Edzőként jutott a legmagasabbra Lakó Szandra

„Korán kellett elkezdenem dolgozni, hogy az otthoni költségekbe be tudjak szállni, hiszen öten vagyunk testvérek. A munka mellett pedig nem jutott annyi időm az edzésre, amennyit szerettem volna, így végül felhagytam a versenyzéssel, ám az edzősködésre elég hamar ráálltam, még versenyzőként gyakran segítettem a kisebbeket, az újakat” – kezdte Lakó Szandra, aki viszonylag későn került kapcsolatba az evezéssel, előtte ugyanis sokáig kézilabdázott.

„Sajnos volt egy komoly gerincferdülésem. Mikor kiderült, mi a bajom, gyakorlatilag egyik napról a másikra abba kellett hagynom a kézit. Tizenöt éves voltam ekkor, úgy volt, hogy csak a gyógytorna szabad, semmilyen más sportot nem akartak engedni az orvosok. Édesanyám jól ismerte Székely István edzőt, aki azt javasolta, menjek le az evezőstelepre és próbáljam ki az evezést, mert az javítja a testtartásomat, illetve a hátizmokat is megerősíti, ami segíthet abban, hogy ne legyenek fájdalmaim. Igaza lett, mert szinte rögtön megszerettem az evezést, mely tényleg sokat segített az állapotomon. Két év múlva az ifjúságiaknál egypár­evezősben országos bajnokságot nyertem, csapathajókban is szerepeltem, de utána már komolyabb eredményem nem volt, és mint már említettem, az idő hiánya miatt szép fokozatosan abba is hagytam a versenyzést” – folytatta a fiatal szakember, akit Székely István terelgetett az edzősködés felé.

„Ő mondta, hogy lát bennem fantáziát, így szinte az érettségivel egy időben, amit a táncművészeti iskolában tettem le, megszereztem egy OKJ-s sportoktatói papírt, és ebbe az irányba mentem tovább” – mondta Szandra, aki a győri Széchenyi-egyetem rekreáció szakán egészségfejlesztőként végzett, majd sportedzői papírt szerzett a Testnevelési Egyetemen, végül következett a mesterszak.

„Én is úgy tudom, hogy Magyarországon a női edzők között senki másnak nincs ilyen magas végzettsége. Nagyon örülök neki, igyekszem a mindennapokban minél többet átadni a tanítványaimnak” – fogalmazott az edző, aki 2015 óta dolgozik a győri evezősklubban. Előtte még egy évet Erasmus-ösztöndíjjal Portugáliában tanult, ott evezett is, majd egy amerikai nyári táborban dolgozott, így angolul jól beszél, amire nagy szüksége is van, hiszen a külföldi szakirodalomból is sokat fejleszti edzői tudását.

Lakó Szandra jelenleg a 13–16 éves lányokat edzi a GYAC-nál.„Igyekszem őket kitartásra, csapatmunkára nevelni. Fontos, hogy legyenek összetartóak, szorgalmasak. Éppen ezért lényeges a csapatépítés is, mert a családias légkörben tudják a legjobban segíteni egymást a gyerekek” – foglalta össze edzői hitvallását a szakember, aki egyébként rendszeresen sportol, egészen tavalyig például rúdtáncolt, de mivel az edzések és a versenyek sokszor ütköztek a tanítványaival való foglalkozással, így ezt a sportágat abbahagyta.

„Evezni, futni, kondizni azért mindennap szoktam, sőt, már a masters evezősversenyeken is indulok” – mondta végezetül Lakó Szandra.