Támad a nyúlós költésrothadás

2023.10.13. 14:13

Szomorú valóság - Pusztulnak a méhek Győr környékén

Nehéz helyzetben vannak a Győr környéki méhészetek. Nem elég, hogy az időjárás nem kedvezett idén a méztermelésnek és a felvásárlási ár is alacsony, de az elmúlt két hétben a Győri, Téti és Pannonhalmi járásban felütötte a fejét a mézelő méhek legnagyobb veszedelme: a nyúlós költésrothadás.

Bella Violetta

Dr. Csütörtöki Attila Péter járási főállatorvos mutatja, hogy a nyúlós elnevezés nem véletlen, a fiasítás rendes lefolyása helyett büdös, nyúlós anyagot lát a méhész, ez jelzi a betegséget.

Fotó: Rákóczy Ádám

  • Gyógymód nincs, a betegséggel fertőzött családokat meg kell semmisíteni.
  • A betegség és a nehéz szezon hátrányba hozza a méhészeket a bolti importtal szemben, pedig a hideg idővel indul a mézes tea és sütemény szezonja.

– Az ötödik bejelentést kaptuk – mondja dr. Csütörtöki Attila Péter járási főállatorvos –, és a körök nem fedik egymást. Szerecseny után Győrszemerén kettő, egy Győrság-Halomalja mellett, és most a legutóbbi egy sokorópátkai eset. Ezek öt kilométeres körzetében van most érvényben a zárlat. A Győri, Pannonhalmi és Téti járás déli része érintett. Három éve volt hasonló helyzet, és most újra elharapózott.

A leggyengébbeket és legerősebbeket támadja

A betegséget okozó baktérium mindenütt ott van, ám ahogy a főállatorvos mondja, az egészséges, erős méhek esetében nem okoz tüneteket, úgymond kipucolják a kaptárból. Akkor tud eluralkodni egy-egy családban, ha a méhek legyengültek megfázás vagy táplálékhiány miatt. Azonban nem lehet feltétlenül a méhészt okolni, mert sokszor épp azokban az erős családokban üti fel a fejét, ahonnan rabolni mennek más – talán épp legyengült – családokhoz. A kifejlett példányok csak hordozzák, az álcákban mutatkoznak a tünetek. Hasonlóan a lépfenéhez, a baktérium spóraállapotában akár évtizedekig is túlél és a hőkezelésnek is ellenáll. Ezért ha valahova bekerült a nyúlós költésrothadás, akkor nagyon nehéz eltüntetni, nincs más út a terjedés megállítására, mint a megsemmisítés. – A jogszabály szerint is tilos a gyógykezelés, illetve bejelentési kötelezettség alá tartozik ez a betegség. A beteg családokat meg kell semmisíteni, és minden olyan tárgyat, ami velük érintkezésbe került. Még a földet is kezelni kell, a méhész ruháját, kalapját. Nagy gödröt ásnak ilyenkor, és elégetik az eszközöket a méhekkel együtt. – Megrendítő ez a méhészeknek, úgy látom, hogy sokan személyesen is kötődnek a rovarokhoz, és nehéz a procedúra, amin át kell menni. Gödröt ásni, majd eltemetni. Sokan bogárnak hívják a méheiket: „bogaraim”.

A rossz szezon az ok

A méhészek két okra vezetik vissza a mostani helyzetet: az egyik, hogy elég rossz volt az év méztermelés szempontjából: sok virág elfagyott, az akác, a repce is jeges-szeles időben virágzott, facéliát kevesen vetettek a környéken. A hideg megviseli a méheket, akárcsak a mostani hőingadozás. Másrészt a méz felvásárlási ára nagyon alacsony, sokan egész egyszerűen nem tudják kigazdálkodni azt az összeget, amivel a méhészetüket sikeresen tudják működtetni, ezért vannak, akik felhagynak vele. Mások nem tudnak annyit rákölteni, gyógykezelni. Takarmányozásra vagy az atkák elleni védekezésre is kevesebbet fordítanak. De még olyan is van, aki otthagyja a méheket, mert gondoskodás nélkül éheznek, fáznak, megfertőződnek, és a szomszédos méhészetekre is veszélyt jelentenek.

A gyanútól az égetésig

A jogszabály szerint ha tíz család van egy méhészetben és felüti a fejét a betegség, az egészet fel kell számolni, ha több, akkor csak az érintett családokat. Állami kártalanítás jár, ha szabályosan járt el a méhész. – Ha a rutinvizsgálat során gyanút fog a méhész, köteles jelenteni, és ha a méhegészségügyi felelős is megerősíti a fertőzést, akkor mi, a hatóság kiszállunk és nyomozást folytatunk. Zárlatot rendelünk el, és ha a laborvizsgálat megerősíti a betegséget, akkor meg kell semmisíteni a méheket. Hatvannapos karanténidőszakot hirdetünk, és hatvan napra visszamenőleg a fertőzött családok által termelt mézet is csak ipari célra szabad felhasználni. Fogyasztóhoz nem kerülhet. Nem azért, mert tüneteket okozna az embereknél, hanem mert méheket is megfertőzhet.

Mindent meg kell semmisíteni. Megrendítő ez a méhészeknek, de nincs más megoldás. Még a földet is kezelni kell, a méhész ruháját, kalapját. Nagy gödröt ásnak, és elégetik az eszközöket a méhekkel együtt.

Jövő évre is átterjed a baj

A fiasítás október végéig tart, utána betelelnek a méhek. Legközelebb február-március elején kezdenek fiasítani. Ilyenkor a hatvan nap is átcsúszik a következő évre, hiszen csak a fiasításnál vizsgálható a betegség jelenléte. Jövő februárral újraindul a hatvan nap, legjobb esetben is április közepére-végére lehet letudni a betegséget. Ez így volt három éve is. Addig a zárlat alatt álló területről nem lehet vándoroltatni, méheket kivinni, tehát sok nehézséget okoz a méhészeknek.

Megelőzés

A környék méhészeinek azt tanácsolja a főállatorvos: sűrűbben ellenőrizzék a családokat, és ne hanyagolják el őket, hiszen ha legyengülnek, az új utat nyit a betegségnek. Csak egészségügyi papírokkal rendelkező méhekkel bővítsenek és használt eszközöket se vegyenek át máshonnan.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában