Minél előbb, annál jobb?

2022.01.05. 05:41

Korai nyelvtanulás: formálja a gyermek egész személyiségét

A korai idegennyelv-tanulással kapcsolatban nagyon sok téves információ és bizonytalanság él az emberekben. Van értelme nagyon korán elkezdeni, amikor még az anyanyelvét sem beszéli rendesen? Nem fogja ez összezavarni a kis gyereket? Nem késlelteti az anyanyelv elsajátítását? Ilyenkor nem csak az a dolga még, hogy játsszon?

Szabó Csilla

A korai időszakban, például a bölcsődei, óvodai és alsó tagozatos nyelvtanulás során az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamatokon keresztül rögzül az idegen nyelv. Fotó: Dreamstime

Németh Beatrix, a korai nyelvi fejlesztéssel foglalkozó Semina Oktatóközpont alapítója és nyelvtanára szerint a szülői félelmek eloszlatása végett fontos megérteni, hogy óriási különbség van a nyelvtanulás és a nyelvelsajátítás között. Az első, amikor le kell ülni a könyv mellé, és sok-sok gyakorlással megtanulni az adott anyagot. Az utóbbinál viszont, amikor a kisgyerek elsajátítja a nyelvet, az azt jelenti, hogy a maga természetes élethelyzetében, a játék során és a mindennapi közegében magába szívja a nyelvet annak minden komplexitásával (szókincs, nyelvtan, hangzó készlet stb.). Ahogyan az anyanyelvével, úgy minden más nyelvvel is így történik, amelynek a gyermek rendszeresen „ki van téve”, a hangsúly a rendszerességen van. Egy kisgyereknek nem attól lesz az anyanyelve az adott nyelv, mert a szülei olyan nyelvűek, hanem azért, mert azt az adott nyelvet hallotta a legtöbbet, azon a nyelven kapta a legtöbb inputot, abban tudott a legjobban megmerítkezni. Ha ezt sikerül megteremteni több nyelvvel is, akkor a gyermek máris többnyelvű lesz. (A királyi és tehetős arisztokrata családok sarjai így ezért beszélnek a mai napig 6-7 nyelven, mert megtehetik, hogy rendszeresen több nevelő több nyelven nevelje a gyerekeket.) 

Németh Beatrix

 

 

Szenzitív időszak

 

Születéstől hétéves korig tart az úgynevezett szenzitív, vagyis a nyelvelsajátítás szempontjából érzékeny periódus, amikor is a gyermek akármennyi nyelvet képes akcentus nélkül elsajátítani, amennyiben azt szisztematikusan és autentikus forrásból hallja – hivatkozott Németh Beatrix Noam Chomsky elméletére. Ebben az időszakban a kisgyermek játékosan, az anyanyelvéhez hasonlóan, folyamatos utánzás, ismétlés és pozitív megerősítés által a játékon és a mindennapi élethelyzeteken keresztül elsajátítja, és nem tanulja a nyelvet. Ez az egyik oka, amiért érdemes minél korábban körülvenni őket egy másik nyelvvel. 

 

Pozitív hatások

 

Sokszor felmerülő kétely az is, hogy egy második vagy többedik nyelvvel való korai találkozás nem zavarja-e össze, nem hátráltatja-e, illetőleg nem késlelteti-e az első nyelv elsajátítását? Számos kutatás alátámasztja, hogy az egyik nyelvi kód az esetek túlnyomó többségében pozitívan befolyásolja a másik nyelvi kódot, amelynek hatásai egy életen át elkísérik az embert. A kétnyelvű gyerekek később, iskoláskorban is jobb kommunikációs készségekkel rendelkeznek, árnyaltabb a szókincsük, könnyebben megy nekik az olvasás és a szövegértés, magasabb az intelligenciájuk, toleránsabbak a mindennemű különbségekkel szemben, magyarán a korai idegennyelvi fejlesztés a gyermek egész személyiséget formálja.

 

Csak játékosan!

 

Sokan azért nem nyitottak a korai nyelvi fejlesztés irányába, mert azt vallják, hogy a gyerekeknek óvodás és kisebb korban még nem dolga a tanulás – ekkor még csak a játék kell, hogy kitöltse az életüket. Németh Beatrix szerint hangsúlyozni azt kell, hogy egy megfelelőnek mondott korai nyelvi foglalkozáson nem történik más, mint játék: éneklés, mondókázás, kártyázás, társasjátékozás, sok mozgás, kézműveskedés, meseolvasás, rövidebb történetek előadása, babázás, autózás, buborékfújás, jóízű falatozás és minden olyan, ami a kisgyerekeket érdekli. Annyi különbséggel, hogy mindez egy második nyelven, amelyet a játékos tevékenységek közben a gyermek szépen magába szív, elsajátít.

 

 

Örömforrás legyen!

 

Bencze Emőke tanácsadó szakpszichológus szerint az idegen nyelv elsajátítása a mai világban mindenképpen előnyt jelent, a nyelvi kompetencia mellett a nyitottságot, a toleranciát is növelheti egy másik kultúra felé. Ahogy mondani szokták, ahány nyelv, annyi ember, kis nyelv lévén, a magyar mellett mindenképpen hasznos, ha beszélünk egy vagy több nyelvet. Idegennyelv-elsajátítás szempontjából megkülönböztetjük a valódi kétnyelvű gyermekeket, ahol a gyermek általában a két különböző nyelvű szülője lévén már a korai, 10 hónapos kor előtti időszakban „megismerkedik” több nyelvvel. Ezeknél a gyerekeknél mindegyik nyelv idegrendszeri reprezentációja ugyanazon a területen található. Ugyanakkor kutatások alapján a serdülőkor az az életkori határ, amíg egy idegen nyelv elsajátítása akár anyanyelvi szintű is lehet. A korai időszakban, például bölcsődei, óvodai és alsó tagozatos nyelvtanulás során az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamatokon keresztül rögzül az idegen nyelv (hangzás, ritmus, szavak és bizonyos szintig nyelvtani szabályok). Bármelyik életkorban kezdi el a gyermek az idegen nyelv elsajátítását, segíti, ha érdeklődését felkelti az idegen nyelvvel való foglalkozás, ha örömét leli benne, ha a tanulás belső motiváció által vezérelt, amelyhez kulcs a játékosság és pozitív megerősítés.

 

Németh Beatrix és Bencze Emőke egyaránt úgy vélik, hogy a 21. században, egy Magyarország méretű kis országban, amelynek nyelvét szinte senki más nem beszéli a világon, ne féljünk, ne kételkedjünk, hanem adjunk büszkén és bátran a gyerekeinket útravalóul olyan hamuban sült pogácsát, amelyből egész életükben profitálhatnak majd: az idegen nyelvek ismeretét.

 

Memória kontra Nemzeti Alaptanterv - Fontos tudni, hogy már három éves kor körül kialakul a gyermekek az a memóriája, amely a nyelvtanuláshoz, szavak elraktározásához, felismeréséhez szükséges, ami azt is igazolja, hogy az óvodai nyelvtanítás helyénvaló. Az első évek a későbbi intenzív nyelvtanulás megalapozását szolgálják. Egy nemzetközileg elismert kutató, David Singleton hosszú ideje kutatja a kisgyermekkori nyelvi nevelés hatékonyságát, azon belül is az életkor és a nyelvtanulás hatékonyságának összefüggéseit. Szerinte azok, akik gyermekkorukban kezdték el egy idegen nyelv tanulását, hosszabb távon magasabb szintet érnek el ebben, mint akik később kezdték el. Hazánkban a 2020. január 31-én megjelent módosított Nemzeti Alaptanterv rendelkezik az idegennyelv-oktatásról, amely szerint az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1-3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezeken az évfolyamokon is megkezdhető.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában