Úszóprogram Győrben, határlezárás Sopronnál - interjú Szijjártó Péter miniszterrel

- Mit jelentett az Ön számára hétvégi találkozása Ferenc pápával?

- Ez a látogatás Magyarország, a magyarországi keresztény közösségek, és a katolikus egyház számára is hatalmas elismerés. A Szentatya két éven belül másodszor járt hazánkban, ez nagyon ritkán történik meg. Világos jele annak, miként gondolkodnak hazánkról a keresztény világban. Mi, magyarok nyíltan beszélünk arról, hogy a világban a keresztényeké a legüldözöttebb vallási közösség, és a nemzetközi közösségeknek fel kell lépni az érdekükben. Nem csak beszélünk, de cselekszünk is: eddig több mint ötven országban egymillió embernek segítettünk iskolák, kórházak, menedékházak, templomfelújítások finanszírozásával, a lakókörnyezetük fejlesztésével, hogy lakóhelyén maradhasson vagy visszatérhessen oda.

Felfejleszteni a Rábát

- Gazdasági téma: az Audi mellett keveset kerül szóba Győr másik emblematikus cége, a Rába, amelynek újjáélesztésén sokan munkálkodnak. Győriként, külügyminiszterként hogy látja a Rába jövőjét, esélyét a változó világban?
- Hetzmann Bélát magam javasoltam a Rába vezérigazgatójának, mert azt gondoltam, hogy a magyar beszállítói járműiparban felhalmozott tapasztalata, az ott vezetőként eltöltött ideje, az ott nyújtott teljesítménye alkalmassá teszi arra, hogy megújítsa a Rábát. Ha valaki, ő képes rá, hogy a Rábát újra a magyar autóipar fontos beszállítójává tegye. Az, hogy a cég tavaly 36 százalékkal növelte bevételét, hogy egyre több termék tekintetében a magyar beszállítói autóipar vezetői közé tudott kerülni, fontos lépés ennek a célnak az elérésében.

- Milyen külföldi beruházások érkezése várható térségünkbe?
- Már az idei év első három hónapjának adatai alapján biztos, hogy Magyarországon 2023-ban is meg fog dőlni a beruházások rekordja. Ez nagy dolog, hiszen már a tavalyi adat is hatalmas rekordot hozott, soha korábban hatmilliárd euró fölé nem ment a Magyarországra beáramló külföldi működőtőke mennyisége. Több nagy beruházásról is tárgyalunk, amelyek érintik Északnyugat-Magyarországot. A régió helyzete erős, hiszen azzal, hogy az Audi az európai elektromobilitási stratégiájának fontos szeletét helyezte Győrbe, azzal, hogy a Bosch beköltözik a győri Tudományos és Innovációs Parkba, azáltal, hogy Komáromba az elektromos akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházások lépnek teljes működési fokozatba, olyan környezet jött létre a régióban, amely a megújuló autóipar számára különösen vonzó.

- Hogyan látja Győr helyzetét a változó világban?
- A jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek a kelet-nyugati együttműködést elő tudják segíteni. Ebben Győr most is élen jár. Elég, ha azt nézzük, hogy az Ipari és Innovációs Parkban az Audi, a Bosch, a Vodafone és a Huawei, tehát a legnagyobb keleti és nyugati vállalatok mérnökei és fejlesztői egymás mellett, egy légtérben dolgoznak. Az innováció, a kutatásfejlesztés szerepe a mai világban rendkívüli. A helyzet az, hogy az Európai Unió és a magyar gazdaság jövőjét meghatározó iparág új és kiforratlan, ezért folyamatos innovációra van szüksége. Az, hogy ebben a versenyben Magyarország miként teljesít, meghatározó szerep jut a hazai egyetemeknek. Ezért is fontos, hogy Győrben az egyetem bázisán létrejön egy Tudományos és Innovációs Park.

Csak a szép szó marad

- Látogassunk ki a határhoz. Sopronnál az osztrákok korlátozzák a magyar munkaerő átjárását, lezárva részlegesen a közutat Somfalvánál és Ágfalvánál. Mit tud tenni a megoldás érdekében a külügyminisztérium?
- A probléma súlyos. Már az is kérdéseket vet fel, hogy az osztrákok a schengeni kódex dacára miért ellenőriznek folyamatosan a magyar határon. Magyarország sokat tesz azért, hogy az unió külső határainál megállítsa az illegális migrációt. Nyolc éve annak, hogy kerítést kezdtünk építeni, hogy határrendészeink, katonáink, rendőreink ezrei, tízezrei teljesítenek szolgálatot a déli határ mentén, sok esetben életüket kockáztatva, hiszen a migránsok és embercsempészek rendkívül agresszívvé válva éles fegyvereket is bevetnek. Nem korrekt, hogy miközben hazánk védi Európát, az osztrákok a belső határon tartanak ellenőrzést, sok nehézséget okozva az embereknek. Különösen úgy bosszantó, hogy az osztrákoknak nyilvánvalóan szükségük van a magyar munkaerőre azért, hogy az országuk keleti felének szolgáltató és ipari ágazatait működtetni tudják. Ha az osztrákok valóban a probléma megoldását keresnék, akkor a magyar-szerb határon segítenének nekünk. Erre ugyanis a magyar kormány semmilyen uniós támogatást, pénzt vagy emberi erőforrást nem kap. A másik gond, hogy Ausztriában a határkörök követhetetlenek, a helyi települések, a burgenlandi és a központi kormányzat egyaránt rendelkezik némi hatáskörrel, ami pont arra elegendő, hogy a vezetők egymásra mutogathassanak. A velük folytatott tárgyalások során már megtanultam, hogy mindig az a kettő fél a hibás, amelyik éppen nincsen jelen. Nemrégiben is beszéltem Hans Peter Doskozil úrral, Burgenland kormányzójával, és elmondtam, hogy ez a helyzet igazságtalan. Arra kértem, hogy legalább tájékoztassanak előre, egyoldalú lépéseket ne tegyenek. Sajnos kényszerítő erőnk nincs, csak a szép szó, a kérés. Doskozil úr igyekszik a helyi települések és a szövetségi vezetők között őrlődve segíteni. Nem hagyjuk annyiban az ügyet, igyekszünk segíteni az ingázó magyarokat, hogy a lehető legkisebb kellemetlenség érje őket munkahelyük elérése során.

Nonszensz lett volna

- Zárjunk egy jó hírrel: némi huzavona után kiderült, hogy Győrben is folytatódik az Úszó Nemzet Program. Ez végül az Ön bejelentésével vált biztossá. Mi kellett a sikerhez?
- A győriek, az úszni vágyó gyermekek és szüleik a polgármester elkötelezettsége, a helyi infrastruktúra megléte, az úszószövetség, a sportért felelős államtitkár segítőkészsége. Ehhez csak egy utolsó lökés kellett. Győr az ország egyik legnagyobb, legfejlettebb, legsportosabb városa, nonszensz lett volna, ha az itteni gyermekek nem kapták volna meg a lehetőséget, hogy megtanuljanak úszni. Azt, hogy Győr bekerült az Úszó Nemzet Programba, azt tekintsük természetesnek.