2023.06.09. 12:37
A csornai vörösterror első áldozata – Rácz Alfonz eszméletlen volt, amikor agyonlőtték
A barbacsi Rácz Alfonz volt az 1919-es vörösterror első áldozata Csorna környékén. Ő a kilencedik vértanú, akinek neve szerepel a város Szent István téri emlékművén.
Szalay Balázs kutatásával a fiatalon meggyilkolt Rácz Alfonznak állított emléket. A férfi síremléke ma is látható a barbacsi temetőben.
Fotó: Cs. Kovács Attila
Szamuely Tibor és rohambrigádja éppen ma 104 esztendeje, 1919. június 9-én hajtotta végre kegyetlenkedéseit Csornán, és akasztott fel hét ártatlan embert. A barbacsi Rácz Alfonzot két nappal előbb lőtték agyon a kommunista terroristák. Életéről, tragikus sorsáról Szalay Balázs helytörténeti kutató számolt be a Kisalföldnek.
Az 1888-ban született Rácz Alfonz harcolt az első világháborúban, kitüntetést is kapott. Orosz fogságba esett, majd hazaérkezése után a háborúban odaveszett testvére helyett is folytatta a gazdálkodást Barbacson. Az ellenforradalom hírére 1919. június 7-én néhány barbacsi Turi Pál vezetésével a bágyogi vasútállomáshoz sietett, hogy szemmel tartsák a Győr felől érkező szerelvényeket. Köztük volt Rácz is, aki délután azzal a hírrel ment Csornára, hogy a kónyi állomástól vöröskatonák nyomulnak a sínek mentén Csorna felé. Közben társait foglyul ejtették a vörösök. A barbacsi fiatalember utolsó perceiről a tragédia krónikása, Nagy Károly A csornai ellenforradalom című kötetében emlékezik meg. A visszaérkező Rácz Alfonz a megadást jelezve lobogtatta fehér zsebkendőjét, de a vörösök lerángatták a lovas kocsiról és nekiestek. Bősze István vöröskatona akkorát sújtott Rácz nyakszirtjére, hogy kettétört a puskatusa. Bősze ettől annyira feldühödött, hogy éktelen szidalmak közt a bágyogi állomás közelében hátulról fejbe lőtte az ütéstől még eszméletlen embert. A golyó a füle mögött hatolt be és a homlokán jött ki.
Holttestét hozzátartozói Barbacson temették el, fejfájára azt írták: „Meghalt golyó által a borzalmak napjaiban”. A Tanácsköztársaság bukása után gyűjtés indult a községben, az összegyűlt összeg azonban csekély volt, így a család a saját erejéből állította fel sírkövét. A szentelés 1923. június 10-én volt. A szertartáson az Ehrenwerth Hugó vezette Csornai Iparos Dalkör énekelt, Németh István csornai káplán mondott gyászbeszédet, Molnár Gyula diák és Riha Manci pedig verset szavalt.
A száz évvel ezelőtt állított sírkő – Taszler Gyula munkája – a temető bejáratánál ma is látható, rajta Rácz Alfonz fényképével. A kommün bukása után az igazságszolgáltatás elérte a gyilkost is, Bőszét a soproni törvényszék 1920 nyarán 15 évi fegyházra ítélte.
Fotó: Cs. K. A.
Rácz Alfonz harcolt a világháborúban, ki is tüntették. Hátulról lőtték agyon 1919-ben.
