Vörös Csaba könyve

2023.08.23. 15:41

A győri Vagongyár a titkosszolgálat hálójában könyvbemutató + fotók

A győri Vagongyár sok tekintetben kivételezett státusszal bírt az 1950-es években. Emiatt azonban a titkosszolgálat is árgus szemekkel figyelte az ott dolgozók minden mozdulatát. Barátok súgták be egymást és még az ügynökök információit is megkérdőjelezték. Erről az időszakról írt könyvet Vörös Csaba Győr a titkosszolgálat hálójában – A vagyongyári MAN-Program címmel.

Dániel Viktória

Fotó: Nagy Gábor

A győri Vagongyárat annak se kell bemutatni, aki nem kötődik szorosan a városhoz. A magyar ipar egyik legnagyobb gyára több évtizedes működése alatt rengeteg embernek adott munkát, azonban nem mindenkinek a gyári munka volt a fő állása.

A kor dokumentumainak nagy részét 43 éve egy fülledt nyáron megsemmisítették. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár azonban még mindig őriz dossziékat az egykori ügynököktől. Ezek alapján írta meg könyvét Vörös Csaba, melynek bemutatóját kedden tartották a Rába Győri Nyugdíjas Egyesület termében. Az íróval Bana József nyugalmazott levéltár-igazgató beszélgetett, de számos hajdani vagongyári dolgozó is eljött, hogy kérdezhessen a műről és a hozzá kapcsolódó kutatómunkáról.

A Kádár éra alatt országosan 10-15 ezer ügynök dolgozott a titkosszolgálatnak. Volt, aki maga vállalta a feladatot, de sokan voltak, akiket zsarolással szerveztek be a hálózatba.

– Az 56-os események után a kor vezetése ráébredt, hogy változtatni kell. Valamint Moszkvából is utasítás érkezett, hogy meg kellene szerezni a nyugati technológiákat, hogy az ezzel készülő termékek egy részét majd a fekete piacon tovább lehessen értékesíteni Afrikában – mondta el Vörös Csaba. – Ennek nyomán két magyar gyár, a Bábolnai Állami Gazdaság és a Győri Vagongyár kapott engedélyt a nyugati nyitásra. Ezeket az intézményeket természetesen a titkosszolgálat fokozottan figyelte, ugyanakkor nem tudunk olyan jelentésekről, amik nyomán komolyabb ügy kerekedett volna. Ebben az időszakban, a titkosszolgálat is inkább az információk begyűjtésére koncentrált, mint sem arra, hogy ezekből ügyeket és tárgyalásokat generáljon.

Vörös Csaba hozzátette a Vagongyár dolgozói közt voltak olyanok, akik kitüntetéseiket és elismeréseiket nem a kiváló szakmai munkájuknak, hanem az ügynöki mivoltuknak köszönhették. A könyvben azonban erre vonatkozóan nevek nem találhatók, maximum fedőnevek és betöltött pozíciók.

– Név szerint csak azokat említem, akik akkori mércével mérve közéleti személyiségek voltak. Nem kívánok évtizedekkel ezelőtti tetteket felhánytorgatni vagy valakinek a szemére hányni.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában közel ezer Győrhöz köthető dosszié található. Vörös Csaba elmondta, ha a győri fiatalság történetét is érdemes lenne papírra vetni, mivel az akkori rendszer rettegett a fiataloktól. Számos irat van arról, hogy hogy próbálták az akkor megalapuló főiskolán, valamint a város kocsmáiban és szórakozóhelyein megfigyelni a diákokat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában