23 - MacskaJánosKrónikáizárósorok

És most mi lesz?
Visszanézve Macska János időszakára és a mostani állapotokra joggal kérdezhetné valaki: Melyik volt jobb?
Mielőtt bárki megpróbálná ezt megválaszolni, rá kel jönni arra, miért van az, hogy az ember természete olyan hogy, minden szituációban csak a rosszat látja!? Vagy ez csak a magyar temperamentum? nekünk semmi nem végződhet jól, mert mindenből csak a veszteségeinket látjuk meg eredményül?
Ki tudja? De , bár ezzel nem kezdünk mondatot, de talán nem ártana észre venni, hogy az önsajnálat még egy helyzetet sem fordított jobbra. A cselekvés az eredményes, a panaszkodás felesleges. Miért van rossz idő? Most meg miért süt a nap? Miért nincsenek túristák itt? Most meg mi az, hogy egy magyar szót sem hallani?
Talán el kéne gondolkozni azon, hogy mi tenné jobbá a helyzetet, vagy hogy mik azok a dolgok amik még mindig boldogá tesznek minket, és nem azokon rágódni amik egy mély depresszióba rántanak.
Létezik-e önsajnálat nélküli önszeretet? Ki tudja? volt-e valaha?
Mi minden történik egy emberrel élete során, és normális az, hogy minden rosszra kiemelten emlékszünk....és amikor a jelenben vagyunk mégis azt mondjuk, hogy a múlt jobb volt. Nem egy ellentét ez? És ha az, akkor miért nem vesszük észre?
sok sok megválaszolatlan kérdés. szerintem meg csak hinni kéne abban, hogy minden lehet még jobb és abban, hogy a demokrácia adta jogainknál fogva mindenbe lehet beleszólásunk, ami a mi életünket befolyásolja. Ha ezt mind egyesével nem hisszük akkor nem működik. És bár valóban néha úgy érezni mintha a demokrácia az egyénekénti személyi jogok diktatúrája lenne ... de akkor akarni kell a saját igazunkat. Feladni könnyű, harcolni nehéz. Hiszen ha az okosok azt mondják nincs igazunk akkor biztos mind hülyék vagyunk. Ez nem igaz!!! Hinni kell magunkban, meg az emberekben, akikben megéri, akikben érdemes. Önzőnek kell lenni, de úgy, hogy az önzőségünk a közt legalább annyira kielégítse, hogy ne bánják, ahogy saját malmunkra hajtjuk a vizet.
Hogy mi lesz Macska János Krónikái helyet? Mindig lesz valami ... mindig lesz kritika .... ami jobb esetben épít ... rossz esetben rombol ... de mindig energiát vesz igénybe. tehát csak azért, hogy valakit/valamit bántsunk, minek ölni energiát?! Legyünk már annyira egoisták, hogy a negatív érzéseinket azok felé irányozzuk akik megváltozásával a mi életünk pozitív irányba változhat!

U.i.:
impro volt ez az egész, de szívből jött:)