Kislánya hozza a mankót a győri táncművésznek

– Hogyan történt a baleset?

– Egy guggolásból forgásban tapadhatott le a lábfejem, azonnal éreztem és talán hallottam is az ijesztő pattanást. Megijedtem, mert tudtam, hogy ez több lesz, mint húzódás, ezt alátámasztotta a mind jobban bedagadó bokám és az egyre nagyobb fájdalom is. Velekei László igazgató és a Kardirex Egészségügyi Központ főorvosa, dr. Vasas Norbert rögtön intézkedtek, majd a kórház sürgősségi részlegén elvégezték a röntgen- és az ultrahang-vizsgálatot, amelyek szerint részlegesen elszakadt a jobb bokám külső szalagja.

– Volt-e előjele a sérülésnek?

– Semmi. A gyerekkori lábtörésem óta elkerültek a sérülések, 31 évesen ezt kevés táncos mondhatja el magáról. Ha spicc-cipőben ért volna a baj, talán könnyebben elfogadnám, hisz annak használata kevésbé komfortos számomra. Viszont az a stílus, amely Eno Peci koreográfiájának végrehajtásához szükséges, nekem való, és a gyakorlások során könnyedén tudtam mindent végrehajtani. Ráadásul a baleset a főpróbán történt, fotósokkal, a karantén miatt hosszú szünet után újra a közönség közelségének reményével, miközben abszolút fittnek éreztem magam, semmi előjele nem volt a bekövetkezett rossznak.

– Mi az, amelyet a mostani állapot mozgásként megenged?

– Fekvőgipszet nem kaptam, hogy a környező izmok ne merevedjenek le. De ugyanúgy kell viselkednem, azaz pihentetnem a lábamat, mintha rajtam lenne a gipszkötés. Nem könnyű ezt megtartani a 3,5 éves Panka lányom mellett, de ha elengedhetetlenül szükséges, ő már hozza is nekem a mankót, és a férjem is mindenben a segítségemre van.

– Mikorra ütemezhető a színpadra visszatérése?

– Csütörtökön lesz egy tüzetes kontrollvizsgálat, sok függ annak az eredményétől. Remélem, hamarosan megkezdhetem a rehabilitációt. Szerencsés esetben négy-hat hét után újra mozoghatok. Ez éltet, mert nagyon szeretném, ha a Körforgás című produkciónk szerepeit nem hiába tanultam volna be…