A vértanú Apor püspökre emlékeztek a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban – Sok-sok fotó az ünnepi szentmiséről

Minden évben május 23-án tartja a Katolikus Egyház Boldog Apor Vilmos vértanú emléknapját, amely a Győri Egyházmegye egyik kiemelkedő ünnepe. 1986-ban ezen a napon temették el titokban, zárt ajtók mögött az egykori főpásztor testét a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök emléknapján, ünnepi szentmise várta kedden délelőtt a híveket a győri bazilikában, amit Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrált. Az eseményen jelen volt az egyházmegye papsága, de érkeztek Boldog Apor Vilmost tisztelő zarándokok is.

Ollári Gergely

Fotó: Csapó Balázs

A szentmise elején Veres András győri megyéspüspök köszöntötte a híveket. Beszédében hangsúlyozta: Boldog Apor Vilmos a halálos ágyán is az egyházmegye papságáért imádkozott. Ezért is feladatunk, hogy őt tisztelve, ma imádkozzunk, és kérjük közbenjárását. Örülök, hogy együtt ünnepelhetünk, és annak is, hogy a Máltai lovagrend tagjai is részt vesznek ezen az ünnepen.

A szentmise elején Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: Boldog Apor Vilmos személye lelki kapcsolatot jelent, és összeköti a két egyházmegyét.

Boldog Apor Vilmos vértanú püspökre emlékeztek Győrben

Fotók: Csapó Balázs

– Néhány napja, épp egy olyan templomnak az alapkövét helyezték le egy kis faluban, Békés megyében, amely Boldog Apor Vilmos vértanú nevét viseli. Öröm számomra, hogy itt lehetek, és hogy közösen, együtt ünnepelhetünk –fogalmazott a szeged-csanádi megyéspüspök.

Szentbeszédben Kiss-Rigó László úgy fogalmazott: az egyház életében sokaknak megadatott, hogy életüket adhatták Krisztusért. Ilyen volt Boldog Apor Vilmos püspök személye is.

– Az ő halála bármennyire is tragikus, de a szeretet győzelme volt. Apor Vilmos példája tiszteletre méltó. Tegyük fel a kérdést mi is önmagunknak: szeretjük-e Krisztust? Próbáljunk úgy élni, ahogy azt a közösségtől elvárta volna Krisztus is – fogalmazott.

A szentmise záróáldása után a hívek, és a papság a vértanú sírjánál, a Héderváry-kápolnában imádkozott. Apor püspököt II. János Pál pápa avatta boldoggá 1997. november 9-én Rómában, több ezer magyar zarándok jelenlétében.

Az Apor család Erdélyből származott. Apor Vilmos a gimnáziumot a jezsuitáknál végezte, ezt követően jelentkezett a győri egyházmegye szemináriumába. 1915-ben szentelték pappá, működését a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg, majd 1941-ben a Szentatya győri püspökké nevezte ki Apor Vilmos szívén viselte a polgári lakosság sorsát, sokakat befogadott, a szegényeket felkarolta, és segítette. 1944 áprilisában, Győr bombázása után maga is járta a város utcáit, hogy személyesen segíthessen a bajbajutottaknak. 1945-ben az oroszok elérték Győrt, és részeg katonák jelentek meg a Püspökvárnál: el akarták vinni a lányokat, asszonyokat. Két golyó sebesítette meg a főpásztort, akit ugyan kórházba szállítottak, de életét nem tudták megmenteni. 1945. április 2-án, húsvét hétfő hajnalán belehalt sérüléseibe. Holttestét a kármelita templom kriptájában temették el; 1986. május 23-án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére.