budapesti érsek is az emlékezés fontosságáról beszélt, mondván, "a rasszizmus és az embertelenség idejéből vannak közös emlékeink".

Az emléknapon közös rendezvényt tartott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem. Heisler András, a Mazsihisz elnöke kiemelte: a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye, hanem az egész társadalomé, ezért az igazi szabadságot az jelenti, ha az emlékezés felelősségét az egész társadalom viseli, és egységesen fellép a történelemhamisítás ellen. Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal - mondta.

Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete beszédében kiemelte: nehéz Németországban újra meg újra szembenézniük azzal, hogy ők "találták fel" a holokausztot. Kezdetben a németek többsége megtagadta az emlékezést, így védekezett a szégyenérzet ellen. A hatvanas-hetvenes években azonban elterjedt annak a felismerése, hogy a felelősség nem csupán néhány nemzetiszocialista bűnözőt terhel, hanem sok "normális" férfi és nő is elveszítette az emberségességét a náci korban - mondta a diplomata.

Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria budapesti nagykövete azt mondta, hogy az osztrákok a múltjukra tekintettel különleges felelősséget viselnek az antiszemitizmussal szembeni harcban. Folyamatosan foglalkozni kell a múlttal, azt feldolgozva - tette hozzá.

Bemutatták az emléknapon Steven Spielberg Schindler listája című többszörös Oscar-díjas filmjének digitálisan felújított változatát a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban. A vetítés előtt Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben. Hozzátette: nem elég azonban, ha a "zsidózásnak" politikai és jogi következményei vannak, a mai Magyarország nem lehet modern és demokratikus állam, ha nem tüntetik el az antiszemitizmust a magyar társadalom gondolkodásából.

A Fidesz közleményében azt írta: egyetlen nemzedék sem felejtheti a holokausztot, amely a 20. században több millió ember, köztük több százezer magyar megsemmisítéséhez vezetett. Úgy fogalmaztak: "A szabadjára engedett antiszemitizmus terrort, népirtást, és totális háborút hozott Európára és a világra." A kormánypárt arra hívta fel a figyelmet: a világ azt hitte, hogy ez nem ismétlődhet meg, most mégis sok zsidó ember újra félelemben él Nyugat-Európában, mert "a tömeges bevándorlással együtt az antiszemitizmust is rászabadították a kontinensre".

A Magyar Liberális Párt ugyancsak közleményt adott ki az emléknap alkalmából, amelyben az áll: Auschwitz önmagán túlmutató szimbólum; semmi máshoz nem hasonlítható szörnyűségével arra emlékeztet, hogy soha többé nem szabad eltűrni a jogfosztást, a diszkriminációt, az antiszemitizmust és a rasszizmust, és megalkuvás nélkül kell küzdeni azokkal a politikai erőkkel, amelyek ezzel ellentétes törekvéseket fogalmaznak meg.

Ünnepélyes megemlékezést tartottak a gázkamrák romjainál az Auschwitzban meggyilkolt 1,1 millió ember és a holokauszt összes - becslések szerint mintegy hatmillió - áldozata emlékére.

Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.