20 éve majdnem megismétlődött a temetői tragédia - Kisfia után az anyukára is ráborult a sírkő

10 éve 

Kísértett a múlt a temetőben 
A sír a hozzátartozók tulajdona, nekik kell gondoskodni megfelelő állapotáról 
Fia és férje sírját rendezte egy asszony az újvárosi temetőben, miközben a sírkő váratlanul a lábára dőlt. Elmondása szerint látszólag stabilan állt a fejkő, eszébe sem jutott, hogy ledőlhet. Az asszony több évtizedes lelki gyötrelmeit most még fizikai fájdalom is tetézi. Nem telik el úgy nap ugyanis Ica életében - kérésére használjuk csak a keresztnevét -, hogy ne látogatná meg halott szeretteit. Karácsonykor a sors nemrég ismételte önmagát, mivel évtizedekkel ezelőtt, néhány méterrel odébb hétéves kisfia halálát egy rázuhant, többmázsás síremlék okozta. 
Különösen szomorú hely az újvárosi sírkert a megtört, összeroppant asszony, Ica számára, ahová ennek ellenére szinte mindennap kilátogat. Itt érte nemrégiben a baleset, ami akár tragédiába is torkollhatott volna, ahogy történt negyvenöt évvel ezelőtt. Ugyanis pár méterre szerettei sírjától egy hatalmas sírkő zuhant kisfiára, akinek sérülései olyan súlyosak voltak, hogy az orvosok nem tudták megmenteni az életét. - Drága gyerekemnek haló poraiban sem volt nyugalma. Kis sírja körül, mindkét oldalról egyre fogyott a terület, alig tudtam hozzáférni és ráadásul elhangzott egy kegyeletsértő megjegyzés is: „Útban van a sírjuk!” Döntöttem, exhumáltattam a kis maradványait és édesanyám sírjába temettettem - idézte fel a néhány éve történteket Ica. - Közben a férjem is meghalt, hozzájuk mentem ki karácsony napján, hogy kicsit velük legyek, imádkozzak mellettük. Miközben rendezgettem a virágokat, szalagokat, leguggoltam, és hogy fel tudjak állni, hozzáértem a sírkőhöz, ami megingott és a lábamra dőlt. Próbáltam kiszabadítani magam, pánikba estem, azonnal a kisfiam jutott eszembe. Végül is sikerült kiküzdeni magam, de a zúzódások miatt óriási fájdalmat éreztem. Egy úr jött oda, segítséget ajánlott és közben elmondta, hogy a testvére is majdnem egy sírkő alatt lelte halálát, ő mentette ki alóla. Ica elmondása szerint a sírkő látszólag stabilan állt, nem is gondolt rá, hogy ledőlhet. Annak végleges rögzítését egyébként a nevek felvésését követően tervezték. Az asszony több évtizedes lelki gyötrelmeit most még tetézi a fizikai fájdalom is. Elkeseredettségében odáig jutott, hogy már szívesen eltávozott szerettei között lenne. - Sokszor kérdezem Istent, hogy még milyen megpróbáltatást tartogat nekem. Kisfiam, férjem lelke az égben, ahonnan a csillagok fényével vigasztalnak és adnak erőt. Szükséges is, mert még van feladatom: vissza kell adnom kis testének minden maradványát, mert az exhumáláskor csak a koponyája és néhány csontja került elő. Ennek akarok végére járni és utána méltó módon megcsináltatni a síremlékünket. Aztán már nyugodtan mehetek utánuk... Az eset kapcsán megkérdeztük Ozsvárt Tamást,a Győr-Szol Zrt. szóvivőjét, aki elmondta: a sír a hozzátartozók tulajdona, így nekik kell gondoskodni arról, hogy az megfelelő állapotban legyen. Hozzátette, hogy a temetőgondnokok rendszeresen végigjárják a sírkertet és ha rossz állapotú, megsüllyedt sírkövet észlelnek, akkor értesítik a temetői nyilvántartásban szereplő hozzátartozókat. A szóvivő megjegyezte: a tulajdonosok tudta nélkül a fenntartó a síremlékeken nem végeztethet semmiféle beavatkozást.

30 éve

Drágább lesz a víz 
A díjemelés biztos, bevezetése még bizonytalan 

Egyre fontosabbá válik, hogy a lakásunkba beszerelt vízóra hiteles legyen, azaz pontosan mutassa az elfogyasztott mennyiséget (a felvételen éppen ennek ellenőrzését végzik). Már csak azért is, mert a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ajánlást készít a februári víz- és csatornadíj emelésére. A terv alapján várhatóan a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat területén lévő önkormányzatok is tarifát emelnek. A díjemelés okairól és mikéntjéről a vállalat vezetői nyilatkoztak lapunknak. A februári víz- és csatornadíj emelésére készít ajánlást a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A terv alapján várhatóan a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat területén lévő önkormányzatok is tarifát emelnek, a vállalat ajánlása alapján. A mikéntről kérdeztük Sipőcz Ernőt a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat megbízott igazgatóját és Marosy Attila gazdasági igazgatóhelyettest. - A területünkhöz 117 önkormányzat tartozik a kiválások után. Nekik már elkészítettük az ajánlást, amit a vagyonátadó bizottság által kijelölt tulajdonosokkal (akik egyúttal alapító tagok is) egyetértésben dolgoztunk ki. Az alapítók a közelmúltban tartott ülésükön úgy határoztak, az önkormányzatok számára ajánlják a 40,98 forintos köbméterenkénti vízdíjat (plusz áfa), illetve a 22,73 forint köbméterenkénti csatornadíjat (pluszáfa) alkalmazzák. - Mikortól várható az új díjszabás bevezetése? - Egyelőre nem tudjuk, hiszen hiába döntött az Országgyűlés a mikéntről, az még a közlönyben nem jelent meg, így a bevezetés dátuma még bizonytalan. - Miért kellett emelni a díjakat? - Egyrészt az infláció miatt, mert ez magával hozta az üzemeltetési (energia-és külső szolgáltatások stb.) költségek növekedését, másrészt a folyamatban lévő fejlesztések alapján belépő létesítmények többletköltségei miatt. - A tervezett díjemeléssel hányadik helyen állnak az országos listán? - A vállalatunk az országos ártarifarendszerben ivóvíznél a 17. (24-105 forintig terjedő árlistán), szennyvíznél az 5. (13-153 forintig terjedő árlistán). A mi áremelésünk a víznél 20 százalék alatti mértékű, szennyvíznél viszont jelentősen meghaladja azt. Az alkalmazandó új vízdíj csak a vállalat működési területére vonatkozik.

40 éve

Sikeres tenyésztők Bágyogszováton 
Állattartás nyereséggel, bérhizlalás a háztájiban

A sertéstartás gazdaságossága üzemenként eléggé eltérő. A nagyságrendtől, a technológiától, hozzáállástól függően alvadtak termelőszövetkezetek, ahol tavaly is veszteséges volt a hizlalás, sok helyütt a bevételek éppen fedezték a kiadásokat. A bágyogszováti termelőszövetkezet viszont azoknak a nagyüzemeknek a csoportjába tartozik, ahol már esztendők óta azt mondhatják, hogy a sertéstartás jövedelmező, nyereséges tevékenység. Ennél az ágazatnál ötmillió forint körüli nyereségre számítunk – mondta Varga József,a termelőszövetkezet elnöke. –Talán többet mond ez a szám, ha azt is hozzáteszem, hogy háromszázötven anyakocánk van. Végeredményben a mostani eredményességet már jó tíz esztendővel ezelőtt alapoztuk meg, amikor úgy döntöttünk, hogy az egyik telepünkön kizárólag svéd lapály hússertéseket tartunk. Akkoriban a gazdaságok még nem nagyon kötelezték el magukat egy fajta mellett, gyakori volt a vegyes állomány. Mi nem bántuk meg ezt a döntést, ugyanis ez tette lehetővé, hogy már jó pár esztendeje svéd lapály tenyészkanokat és süldőket is értékesíthessünk. – Állandóan ügyelnünk kell a telep állategészségügyi helyzetére, a hármas mentességre – mondta Takács Lajos főagronómus. – Jelölni kell az állatokat, sok az adminisztráció is. Ha valamelyik kanna időben nem találnánk vevőt, úgy előfordulhat, hogy már vágóállatként is kevesebbet kapunk érte. Ingadozó a piac is. 1982-ben kétszáznegyven tenyészkant adtunk el, tavaly százharmincat. A vérfrissítés miatt nagy szükség volna már import állatokra. Mindezek ellenére a tenyészállat-értékesítés megéri a többletmunkát, hisz az említett kanok és ötszáz süldő eladásából származik a sertéstartás ágazati nyereségének mintegy fele. Természetesen a gazdaságban arra törekszenek, hogy a hizlalás is minél eredményesebb legyen. A másik telepet most korszerűsítették, kicserélték a padozatot, Új kutricákat készítettek. Itt is tisztavérű svéd lapály sertéseket tartanak, ám a jobb húsminőség elérése miatt ezeket Ka-Hyb kanokkal fedeztetik. – Nincs is velük gondunk – mondta az elnök –, hisz ezek a sertések nagyon jó minősítést kapnak a kapuvári vágóhídon. Bérhizlalásra is helyeztünk ki malacokat, tavaly ezerháromszázat. Főként a nődolgozóink szívesen vállalják ezt a formát, hisz így könnyebben teljesítik a kötelezően előírt munkanapokat. De úgy gondolom, a számításukat is megtalálják. Egy kilogramm súlygyarapodásra négy kilogramm tápot adunk. Ezenkívül a ráhizlalt súly kilogrammjáért hét forintot fizetünk munkadíj, illetve eszközhasználat címén. – Jól bevált ez a módszer – mondta Varga Gáspár,a háztáji agronómus. – Erre az esztendőre is sok jelentkezőnk van. És ha már a sertéstartásról beszélünk, szerintem azt sem szabad elfeledni, hogy a tagjaink a téeszen keresztül háromezer-kétszáz hízót értékesítenek Ezek tartásához is mi adjuk a takarmány egy részét, az ólomszalmát, szervezzük a szállítást. A sertéstenyésztésben ,-tartásban tehát jól tehetségeket látnak Bágyogsorton. Arra törekszenek, hogy hamarosan mindkét telepről tenyészállatokat lehessen majd értékesíteni. Emellett egy régi szarvasmarha istálló átalakításával lehetőséget teremtenek a hízóállomány bővítésére is.