Rejtélyesen köddé válnak a laboratóriumi patkányok

A tanulmányok olykor elrettentően silány minőségének okát a  tudósok nem annyira a csalási szándékban, mint inkább a tudományos  rendszer alapvető hibáiban, valamint a kutatók által remélt  eredmény beteljesülésének vágyában látják.

Az utóbbi időben egyre több szakértő emelt panaszt a  tanulmányok átláthatóságának és a minőség biztosításának hiánya  miatt.

Constance Holman és Ulrich Dirnagl, a berlini Charité Klinika  kutatói és munkatársaik több száz agyvérzésre és rákra  specializálódott tanulmányt vizsgáltak át, és elsősorban az ezek  során használt kísérleti állatokra koncentráltak.

A tudományos cikkek többségében nem adták meg pontosan a  patkányok és egerek számát. Még meglepőbb, hogy több kutatásban az  állatok a vizsgálat során "eltűntek". A csapat megpróbálta  rekonstruálni a kísérleti állatok eltűnésének okát.

"Az a gyanúnk, hogy az állatokat akkor vették ki a kísérletből,  ha egy különösen súlyos betegség jelentkezett náluk. Ekkor azonban  az állat az elemzésben sem szerepel, ami az eredmény meghamisítását  eredményezi" - véli Dirnagl. A szakértő szerint ez a kognitív  torzulás tipikus esete. A kognitív torzulás alatt a kutatónak az  iránti vágyát érti, hogy az általa vizsgált anyag vagy módszer  hasson. Ez nem csalást jelent, hanem az elképzelt eredmény  megvalósulásának vágyát.

További problémát jelent az is, hogy gyakran nagyon kis  létszámú vizsgálati csoporttal dolgoznak az orvostudományi  alaptanulmányok, előfordult, hogy mindössze nyolc állat vett részt  a kutatásban.

Az orvostudományi alapkutatásokkal ellentétben a klinikai  vizsgálatokra évek óta szigorú szabályok vonatkoznak: szigorú  normák érvényesek többek között a vizsgált páciensek számára és  esetleges kivételükre a kutatásból. Az eredmények publikálása előtt  minden esetben ellenőrzik, hogy a vizsgálatok megfeleltek-e az előírásoknak.

Dirnagl szerint ugyanilyen szigorúan kellene ellenőrizni az  orvosi alapkutatásokat is. Pontosan le kellene írni, hány állat  vesz részt a vizsgálatban és milyen kritériumok fennállásakor lehet  kivenni egy egyedet a kutatásból. A kísérleteknek vakon kellene  zajlaniuk, tehát a résztvevő szakértők nem tudhatják, mely állatok  kapják a kezelést és melyek tartoznak a kontrollcsoportba.

Az amerikai Emory és Stanford Egyetemek szakértői 441  tanulmányt vizsgáltak, amelyek 2000 és 2014 között kerültek be a  PubMed orvostudományi adatbankba. Elsősorban a kutatások  reprodukálhatóságát és átláthatóságát vizsgálták. Eredményeik  szerint a legtöbb tanulmány sem a nyers mérési adatokat, sem a  részletes kísérleti protokollt nem adta meg, és nem említik azt  sem, ki finanszírozta a munkát és milyen esetleges érdekek  állhatnak mögöttük.