Ország-világ

2014.11.03. 07:06

OGY - Egyszerűsítették a gázértékesítés és szállítóvezeték-építés szabályait

A közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett gáz tulajdonjoga szabadon átruházható lesz, vagyis ahhoz nincs szükség földgáz-kereskedelmi engedélyre.

Nemzetközi kiadatás, napirend után



01.37 - Az EU, valamint Izland és Norvégia közötti kiadatás szabályozásáról szóló vitával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti egyetlen ülésnapja kedd hajnalban.

Gyorsítanák az Izlanddal és Norvégiával szembeni kiadatási ügyeket


A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ismertette azt a javaslatot, amely egy kötelező hatályú uniós megállapodáshoz fűz magyar megállapításokat annak érdekében, hogy felgyorsuljanak és egyszerűsödjenek a kiadatási ügyek Magyarország, valamint Izland és Norvégia között.

A javaslatról nem alakult ki vita, elsőként a Fidesz padsoraiból Vas Imre kért támogatást az előterjesztéshez, majd a szocialista Kiss László is támogathatónak nevezte azt.

Napirend után

A napirend utáni pontokat követően elsőként a jobbikos Ander Balázs kért szót és a Somogy megyei népességfogyás elleni fellépést sürgetett, ezt követően frakciótársa, Szávay István a 125 éve született Seress Rezső zeneszerzőre emlékeztetett.

Az MSZP padsoraiból Kiss László az ukrajnai választásokat értékelte, Demeter Márta pedig a kormány hon- és rendvédelmi politikáját bírálta, az LMP-s Ikotity István pedig szülővárosa, Baja adottságait méltatta.

A fideszes Bodó János felszólalásában a szociális tűzifa-támogatások első eredményeiről számolt be.

Az ülést vezető Steiner Tamás ezt követően bezárta a Ház ülését. Tájékoztatása alapján az Országgyűlés november 10-én, hétfőn folytatja munkáját.

Területi társulások, költségvetés, k+f



1.06 - A magyarországi kutatás-fejlesztés, az idei költségvetés, valamint az európai területi társulások szabályozása módosításainak tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés kedd hajnalra átnyúló ülése.

Vita a területi társulások új szabályozásáról

A kormány nevében Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár ismertette az európai területi társulásokról szóló törvényjavaslatot. A kabinet képviselője elmondta, az új jogszabályt az Európai Unió új, 2014-2020-as időszakot szabályozó kohéziós politikai rendeletcsomagja teszi szükségessé és alapvetően a határokon átnyúló együttműködések hatékonyabbá tételét célozza, például új határátkelőhelyek létesítésével.

A vitában elsőként Gyopáros Alpár biztosította a Fidesz támogatásáról a kormányt, hangsúlyozva, az előterjesztésben tükröződik, hogy Magyarország elkötelezett az európai intézmények és értékek mellett.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka közölte, frakciója tartózkodni fog a javaslat zárószavazásakor, mert szerintük a kormány csorbítaná a helyi közösségek jogát azzal, hogy a javaslatban a bíróságoktól a külügyminisztérium hatáskörébe utalná a társulások nyilvántartásba vételét.

A Jobbik véleményét Bana Tibor ismertette, hangsúlyozva, támogatják a javaslatot, de úgy látják, számos társulás működését átláthatóbbá kellene tenni.

Közműszolgáltatók vásárlása miatt kell módosítani az idei költségvetést

Közműszolgáltatók vásárlása miatt módosítani kell a 2014-es költségvetést, mivel a részesedés-vásárlásoknak meg kell teremteni az anyagi fedezetet. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára törvényismertetőjében azt mondta, az Antenna Hungária Zrt., a Főgáz Zrt., a Magyar Gáz Tranzit Zrt. és az AVE Magyarország Kft. állami érdekkörbe vonása, illetve megvásárlása kapcsán a benyújtott törvényjavaslat együttesen 152 milliárd forint kiadási előirányzat megteremtéséről rendelkezik.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az uniós módszertan szerinti költségvetési hiányt nem befolyásolja a tranzakció, a Költségvetési Tanácsnak pedig nem volt alapvető ellenvetése.

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy ez az első módosítása a 2014-es költségvetésnek, illetve arra tért ki, hogy a korábban feladott állami pozíciókat szerzik vissza a részesedés-vásárlásokkal.

Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzforgalmi szemléletű hiányt a tranzakció fél százalékkal emeli és nem zárható ki, hogy egyes tételek az uniós hiánycélt is érinteni fogják.

Szerinte a kormány olyan szolgáltatók megvásárlására költ, amire nem kellene, az államnak olyan szolgáltatókat kellene fenntartania, amilyen szolgáltatást más nem tud végezni. Ilyen az oktatás, egészségügy, közbiztonság - mondta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, az érintett cégek korábban a legrosszabb gazdák kezébe jutottak és most ilyen törvényjavaslatokkal kell visszaszerezni az "elkótyavetyélt" vagyont. Hozzátette: a cél helyes, de vitatható egyebek mellett azért, mert nincs a kormánynak reprivatizációs terve. A képviselő szerint tudni kellene, hogy mennyit ér a vagyon és azt is, hogy mikor és mennyiért érdemes visszavásárolni.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, pártja elvben nem ellenzi a közösségi tulajdont egyes szektorokban, de megalapozott szakmai háttérmunkára lenne szükség. Fontos, hogy ne aránytalan vételárat fizessenek ki és legyen nyilvános terv, elképzelés a továbbhasznosításra. Ezek egyike sem teljesül ebben az esetben - fűzte hozzá.

A kormány egységesítené a k+f szektor irányítását

A kabinet nevében L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára ismertette a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslatot, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal irányításával egységesítené a tudományirányítás és támogatás rendszerét.

A kormány képviselője szerint ugyanis a k+f szektor jelenleg széttagoltan, átláthatatlanul működik, holott az innováció támogatása a gazdaság kitörési pontja, valamint az ország javuló versenyképességének záloga.

A vitában Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke támogatásáról biztosította a kormányt, mondván, a javaslat rendet tesz az ágazatban, és átláthatóbbá, eredményesebbé teszi a közpénzek felhasználását.

A Fidesz nevében Mengyi Roland kért támogatást a kutatás és fejlesztés rendszerének átalakításához, amelyet Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka fontos és hiánypótló lépésnek nevezett.

A szocialista Kiss László ezzel szemben úgy vélte, a központosítás nem illeszkedik az innováció szellemiségéhez, a k+f szektor irányítását ugyanis szerinte alapvetően a tudományos akadémiára és a felsőoktatási intézményekre kellene bízni. Az ellenzéki politikus emellett a társadalmi egyeztetések és az előzetes hatástanulmányok hiányát is számon kérte a kormányon.

A Jobbik felszólalói alapvetően támogatták a kormány egységesítési szándékát. Bana Tibor a javaslat irányát jónak ítélve azon reményének adott hangot, hogy a források odaítélésénél az átláthatóság és a szakmaiság elvei érvényesülnek.

Ikotity István, az LMP vezérszónoka azt mondta, csak akkor tudják elfogadni a változtatásokat, ha a támogatásokat egyszemélyi helyett testületi döntésekhez kötik, a tudományos akadémiának együttdöntési jogosultságot adnak, továbbá a kutatási programokba bevonnak más szakmai testületeket is és biztosítják a megfelelő civil kontrollt.

Határozathozatalok, központi címregiszter



Az Országgyűlés hétfőn a határozathozatalok között az EU kérésére módosította a vasúti közlekedési törvényt, továbbá egyszerűsítette a gázértékesítés és a szállítóvezeték-építés szabályait. Ezt követően általános vitákkal folytatódott a munka, elsőként a központi címregiszterrel kapcsolatos javaslatról kezdtek tárgyalni.

Az Országgyűlés a határozathozatalok között hozzájárult három korábban megkötött kormányközi szerződés kihirdetéséhez.

A képviselők jóváhagyták a Magyarország és Lengyelország közötti titokvédelmi megállapodást, megerősítették a Magyarország és Ausztria közötti határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról szóló egyezményt, továbbá elfogadták a Szerbiával kötött, nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezményt is.

Az EU kérésére módosította a Ház a vasúti közlekedési törvényt

Az Országgyűlés az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásában megfogalmazott kérésekre válaszul kimondta, hogy a vasúti közlekedés igazgatása jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból is független a pályavasúti társaságoktól, vállalkozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől és szervezetektől.

A Ház 162 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el - a fideszes Völner Pál kezdeményezésére - a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítását.

A kormánypárti politikus javaslata indoklásában emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló irányelv helytelen átültetése miatt indított eljárást Magyarországgal szemben.

Egyszerűsítette a gázértékesítés és a szállítóvezeték-építés szabályait a Ház

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a közvámraktárakban tárolt földgáz értékesítését és a földgázszállító-vezeték építési engedélyének megszerzését is egyszerűbb szabályokhoz köti.

A fideszes Mengyi Roland és Balla György önálló indítványát 132 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadták el a képviselők.

A kormánypárti politikusok javaslatára a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjoga szabadon átruházható lesz, vagyis ahhoz - a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól - nincs szükség földgáz-kereskedelmi engedélyre.

A légi közlekedés és áruszállítás biztonságosabbá tételét szolgáló módosítást fogadott el a Ház

Uniós jogharmonizációs céllal - egyhangúlag, 167 igen szavazattal - módosította az Országgyűlés a légi közlekedési, valamint a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvényeket. A jogszabály-változtatás a légi közlekedés és áruszállítás biztonságosabbá tételét is szolgálja.

A veszélyes áruk légi szállításának oktatását és a tevékenység vizsgálatát hatósági felügyelet alá vonja a módosítás, a részletszabályokat azonban kormányrendelet rögzíti majd. A változtatás pontosítja a légi közlekedés engedélyezésének szabályait, és meghatározza a járművek gyártásához, karbantartásához szükséges követelményeket is.

Az előterjesztés indoklása tartalmazza, hogy a honvédelmi tárca a jövőben megnyitna egyes katonai reptereket a polgári légi közlekedés előtt. A Magyar Honvédség pápai bázisrepülőtere fokozatosan válik a jövőben nemzeti, szövetségi és európai uniós erőforrások bevonásával szállítási csomóponttá, vagyis közös felhasználású katonai és polgári reptérré. Ennek lelhetőségét is megteremti a változtatás.

Törvénymódosítás-csomagot adott be a kormány a központi címregiszterrel kapcsolatban

Törvénymódosítás-csomagot nyújtott be a kormány a parlament elé, ebben egyebek mellett a központi címregiszter létrehozásával összefüggő törvényeket módosítanák. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában kifejtette: a törvénymódosításra a regiszter működésével kapcsolatban van szükség, célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. A rendszer egyszerre kezelné a személyi és címadatokat, a lakcímnyilvántartást, így egységesek lennének az adatok. A rendszer várhatóan 2015. január elsejével indul el, később pedig megvizsgálnák, hogy milyen más adatbázisokat lehetne bevonni.

A csomagban szerepel még egyebek mellett a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása is az egységes közterület-elnevezések érdekében, és a közterület-felügyelet működésével kapcsolatban is módosulnának szabályok: a felügyelet is elláthatna parkolási, azt ellenőrző és pótdíjazási tevékenységet.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka fontos előrelépésnek nevezte az előterjesztést a magyar közigazgatásban, és támogatásáról biztosította az előterjesztőket.

Bárándy Gergely (MSZP) arra tért ki, hogy az "egyveleg" 13 törvényt módosít, amelyek egymáshoz tartalmilag nem kapcsolódnak, az egyetlen erénye a javaslatnak, hogy a kormány nem rohamtempóban akarja elfogadtatni a parlamenttel. Ennek sem tud felhőtlenül örülni, mert az előkészítés során törvénybe ütköztek: nem volt társadalmi egyeztetés, a hatástanulmány eredménye nem ismert.

Hozzátette: a korábbi szabályozás nem sikerült jól, mert a két nyilvántartás közötti adatforgalmat nem fésülték át, és emiatt kell módosítani a szabályokat.

Frakciótársai, Kiss László és Hiszékeny Dezső is a jogalkotási folyamat törvényellenességére hívták fel a figyelmet.

Lukács László György (Jobbik) szerint szörnyű volt olvasni és hallgatni is a javaslatot, és szintén a társadalmi vita hiányára helyezte a hangsúlyt. Erényeként fogalmazta meg, hogy elfogadása esetén a törvény felszámolja a különböző adatbázisokban lévő különbségeket, és így hatékonyan szolgálhatja a közigazgatási szerveket.

Az előterjesztő nem válaszolt az elhangzottakra, a vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Kérdések



Az MSZP egy bányászatról szóló határozat végrehajtását kérte számon

Szakács László (MSZP) egy 2013-as, a bányászat fennmaradását célul kitűző kormányhatározat végrehajtását kérte számon. A kormány azóta döntött arról, hogy nem kell kitermelni a nemzeti vagyont december 31-től Márkushegyen.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormányhatározat célja a jogi környezet felülvizsgálata volt. Elkészült a bányatörvény módosítására vonatkozó átfogó javaslat, az Országgyűlés elé terjesztették, és remélik, hogy még az idén elfogadják - tette hozzá.

A Jobbik a cukorbeteg gyerekekről

Lukács László (Jobbik) arról beszélt, hogy évente 200-250 cukorbeteg gyermek kezdi el az óvodát. Mint mondta, 2015. szeptember 1-jétől kötelező a hároméves gyermekeknek az óvoda, ám sem a tárgyi, sem a jogi feltételei nincsenek meg annak, hogy a cukorbeteg gyermekekről gondoskodjanak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte: a köznevelési törvény kimondja, hogy a speciális helyzetekre is meg kell találni a megoldást. Mint mondta, az minisztérium egyik rendelete szerint 2015-től oktatási intézményekben biztosítani kell a diétás étrendet azoknak, akiknek erről szakorvosi igazolásuk van.

LMP: a kormány nem érti a cafeteria-rendszert

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint világosan látszik, hogy a kormány nem érti a cafeteria-rendszert, pedig az kitűnő gazdaságfejlesztési eszköz lenne, csak adómentessé kellene tenni. Ehhez képest a kormány nemcsak a munkabéren kívül adható juttatások keretösszegét csökkenti, hanem jelentősen, 43 százalékkal növeli is az adóterhüket - mondta.

Tállai András államtitkár azt mondta, a kormány célja az, hogy közelítsen egymáshoz az élőmunka és cafeteria adóterhe. A munkáltató eldöntheti, hogy mit tesz: vagy az emelt közteherrel továbbadja a dolgozónak a juttatást, vagy átváltja adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásra, vagy - amit nem szeretnének - csökkenti ezt a juttatást.

Fidesz: mikorra készül el a győri keleti elkerülő?

Simon Róbert (Fidesz) azt kérdezte, befejeződnek-e 2015. augusztus végéig a Győrt keleti irányból elkerülő 813-as főút első ütemének építési munkálatai, majd ezt követően mikor kezdődik a második ütem kivitelezése.

Fónagy János államtitkár válaszában közölte, hogy jelenleg az első ütem régészeti feltárása folyik, és a 2015. augusztusi határidő feszített tempót feltételez ugyan, de tartható lesz. Az út megépítésének második és harmadik üteme szerepel a hamarosan a kormány elé kerülő, 2014 és 2020 közötti projektlistán - tette hozzá.

Azonnali kérdések


16.40 - Az Egyesült Államokból kitiltott hat magyar állampolgár ügye, az adótörvények és a munkahelyteremtés is szerepelt a témák között a parlamentben a hétfői azonnali kérdések során.

MSZP: engedélyezte-e a kormány, hogy a NAV elnöke szabadságra menjen?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, hetek óta lázban tartja a magyar közéletet az amerikai kitiltási ügy, ugyanis hat magyar állampolgár - köztük kormánytisztviselők - nem léphet be az Egyesült Államok területére. A politikus felháborítónak nevezte, hogy az adóhatóság elnöke és helyettese eközben szabadságra ment. Feltette a kérdést, hogy ezt a kormányzat engedélyezte-e a szabadságot, illetve megkérték-e Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét, hogy szabadságát szakítsa meg, és térjen haza Magyarországra.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter visszakérdezett, honnan tudta a képviselő "kiválogatni" a NAV tisztviselőit, amikor az Egyesült Államok ügyvivője kormánytisztviselőkről beszélt, akikből 457 ezer van Magyarországon. Arra is kíváncsi volt, milyen információja van a szocialista politikusnak arról, hogy az adóhatóság alkalmazottairól van szó. "Az is elég válasz, ha az európai és a magyar zászló közé behozzák az Amerikai Egyesült Államok zászlaját, mert akkor érteni fogjuk, hogy az MSZP-frakció mögött esetleg az Amerikai Egyesült Államok budapesti ügyvivője is ott áll" - mondta.

Kijelentette, hogy konkrét bizonyítékok nélkül vádolják meg a kormánytisztviselőket, 250 ezer önkormányzati tisztviselőt és körülbelül 950 ezer embert, akik a magyar állami szektorban dolgoznak. Emellett megvádolják a legfontosabb szervezetet, azt amelyik az adót gyűjti be, miközben az elmúlt 25 év legsikeresebb adóéve lesz a 2014-es - mondta.

Jobbik: duplázzák meg a kétgyermekesek adókedvezményét

Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány az önkormányzati választás előtt megígérte, duplájára emelik a kétgyermekes családoknak járó adókedvezményt. Felhívta a figyelmet, hogy az állam a második gyermek születését tízezer, a harmadikét nyolcvanezer forinttal támogatja, ami túlzott különbségtétel.

Követelte, hogy a kabinet vegye komolyan azt a választás ígéretet, hogy 2015-ben duplájára emelik ezeknek a családoknak az adó- és járulékkedvezményét.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a Fidesz-KDNP parlamenti többsége és a kormány teljesíteni fogja választási ígéretét, az egy- és kétgyermekes családok családi adókedvezményét duplára fogják emelni ebben a ciklusban. Hozzátette, hogy a program 2016-ban kezdődik, és 2019-ben fejeződik be.

LMP: a miniszterelnök megtudhatja, hogy kiket tiltottak ki az USA-ból

Szél Bernadett (LMP) is arról beszélt, hogy két hete merült fel a gyanú, hogy az Egyesült Államok korlátozta hat magyar beutazását. A kormány viszont semmit sem tett annak érdekében, hogy megvédje azt a több százezer kormány- és köztisztviselőt, illetve azokat a NAV-alkalmazottakat, akikre rávetülhet a gyanú árnyéka - folytatta.

Idézte a miniszterelnök korábbi szavait, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy Orbán Viktor pontosan tudja, ki a hat kitiltott. Hozzátette, a kormányfőnek lehetősége van megtudni, hogy kik az érintettek.

Lázár János hangsúlyozta, hogy aki állít valamit, annak fel kell sorakoztatnia a bizonyítékokat is. A miniszter azt mondta: csodálkozik, hogy a képviselő nem az Egyesült Államok ügyvivőjét kérdezi meg arról, mi az a vád, amely alapján magyarokat tiltottak ki.

Amíg az Egyesült Államok nem áll elő egyértelmű és világos bizonyítékokkal, addig a magyar kormánynak nincs mit tennie az ügyben - tette hozzá.

A Fidesz a munkahelyteremtésről

Tiba István (Fidesz) arról beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal múlt héten publikált adatai szerint 4,182 millióan dolgoztak Magyarországon, ez 192 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Eközben a munkanélküliség 7,4 százalékpontra esett, a foglalkoztatás növekedéséhez pedig jól járul hozzá a versenyszféra - mondta.

Arra is kitért, hogy foglalkoztatás növekedésében jelentős szerepe van a munkahelyvédelmi akcióprogram járulékkedvezményeinek és a gyed extra bevezetésének.

Hogyan támogatja a kormány a további munkahelyteremtést? - tette fel a kérdést.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: óriási eredményeket sikerült elérni a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatás terén. Hangsúlyozta, hogy az eddigi programokat továbbviszik, miközben 2014 és 2020 között az összes rendelkezésre álló forrás hatvan százalékát kifejezetten gazdaságfejlesztésre fordítják. Ezen belül pedig leginkább a munkahelyteremtésre fognak koncentrálni - közölte.

MSZP: vizsgálják-e a parlagfű-mentesítésre felajánlott források elköltését?

A szocialista Heringes Anita (MSZP) felháborítónak nevezte, hogy az egykori vidékfejlesztési tárca az adók egy százalékából parlagfű-mentesítésre felajánlott források egy részét más célra, a többi közt végkielégítésre vagy gépkocsi vásárlására használta fel. Párhuzamot vont azzal, amiért a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a norvég civil alap forrásainak felhasználását vizsgálta, és feltette a kérdést: indul-e Kehi-vizsgálat a minisztérium ellen.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: a 2011-ben felajánlott forrásokból 642 millió forintot zárolt a kormány, ennek oka a hiánycsökkentés volt, eljárást így szerinte azokkal szemben lehetne elkezdeni, akik Magyarországra 3 százalék alatti hiánycélt kényszerítenek.

Hangsúlyozta: a kormány a szerdai ülésén dönt a 642 millió forint visszapótlásáról, és azt eljuttatja az érintett civil szervezetekhez.

Jobbik: a jövő évi az új adók és a régi megszorítások költségvetése

Volner János (Jobbik) a jövő évi büdzsét az új adók és a régi megszorítások költségvetésének nevezte. Szerinte egymás után érkeznek a megszorítások, holott már tavaly is több adót fizettek az emberek, mint korábban.

Azt javasolta, hogy legalább az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfáját csökkentsék 5 százalékra.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint nem a megszorítások, hanem a bankok elszámoltatásának költségvetése a jövő évi büdzsé, az embereknél maradó források ugyanis a fogyasztásban és így a gazdasági növekedésben jelentkeznek majd. Kijelentette: a kormánynak az adóterhelés miatt nincs szégyenkeznivalója.

LMP: bujtatott pártépítést végez a kormány

Szél Bernadett (LMP) szerint a földművelésügyi miniszter által a Civil Összefogás Fórummal (CÖF) kötött stratégiai megállapodás valójában "bujtatott pártépítés", a Fidesz és holdudvara kötött szerződést egymással a közérdekre hivatkozva. Úgy folytatta: a CÖF "rögtön odafordult a CBA-hoz és a Coophoz", és velük is aláírt egy megállapodást a vidéki gazdálkodók segítéséről. Választ várt arra: mekkora összeget kap a CÖF és mit tesz a forrásokért cserébe?

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkár szerint a megállapodás nem pártérdeket szolgál, hanem az együttgondolkodást. A minisztérium jogelődje is élen járt a stratégiai partnerség megkötésében - folytatta -, mert fontosnak tartotta a társadalmi párbeszédet. A szorosabb együttműködés a cél - hangsúlyozta.

MSZP: mi lesz a Fővárosi Közgyűléssel?

Bárándy Gergely (MSZP) a Fővárosi Közgyűlés pénteki megalakulásáról szólva tett fel a kérdéseket: meddig tart majd a testület megbízatása? A főpolgármesternek valóban lesz vétójoga a közgyűlésben, és megvalósul-e a korábban már tervezett city koncepció?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára úgy válaszolt: a Fővárosi Közgyűlés öt évre alakul. Találgatásnak nevezte a felvetett kérdéseket, szerinte azok akkor voltak aktuálisak, amikor még nem alakult ki a jelenlegi önkormányzati törvény. Hangsúlyozta: nincs terítéken a törvények ilyen irányú módosítása.

A Jobbik a bérfőzdékről

Magyar Zoltán (Jobbik) elbukott szabadságharcnak nevezte a házi pálinkafőzés lehetőségének szűkítését, hozzátéve, hogy a magyar gyakorlatot Brüsszel - a földtörvényhez hasonlóan - nem nézte jó szemmel. A bérfőzdék - több száz család - szerinte nagy bajba kerülnek, mivel nem fogják tudni fenntartani vállalkozásaikat.

Nagy István államtitkár szerint nincs elbukott szabadságharc, a kormány által megfogalmazott célok egyeznek a gazdák céljaival. Hozzátette: mindkét ügyben ragaszkodnak az álláspontjukhoz, és úgy véli, meg is tudják majd védeni az Európai Unióban.

15.21 - Az ellenzék a földpályázatokról, a tankönyvpiac átalakításáról és az Öveges-program visszaéléseiről interpellálta a kormányzat képviselőjét hétfőn a parlamentben. A Fidesz a tűzifára vonatkozó rezsicsökkentési programról beszélt.

Navracsics Tibor lemondott képviselői mandátumáról, Farkas Flórián megszüntette az összeférhetetlenséget

Jakab István levezető elnök az interpellációk előtt bejelentette: a fideszes Navracsics Tibor a múlt héten arról tájékoztatta Kövér László házelnököt, hogy európai bizottsági tagsága miatt lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. Így a képviselők létszáma - mivel az elhunyt Kiss Péter helyét még nem töltötték be - jelenleg 197.

Jakab István azt is közölte, hogy a fideszes Farkas Flórián tájékoztatása szerint október 31-én megszüntette a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget, így a továbbiakban gyakorolhatja képviselői jogait.

Fotók

Interpellációk



MSZP: a megyei agrárkamarák kiszolgálják a baráti kört

Gőgös Zoltán (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy nem lehet fellebbezni a - "helyi földbizottságok híján" - döntő megyei agrárkamarák azon határozatai ellen, amelyekben arról foglalnak állást, élnek-e vétójogukkal a földvásárlások során.

Felháborító, hogy "a fideszes politikusokból álló agrárkamarák visszaélnek a bizalommal, és kiszolgálják a baráti kört" - mondta az ellenzéki képviselő.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára válaszában közölte: a földtörvény alapján a helyi földbizottságok állásfoglalásai ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél, és bírósági felülvizsgálat is lehetséges. Hozzátette, eddig az összes földbizottsági döntés egy százalékát kérdőjelezték meg.

Gőgös Zoltán nem fogadta el a választ, a Ház azonban 110 igen, 42 nem szavazattal igent mondott rá.

Jobbik: nem megfelelő az új tankönyvek színvonala

Dúró Dóra (Jobbik) a tankönyvpiac átalakításáról beszélt, kijelentve, az új tankönyvek szakmai színvonala nem megfelelő ahhoz, hogy a jövő generációi azokból tanuljanak. A kiadványokra a kísérleti tankönyvekről szóló előadásokon részt vevő pedagógusok is panaszkodtak, mondván, hogy egyes könyvekben a tanítási egységek túl hosszúak, a betűk mérete pedig kicsi - fejtette ki a politikus, aki azt kérdezte, miért avatkozott be a kormány "ennyire durván" a tankönyvpiac rendjébe, ha csak ilyen színvonalú kiadványokra futja.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a kísérletitankönyv-alkotás folyamatát ismertetve hangsúlyozta: a nemzeti tankönyvtanács szakemberek bevonásával kialakított egy összetett eljárást, hogy a tankönyv-akkreditációs eljárás csak minőségi kiadványokat engedjen át.

Dúró Dóra nem fogadta el az államtitkári választ, az Országgyűlés azonban igen: 108 támogató és 40 ellenszavazat mellett, 3 tartózkodással.

LMP: visszaélések az Öveges-programban

Ikotity István (LMP) arról szólt, hogy a természettudomány-oktatás megújítását célul tűző Öveges-programban a források felhasználása komoly visszaélések gyanúját veti fel. Példaként említette, hogy a projektben több tízmillió forintot fordított tanteremfelújításokra, de ami feltűnő, hogy ennél a nagyságrendnél többet költöttek - pazarló megvalósítással - különböző tanulmányokra, munkafüzetekre, szaktanári segédletekre.

Az LMP-s politikus szerint az Öveges-program megmutatja, hogy az európai uniós pénzelosztó rendszert túlárazott munkák, szűk kedvezményezetti kör és "intézményesült korrupció" jellemzi.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter reagálásában felidézte: az ügyben a kormány belső vizsgálatot rendelt el, amelynek első írásos változata már elkészült, azt átadták az Emminek. Jelezte, most még csak nem lezárt vizsgálati eredményeket tud ismertetni. Ezek alapján azonban közölte: felmerült, hogy szabálytalanul használták fel a pénzt. A pályázat kiírása felveti annak gyanúját, hogy nem körültekintően járt el a kiíró, felmerül, hogy túlárazás történt, valamint az, hogy több beszerzésnél sérültek az átláthatóság és a közbeszerzési törvény szabályai is - sorolta a miniszter.

Ikotity István elfogadta a választ.

Fidesz: az idén is lehet olcsóbb tűzifához jutni

Pócs János (Fidesz) arról kérdezte a kormányzatot, hogy áll a tűzifára vonatkozó rezsicsökkentési program, amellyel az idén is jelentősen olcsóbban lehet hozzájutni a tüzelőhöz.

Bitay Márton Örs FM-államtitkár válaszában kifejtette: a 22 állami erdőgazdaság 170 ezer köbméter lakossági tűzifával indította el a programot, hogy a fával fűtőknek is csökkenjen a rezsije. Háztartásonként 10 köbmétert lehet vásárolni a csökkentett árú fából. Így ez nagyjából 20 ezer családnak nyújt lehetőséget - közölte az államtitkár.

Pócs János az államtitkári választ elfogadta.

MSZP: miért nem vonják vissza a költségvetési törvényt?

Bangóné Borbély Ildikó szerint bár többször megígérték idén a családi adókedvezmény emelését, ez mégsem valósul meg. "Választási blöff" volt, pedig 350 ezer család számított arra, hogy jövőre többet kapnak, keresettől függően 13-20 ezer forinttal - mondta a szocialista politikus. Szerinte az ötezer forintos házasodási kedvezmény diszkriminatív, mert csak a munkával bírók kaphatják, és addig, amíg nem jogosultak a családi adókedvezményre.

Azt mondta, adóemelésekkel, új adókkal további terheket raknak a családokra, egy átlagos család 10 ezer forintot is bukhat majd havonta. "Kinyírják" a béren kívüli juttatások rendszerét is, és havi 4 ezer forinttal kap majd kevesebbet egy kereső; sikerült lenullázni a rezsicsökkentés látszólagos hasznát is - sorolta, majd azt kérdezte: miért nem vonják vissza a benyújtott törvényjavaslatot?

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a képviselő azt követeli, hogy a családi adókedvezmény mértékét növeljék, s - értelmezése szerint - az interpelláció üdvözölte a házasodási kedvezményt is. "Elhiszi", hogy van mit üdvözölni a Fidesz programjában - mondta, majd a szocialista kormány intézkedéseit sorolta, közte a forintalapú hitelezés megszüntetését, a gyed és a gyes korlátozását, a szocpol megszüntetését, a családtámogatási rendszer befagyasztását.

Tagadta, hogy emelnék a családok terheit, szavai szerint éppenhogy csökkentik. Fontos kedvezmény az idei évtől, hogy a járulékból is igénybe lehet venni a családi adókedvezményt, s folytatódik a gyed extra, a munkavédelmi akció is - hozott példát.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 103 igen és 32 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: hol az adócunami vége?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt firtatta, hány új adófajta létezik még, hol a "cunami vége". Felidézte, hogy azzal kampányoltak a kormánypártok, további megszorítások nem várhatók. Ennek ellenére tucatnyi új, vagy új formában kivetett adót vezettek be 2010-tól, amelyek összességében most már a családi adókedvezmény mértékénél is nagyobb terhelést jelentenek majd - értékelte.

Adócunamit produkáltak, ilyen mélyre ható hatásai talán csak a Bokros-csomagnak voltak - mondta, és kitérve a "samponadóra" hozzátette, értelmetlen terheléseket hoztak a rendszerbe. Szőnyegbombázás ez a javából a kiskeresetűek ellen - fogalmazott.

Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, várható-e bármelyik adónem megszüntetése vagy vannak-e még újabb ötletek a kormány tarsolyában.
Tállai András kiemelte: egy ország adórendszerében nem az legfontosabb, hogy darabra hány adó van, hanem az, hogy a megtermelt jövedelem hány százalékát vonják el adóként. Magyarország teljesítményét ilyen szemszögből vizsgálva az elmúlt négy évben büszkék lehetnek, ez az arány a megtermelt jövedelem 41 százalékáról 38-39 százalékra csökkent. Ez az idén és várhatóan jövőre is így lesz - rögzítette az államtitkár. Ismertette: csökkent a társasági adó, ami Európában az egyik legalacsonyabb, az egykulcsos adó és a családi adókedvezmény a gyermeket nevelők esetében is pozitív hatásokat eredményezett. Szerinte helyes adófilozófiát folytatnak.

Jelezte: a következő négy évben a jövedelemadó mértéke tovább fog csökkenni, a társasági adót és a személyi jövedelemadó kulcsát is szeretnék mérsékelni.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen, 30 nem és 1 szavazattal jóváhagyta.

MSZP: embertelen a szociális temetés

Korózs Lajos arról beszélt, hogy január 1-jétől életbe lép a szociális temetés rendszere, amely a szegényeket haláluk után is elkülönítené a nem szegényektől. Idézve a vonatkozó szabályokat az MSZP-s képviselő azt mondta: embertelen, az emberi méltóságot sérti, cinikus, s azoktól vár el közreműködést, akiknek semmijük nincs.

Emlékeztetett a kegyeleti járandóság bevezetéséről szóló javaslatukra, amelynek célja "a valódi segítségnyújtás" volt, de amit lesöpörtek az asztalról. Van esély, hogy ezt a rendszert mégse vezessék be? - kérdezte a szocialista politikus.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkár közölte: a szociális temetés nem idegen a hazai hagyományoktól, ez nem kényszer, hanem kiegészítő lehetőség a hagyományos temetkezési és támogatási formák mellett, a cél pedig az alanyi jogon járó ingyenes temetés lehetőségének megteremtése. Nincs szándék a jogszabály visszavonásra, vagy késleltetésre - jelezte, és megerősítette: a költségeket az eljárásban résztvevő szervek vállalják át.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 104 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta.

14:40 - Az internet díjairól, a jövő évi költségvetésről, a vasárnapi nyitva tartásról és a korrupciós vádakról is szó volt a napirend előtti felszólalások során az Országgyűlés hétfői ülésén.

A Jobbik ingyenessé tenné az alapszintű internet elérését

Novák Előd (Jobbik) az internetszolgáltatások árát sokallta, az szerinte versenyhátrányt okoz az országnak. Az unióban a hatodik legmagasabb árat a magyarok fizetik - hangsúlyozta. Megismételte pártja javaslatát az alapszintű internethozzáférés ingyenessé tételéről, amely - mint mondta - a többi közt a távmunkát is fellendítené.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára az első célnak a szélessávú hálózat fejlesztését nevezte meg, szavai szerint utána lehet eldönteni, ahhoz milyen hozzáférés biztosítható. Hangsúlyozta a kormány abbéli elkötelezettségét, hogy a hálózatot minden ember és vállalkozás számára elérhetővé tegye, mert az könnyítené az otthoni ügyintézést, a vállalkozások működését. Megismételte: az ország ezt 2018-ra kívánja megvalósítani.

Az LMP a költségvetést és az adótörvényeket is bírálta

Az LMP-s Schiffer András a jövő évi büdzsé, az adótörvények és a korrupciós vádak miatt is bírálta a kormányt. Szerint Tállai András államtitkárnak - aki múlt héten még védte az internetadót -, be kellene nyújtania a lemondását. A miniszterelnök által bejelentett nemzeti konzultációról szólva a frakcióvezető úgy fogalmazott: az nem egyéb, mint "kifizetés a haveroknak".

Kijelentette: az adóhatóság a kicsiket sarcolja, a nagyokat közben futni hagyja. A miniszterelnöknek ezért szerinte világosan nyilatkoznia kell, hogy a NAV elnöke érintett-e a kitiltási botrányban.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a távközlési adó kiterjesztésének ügye lezárult. Ennek technikai lebonyolítása az eheti bizottsági ülésen meg fog történni, a törvényjavaslatból ez a rész kikerül - szögezte le.

A kitiltási botrány ügyére "sem tudok sok újat mondani" - jelentette ki, hozzátéve: a kormányzatnak ezzel kapcsolatban semmi teendője nincs.
A költségvetési törvény vitája 17-én kezdődik, így a felvetett kérdések megvitatására akkor lesz lehetőség - folytatta válaszát.

A KDNP a vasárnapi nyitva tartás ellen szólt

Harrach Péter (KDNP) pártja azon kezdeményezését ismertette, amely tiltaná a vasárnapi nyitva tartást a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek esetében.

Tervezetük céljának nevezte, hogy egy közös pihenőnapot biztosítsanak a családoknak. A családi vállalkozásokban szerinte nem kényszerből dolgoznak, így azoknak lehetővé tennék a nyitva tartást. Közölte még: az egyedi kérelmek elbírálását egy bizottságra bíznák.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta, hogy a kormány a következő hetekben dönt a javaslat támogatásáról.

Korábban a KDNP javaslatát több szakszervezet is támogatta - emlékeztetett. Nemzetközi példákat is hozott a vasárnapi nyitva tartás tiltására egyes üzletek esetében, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelemben dolgozók több mint háromnegyede nő, így a vasárnapi munka inkább őket vonja el a családjuktól.

Az MSZP garanciát vár, hogy nem lesz internetadó

Harangozó Tamás (MSZP) szánalmasnak, nevetségesnek és elszomorítónak minősítette, amit a kormány az internetadó és a korrupciós vádak esetében "előadott".

A adójavaslat visszavonásáról azt mondta: ha megint becsapják az embereket, még nagyobb tiltakozás elé nézhetnek. Szerinte a kabinet más formában kívánja bevezetni az adót, és a nemzeti konzultáció után, "majd a népakaratra hivatkozva újra nekifognak az internet korlátozásának".

Elmondta azt is, hogy pártja politikai nyilatkozatot nyújtott be és az alaptörvény hatodik módosítását kezdeményezi, hogy garanciát kapjanak az internetadó elvetésére. "Költséges és ellenőrizhetetlen" konzultációk helyett adják vissza az emberek jogát a népszavazáshoz! - szólított fel.
Tállai András szerint "némi zavar van az ellenzéki pártoknál", miután kiderült, nem lesz internetadó. Volt szocialista miniszterelnökökről azt mondta, hogy nem tartották be a szavukat.

A korrupciós vádakra azt felelte: jó lenne, ha az ellenzéki politikus ezeket bizonyítékokkal együtt tudná állítani, mert így csak egy "gyenge ellenzéki vádaskodás", amit mond. Szerinte alaptalanok és nem igazak a politikus korrupciós vádjai.

Fidesz: 2015 a gyarapodó Magyarország első éve lesz

Rogán Antal (Fidesz) a 2015-ös évet a gyarapodó Magyarország első évének nevezte, a büdzséről szólva pedig azt mondta: az a bankok elszámoltatásának költségvetése, amely lehetővé teszi, hogy több mint 1 millió családnál maradjon több pénz.

Február és április között egy átlag devizahiteles család akár havi 20 ezer forintot is spórolhat, míg szeptember és november között a forinthitelesek részlete csökkenhet átlagosan havi 10 ezer forinttal - ismertette.
Könnyebben és nagyobb mértékben vehető igénybe a családi adókedvezmény, folytatódik a pedagógusok életpályaprogramja, a rendvédelmi dolgozók bére is emelkedik - folytatta felszólalását, hangsúlyozva: mindezt úgy teszi meg a kormány, hogy közben nem növeli a költségvetés hiányát.

Tállai András azt emelte ki: a kormány folytatja a megkezdett munkát az adózás, a jövedelmek adójának csökkentése terén. A rezsicsökkentés is tovább folytatódik - hangsúlyozta, cáfolva, hogy annak hatása jövőre "kimúlna", hiszen jövőre is stagnáló rezsiárakkal kell számolni.

Ezermilliárd forint juthat vissza az emberekhez a bankok elszámoltatása által - emelte ki -, jelezve: mindezzel a családok hosszú távú jóléte, gyarapodása alapozható meg. Munkahelyek létrejöttét, a gazdasági növekedés fellendülését ígérte az államtitkár.

Előzmények:
Az Országgyűlés mai ülésén kezdi tárgyalni az idei költségvetés azon módosítását, amelyben a kormány egyebek mellett a Főgáz állami megvásárlásához keres fedezetet.

A Ház e heti egynapos ülése hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd az interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel folytatódik.

A képviselők a határozathozatalok alatt előbb több nemzetközi szerződés kihirdetéséről szavazhatnak, majd a vasúti közlekedésről, a földgázellátásról és a légi közlekedésről szóló törvénymódosításokat fogadhatnak el, végül pedig a fideszes Simon Miklós mentelmi ügyében kell dönteniük. A nyíregyházi járásbíróság egy rágalmazási ügyben kezdeményezte a kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amit a parlament szinte biztosan nem támogat majd a magánvádas perekben kialakult több mint húszéves gyakorlata alapján.

A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján a szavazásokat követően kerülhet napirendre a kormány idei költségvetést érintő módosító javaslata. A kabinet egyebek mellett az Antenna Hungária Zrt. és a Magyar Gáz Tranzit Zrt. állami tulajdonba vétele, továbbá az AVE Magyarország Kft. és a Főgáz Zrt. megvásárlásának tőkeemelés útján történő finanszírozása megteremtését kéri, amelyek együttesen 152 milliárd forint kiadást jelentenek. A kormány ugyanakkor előterjesztésében jelzi, a változtatások nem veszélyeztetik a 2,9 százalékos költségvetési hiánycél betartását.

Az ülésnap végén terítékre kerülhetnek még az európai területi társulásról, valamint a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslatok általános vitái is.

 

Ezek is érdekelhetik