Építőipari előadások a Széchenyi István Egyetemen: egyre bonyolultabb megoldások, egyre jobb minőség

 A hazai építőipar neves szereplői előadásokkal készültek, a gyártók standjainál érdekességek várták a résztvevőket. A téma nem csak az építőmérnököket, az építészeket és a hallgatókat érdekelheti, hiszen jó, ha tud az újdonságokról az is, aki házépítésre adja a fejét. 

Fejlődés, újdonságok, egyre bonyolultabban

Rohamosan fejlődik az építőipar, sok újdonsággal jelentkeznek a gyártók. Épületeink és szerkezeti megoldásaik jóval bonyolultabbak, mint régen, sokkal jobb minőséget várunk el tőlük. Ahhoz, hogy az új anyagokkal jó minőséget lehessen alkotni, meg kell ismerni az új technológiákat – indokolta dr. Horváth Tamás egyetemi docens az Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék és az Építéstudományi Egyesület által szervezett szakmai nap létjogosultságát, amelyet Győrben a Széchenyi István Egyetemen tartottak a közelmúltban. – Munkaerőhiány van az építőiparban is, ami az előregyártott megoldások irányába tereli a fejlesztéseket. A mérnökök előregyártott termékekként tervezik meg az épületek egyes szerkezeti részeit, vagy akár az egészét, a képzett munkaerő ellenőrzött körülmények között legyártja, a helyszínen pedig már csak be kell szerelni, ami kevesebb élőmunkát igényel. Ezzel sokkal jobb minőséget kaphatunk – jelentette ki a szakember. 

Fenntarthatóság, újdonságok

Az új házak építésekor ma már az is nagyon fontos szempont, hogy fenntartható, kis energiaigényű legyen. Milyen újdonságokról számoltak be ezen a területen a gyártók? – kérdeztük Lekics Gábor épület­energetikai szakmérnököt. 

– Magyarországon elsőként ezen a szakmai napon láthattunk olyan ablakprofilokat, amelyek németországi fejlesztésként érkeztek a hazai piacra. Az új nyílászárók vásárlásánál négy-, öt-, hatkamrás megoldásokat kínáltak eddig. Ezeket a kamrákat különböző anyaggal töltötték ki annak érdekében, hogy még jobb legyen a hőszigetelési képességük. A mostani bemutatón láttunk olyan ablakot, ahol hőtükröt alakítottak ki a keretszerkezetben, ami a hővisszaverődést segíti. A beépített hőtükör is PVC-alapú, így még környezetbarátabb, és újrahasznosítható. Az ilyen keretek közel tízszázalékos javulást jelentenek hatékonyság tekintetében a jelenleg piacon levő ablakokhoz képest. 

Hallottunk olyan napelemes cserépről is, ami várhatóan idén fog piacra kerülni. Újdonsága, hogy nemcsak az eddig megszokott szürkés, antracitos színben lesz elérhető, hanem barnásvörösesben is, amely színvilágban jobban illeszkedik a megszokott tetőszínekhez. Látható, hogy nemcsak az energetika, hanem az esztétika irányában is fejlesztenek a gyártók. A cserepek belesimulnak a tetőbe, és nagyobb felületű napelemes rendszer telepítését teszik lehetővé. A napelemtáblák jellemzően 1,6 négyzetméteresek, így nagy méretükből adóadóan nem lehet elhelyezni a tető egészére. Ellenben ezekkel a cserepekkel a bonyolultabb tetőformák, például a tetőablakok közötti szűkös területek is kihasználhatók. A másik felhasználási területe pedig a műemléki épületek fedése, hiszen azokra nap­elem nem vagy csak korlátozott módon tehető. Ez a napelemmel integrált cserép ezeknek a követelményeknek is megfelel. Erre is van már hazánkban példa. 

Az utóbbi években folyamatosan jelennek meg a padló, a fal, a tető és a mennyezet szigeteléséhez használható új termékek. Szakmai napunkon a cseréppel foglalkozó gyártók olyan hőszigeteléseket is bemutattak, amelyeknél kisebb vastagsággal is elérhetőek a mostani szigorú energetikai követelmények. Nyugat-Európában manapság nem ritka a 40–50 centiméter vastagságú hőszigetelés a tetőszerkezetekben. Például PIR anyagú hőszigeteléssel ugyanazt az eredményt akár 25 centiméter vastagsággal el lehet érni. – összegezte Lekics Gábor.