Termálügyben évtizedes Mosonmagyaróvár lemaradása

Gyógyhellyé minősíttetné az önkormányzat szinte az egész magyaróvári városrészt. A városvezetés ugyanis a termálvízben látja az egyik kitörési pontot. Az elgondolás kiváló, ám néhány évtizedet megkésett. Más hasonló adottságú városok már jóval korábban felismerték ennek jelentőségét. E téren messze el is húztak Mosonmagyaróvártól. Ilyen például Sárvár.

Méhes Ákos

A Mosonmagyaróvártól alig száz- húsz kilométerre fekvő, termálvizével hasonló adottságú Vas megyei Sárvár lakossága fele a mosonmagyaróvárinak. A két város közt a távolság nem nagy, a turizmusban a lemaradás viszont évtizedekben mérhető. Sárvárt hazánk első fürdővárosai közt tartják számon. Mosonmagyaróvárról ez nem mondható el, itt leginkább a fogturizmus  vagy az utóbbi időkben  a munkásszállások jelentik az idegenforgalmat. De mit mutatnak a számok?


Az elmúlt évben Sárvár Magyarország nyolcadik leglátogatottabb települése lett.

Sárvár élni tudott a termálvíz adta lehetőségekkel.

Sárvár élni tudott a termálvíz adta lehetőségekkel.

Sárváron 1968-ban nyitották meg a termálfürdőt. A létesítmény azóta is – különböző formákban – a város tulajdona, 2000-től Sárvári Gyógyfürdő Kft. név alatt százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működteti. A társaság induló törzstőkéje 878 millió forint volt. Ez mára már meghaladja a hárommilliárdot. Ezzel szemben a Lajta-parti városban 1966 óta működik termálfürdő. A termál tulajdonosa, a Flexum Részvénytársaság megalakulásakor 450 millió jegyzett tőkével bírt. Akkor a mosonmagyaróvári önkormányzat 67, a Flexum Dolgozói Alapítvány 29, valamint más önkormányzatok néhány százalékban tulajdonolták a társaságot. A stratégiai döntés meghozatalához 75 százalékos tulajdonosi jóváhagyás kellett, így az önkormányzat magában kevés volt mindehhez. Vélhetően ez is oka a fejlesztések elmaradásának. A város aztán 2003-ban adta el a részvényeit a West End Invest Kft.-nek 603 millió forintért. Ezt az összeget aztán felemésztette a város működése, idegenforgalmi fejlesztésre nem nagyon jutott belőle.


Mindeközben Sárváron a fejlesztésre koncentráltak. A gyógy- és wellnesscentrum 2002-ben nyílt meg, a város idegenforgalma fellendült. A fürdő az elmúlt években sorra nyerte a rangos hazai és nemzetközi díjakat. 2010-ben adták át a fejlesztés második ütemét. Így hárommilliárdból családi jellegűvé vált a komplexum. Látogatói száma egy évvel később már elérte a 720 ezret.

Mosonmagyaróvárról kevésbé mondható el, hogy élni tudtak a termálvíz adta lehetőségekkel.

Mosonmagyaróvárról kevésbé mondható el, hogy élni tudtak a termálvíz adta lehetőségekkel.

Mindeközben Mosonmagyaróváron ennél lényegesen szerényebb fejlesztések zajlottak. A városban sokan úgy vélik, a különböző jogviták mellett ez annak a tulajdonosi szemléletnek is betudható, miszerint  „az osztrákoknak ez is jó". A napokban például egy olvasónk arra panaszkodott, hogy a szaunát nem fűtötték fel a kellő hőfokra.  Kérdésére a fürdő alkalmazottja azt mondta, „az osztrákok így szeretik". Nem a vendégek érdekeit szolgálja az sem, hogy a fürdő főbejáratát és az ahhoz tartozó parkolókat is több mint egy éve – furcsa indokokra hivatkozva – lezárta a tulajdonos. A fürdőben állítólagosan lezajlott és tervezett fejlesztésekről, valamint a látogatottságról is szerettünk volna információkat kapni, ám a tulajdonos több hónap után sem nyilatkozott erről.


A szaunát nem fűtötték fel a kellő hőfokra.  Kérdésre a fürdő alkalmazottja azt mondta, „az osztrákok így szeretik". 


Így hát hagyatkoznunk kell a statisztikákra. Mosonmagyaróvár 2004 óta változatlan mértékkel, fejenként 250 forinttal adóztatja a vendégéjszakákat. Az elmúlt évben összesen közel 26,5 millió forint idegenforgalmi adót fizettek be az erre kötelezettek. Ezzel szemben Sárváron az előző évre alapozva 170 milliót terveztek idén az idegenforgalmi adóból. Igaz, ott az idei évtől 460 forint az adó vendégéjszakánként. Korábban negyven forinttal volt alacsonyabb a mérték.

A mosonmagyaróvári fürdő főbejárata és parkolója hosszú ideje zárva, pontosan nem tudni, miért.

A mosonmagyaróvári fürdő főbejárata és parkolója hosszú ideje zárva, pontosan nem tudni, miért.

Beszédes az az adat is, hogy hivatalosan valamivel több mint ezerkétszáz ágyat kínálnak a különböző szálláshelyek a Mosonmagyaróvárra érkezőknek – ebbe beletartoznak a munkásszállók is. A nyilvántartás szerint Sárváron ennek a duplája áll a turisták rendelkezésére, köztük több száz ágyas szállodák is.


És még egy statisztika a végére. Mosonmagyaróváron tavaly bejelentetten 110.352 vendégéjszakát töltöttek el a turisták. Sárváron az elmúlt év első nyolc hónapjára találtunk adatot. Eszerint 276.503 vendégéjszakát vallottak be erre az időszakra. Az elmúlt évben Sárvár Magyarország nyolcadik leglátogatottabb települése lett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!