Kihívás a vadlétszám kezelése

Mintegy 1450 vadászterületet tartunk számon hazánkban, ebből 67-et megyénkben. A kisalföldi élőhelyek a nagyvadfajok között például az őzállománynak kedveznek, kiváló őzélőhelyekként tekint rájuk a szakma. Mit tesznek a vadászok és mit az Agrárminisztérium a fenntartható vadgazdálkodásért?

Jogszabályi környezet a fenntarthatósághoz

– Az Agrárminisztérium elsősorban jogszabály-előkészítésért és -alkotásért felelős kormányzati szerv. Ennek megfelelően a vadgazdálkodási ágazat jogszabályi környezetének megfelelő kialakításával járul hozzá a vadászható állatfajok és élőhelyük hosszú távon is megfelelő, fenntartható hasznosításához és kezeléséhez – hangsúlyozta érdeklődésünkre Nagy István agrárminiszter.

Kiemelte: ágazati szinten az egyik legfontosabb feladat jelenleg a nagyvadlétszám megfelelő kezelése. Ehhez adtak az utóbbi évek jogszabályváltozásai tárgyi és adminisztratív eszközöket a vadászatra jogosultak kezébe. Ugyanakkor az ellenőrizhetően és nem utolsósorban etikusan végzendő vadászatért az egyes meglévő gyakorlatok „írásba" foglalásával bizonyos korlátozások bekerültek a jogszabályba. 

A fenntartható vadgazdálkodás gyakorlatában fontos új elem a tájegységi fővadászok megjelenése. Az ő térségi szakirányítói, szaktanácsadói szerepük nagy előrelépés a vadgazdálkodás egységes szemlélet szerinti irányításában. Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy a szaktárca minden évben biztosít anyagi hozzájárulást a vadászati kultúra, a hagyományos vadászati módok, az élőhelyfejlesztés és -rekonstrukció vagy a vadgazdálkodási kutatás támogatására. 

Lipót határában a nagyvadak számára kukoricát szór Hábereiter Tibor hivatásos vadász.

Állományszabályozás

– Vadgazdálkodási tájakat jelöltek ki, ezeken belül meghatározták a fenntartandó minimum- és a fenntartható maximumvadlétszámokat, ami rendeletben meg is jelent. A megyei kormányhivatal ennek alapján kötelezi a vadgazdálkodókat egy állományszabályozó vadászatra. Ezzel összefüggésben megemelték a kilövési terveket, elsősorban a vaddisznó és a gímszarvas vonatkozásában – fejtette ki Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara megyei szervezetének titkára. 

Hozzátette: „Szakmai körökben sokan átérzik, hogy a nagyvadállomány csökkentése mellett az apróvad védelme a legfontosabb. Az intenzív mezőgazdasági környezetben erősen csökkent a mezeinyúl-, a fácán- és a fogolyállomány – ezzel párhuzamosan a mezei élőhelyek védett fajai is drasztikusan fogynak." 

A vadászkamara két éve indította útjára, évente mintegy 600 millió forintos keretös szeggel, az Országos Vadgazdálkodási Alapot, amelyhez minden magyar vadász hozzájárul. 

Ezzel a pályázati lehetőséggel támogatják a vadgazdálkodók munkáját. Ezek közül talán a legfontosabb az élőhelyek fejlesztése, de itatóberendezések beszerzésére vagy akár apróvad-törzsállomány pótlására is lehetett forrást szerezni. 

A pályázati kiírást folyamatosan fejlesztve igyekeznek a magyar vadgazdálkodás szakmai kihívásainak megfelelni. 

Két és fél millió forint a vadak etetésére

Több mint tizenhatezer hektáron folytat vadgazdálkodást a Szigetköz Vadásztársaság. Korcz Miksa elnök szerint évente két és fél millió forintot fordítanak az apró- és a nagyvad etetésére területükön. A téli időszakban sűrűbben, akkor lédús takarmányról is gondoskodnak.

– A vadállományunkat óvjuk-védjük, illetve selejtezzük is. A gyenge immunrendszerű állatokat lőjük ki elsősorban. A vadelejtés darabszámát a vadászati hatóság hagyja jóvá. Tavaly óta szigorították a trófeás vadak kilövését, az idei évtől már büntethetnek is. Sok hibás elejtés esetén szankciókkal élhet a vadászati hatóság. Ez a szabály ugyan sokaknak szigorúnak tűnhet, viszont magam jónak tartom – vélekedett az elnök. 

Szerinte országos gond, hogy elfiatalodott a trófeás vadállomány, ezért is fontos a fenti szigorítás.